Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
javul a Szentendre-sziget árvízvédelmi helyzete, de romlik a Vác feletti vízművek vízellátása. A Nagymarosi Vízlépcső jól kapcsolódik minid a csehszlovák—magyar, mind a magyar Dunasza- kasz folyócsatomázásának terveibe. Felvize a Felsődunai Üzemvízcsatornázás Vízerőműig visszahat, alvizében pedig beduzzaszt az Adonyi Vízlépcső. Ily módon az egymáshoz kapcsolódó vízerőműlánc a Duna érintett szakaszát átfedéssel hasznosítja. A Nagymarosi Vízerőmű 187 MW beépített teljesítménnyel optimális üzemmódban átlagosan évi 1076 millió kWó villamos energiát termel, s miután felső bögéje a Felsődunai Üzemvízcsatomás Vízerőmű csúcsüzemének alsó kiegyenlítő tározója, az érdekelt két ország kormánya a művek egyidejű közös létesítésében állapodott meg. A Nagymarosi Vízerőmű az alatta következő Adonyi Vízerőmű megépültéig elsősorban alapenergiát fog szolgáltatni, bár korlátozott mértékben csúcserőműként is üzemelhet. Ez a csúcsüzem 1000 —3000 m3/s vízhozamok között lehetséges. A vízlépcső alatti mederben a kotrással lesüly- lyeszthető alvízszint a mű szelvényében az esést a vízhozamtól függően 1,47—0,36 m-el növeli. Ez 3000 m3/s a vízhozamnál 21 MW többletteljesítményt jelent. A csúcsteljesítményre való felfutásnál 1 m3/s vízemésztés növekedést figyelembe véve 90% tartósságnál (1200 m3/s) a vízerőmű 2,77 órán át képes 140 MW-nyi csúcsteljesítményt leadni és átlagban évente 228 napon át mód van arra, hogy az erőmű 175 MW-os csúcsteljesítményt szolgáltasson (esetleg napi 1,5 óránál rövidebb időtartamon keresztül.) A Nagymarosi Vízlépcső kedvezően befolyásolja a Nagymaros feletti hajózást, biztosítva minden időben a szükséges vízmélységet, feleslegessé teszi a gázlórendezési munkálatokat és a kisvízi szabályozást, a szükségessé váló töltésmegerősítésekkel és új töltések építésével növeli az árvízi biztonságot, gravitációs öntözési lehetőséget biztosít, ill. csökkenti a szivattyútelepek emelési magasságát mind az öntözésnél, mind az ipari vízellátásnál, növeli az ivóvíz kutak vízhozamát. Ezzel szemben fokozódnak a belvízvédekezés költségei, a vízellátó berendezések részbeni átépítése válik szükségessé, a szennyvizek gravitációs bevezetésének lehetősége csökken és a vízmozgás sebességcsökkenése következtében előálló kisebb oxigénfelvétel miatt fokozottabb tisztításuk válik szükségessé stb. A vízerőmű gazdaságossági vizsgálata kiterjedt az építési idő és építési költségek leggazdaságosabb megállapítása mellett az alvízi kotrásnak és a csúcsüzemnek az energiatermelésre gyakorolt hatására is. Noha a 66 hónapos építési alapidő lerövidítése nem lehetséges, az építés idejének 6 hónapi elhúzódása kb. 100 millió Ft kárt jelentene. Az építés megfelelő ütemezése lehetővé teszi, hogy a második ütem elzárása idején a hajózsilip, a harmadik ütemben pedig a már megépült duzzasztómű részekkel duzzasztást létesítve a jobbparti erőműrész üzembe léphessen. Az energetikai és gazdasági mutatók az alábbiak: Névleges kiépítési vízhozam (átlagos tartóssága 48 nap) 3 600 m3/s Túlnyitással hasznosítható max. vízhozam 4 550 m3/s Esés 590—6000 m3/s vízhozamnál 9,43—3,04 m Esés 3600 m3/s vízhozamnál 5,10 m Beépített max. teljesítmény 187 MW Évi átlagos energiatermelés optimális üzemmódban részleges csúcsüzem esetén 1 060 millió kWó Évi átlagos energiatermelés alap- üzemnél 1 076 millió kWó Beruházási költségek: Vízlépcső 1 959,4 miihó Ft Magyar védelmi létesítmények 375,2 millió Ft Csehszlovák védelmi létesítmények 869,8 miihó Ft Jégtörők, vontatók, uszályok stb. 50,7 millió Ft Alvizi kotrás 272,9 miihó Ft Összesen: 3528,0 millió Ft 8% tartalék 282,0 miihó Ft 5% tervezés és beruházás 176,0 miihó Ft Mindösszesen: 3986,0 millió Ft Energiagazdálkodást terheh: 2805,0 miihó Ft Más népgazdasági ágazatot terhel 1181.0 miihó Ft Optimális csúcsüzem fajlagos mutatói : Beépített teljesítményre vonatkoztatott fajlagos beruházási költség 1500 Ft/kW Évi energiatermelésre vonatkoztatott fajlagos beruházási költség 2,65 Ft/kWó A termelt energia önköltsége (eszközlekötési tényező nélkül) 10,81 fill/kWó A Nagymarosi és a Felsődunai Vízerőmű kapcsolatát az 1. sz. vízgazdálkodási terület keretterve tárgyalja részleteeien. 2.212. Dunamenti Hőerőmű rekuperáciős vízerőműve A Dunamenti Hőerőmű Százhalombatta közelében összesen 600 MW beépített teljesítőképességre épül. Hűtővizét a Dunából szerzi be. A hűtővíz kb. 1,2 km hosszú, ún. hidegvízcsatornán át érkezik a szivattyútelephez, majd a szivattyúk közreműködésével a közös nyomócsőre rákötött kondenzátoron át a melegvízcsatomába jut. A vízerőmű turbinatelepe egészen rövid alvíz- csatomávai a Benta patak dunai torkolati szakaszára települ, így a melegvízcsatoma szintjére felemelt hűtővíznek a Duna szintjére vonatkoztatott helyzeti energiáját hasznosítja. A felvízcsatoma 334
