Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
2.214. Központi csatornahálózattal nem rendelkező települések Az alábbi településekben jelentősebben csak az ipar fejlesztését irányozza elő a terv. Budakalász: A fejlesztés során 2 üzem összesen 2 400 m3/nap szennyvíz mennyiségének tisztításával kell számolni. Ebből ipari és fekáliás 2 200 m3/nap, ezen belül káros 1 800 nvVnap, nem szeny- nyezett 200 m3/nap. A szennyvíz maradéktalanul ipari szennyvíztisztító telepen kerül teljes tisztításra. Az ipari szennyvíztisztítás fejlesztésének költsége 12 millió Ft. Szigethalom. A vízkibocsátás összes mennyisége 8 500 m3/nap lesz, ebből ipari és fekáliás 3 000 m3/nap. Nem szennyezett 5 500 m3/nap. A szennyezett víz ipari szennyvíztisztító telepen nyer tisztítást, míg a szennyezetten kezelés nélkül jut a befogadóba. Az ipari szennyvíztisztítás fejlesztésének költségelőirányzata 11,5 millió Ft. Tolmács. Jelenleg is kiépített ipari tisztítóberendezése van. összesen 870 m3/nap szennyvizet tisztít, ebből ipari és fekáliás 680 m3, melyből káros 30 m3. Nem szennyezett víz 190 m3. A szennyvíz maradéktalanul ipari tisztítótelepen nyer tisztítást. Torbágy. Az összes víz kibocsátás 830 m3/nap, ebből ipari és fekáliás 40 m3/nap nem szennyezett 790 m3/nap. Tisztításra csak a szennyezett víz kerül ipari tisztítótelepen. További beruházást nem igényel. Százhalombatta. A 2 jelentősebb ipari létesítmény várható vízkibocsátása 1 825 000 m3. Ebből ipari és fekáliás 71 000 m3/nap, melyből káros 10 000 m3/nap. Nem szennyezett 1 754 000 m3/nap. A szeny- nyezett víz ipari tisztítótelepen nyer részleges tisztítást, míg a szennyezetten kezelés nélkül jut a befogadóba. Az igen nagymennyiségű szennyezetten vízkibocsátás a létesítendő hőerőmű hűtővizéből származik. A szennyvíztisztítás fejlesztésére előirányzott költség 200 millió Ft. 2.215. Egyéb települések csatornázása A 6. TVK területén az önállóan fel nem sorolt egyéb — kisebb — települések összlakósszáma 1960-ban 461 555 fő volt, mely 1980-ra 273 360 főre csökken. A csökkenést az indokolja, hogy a távlati terv során egyes községek városokká alakulnak át, valamint a Duna-kanyar községei a fejlesztés szempontjából külön elbírálásban részesülnek, és önállóan külön kerültek ismertetésre. 1960-ban a kisebb településeken összesen 25 km hosszúságú szennyvízcsatorna és 1 km hosszúságú csapadékvízcsatoma üzemelt. A csatornával ellátott lakosság száma öszsesen 5 160 fő volt, a lakosság 1,1%-a. Az elvezetett szennyvíz mennyisége pedig a 640 m3/nap volt. A fentieken túlmenően még 112 db egyéb szennyvíztisztító kis berendezés is üzemelt, összesen 2 540 m3/nap terheléssel . E települések területén működő ipari üzemek 1960-ban összesen 1 470 m3/nap szennyvízmennyiséget termeltek, melyből ipari és fekáliás 1370 m3/nap, míg nem szennyezett 100 m3/nap volt, ebből 680 m3/nap ipari tisztítótelepen került részleges és 20 m3 teljes tisztítással, a többi víz tisztítatlanul jutott a befogadóba. A kibocsátott összes szennyvízmennyiségből a káros szennyvíz 575 m3/nap volt. A terület csatornázásával összefüggő feladatok részletes vizsgálata előtt általánosságban a következő szempontokat kell figyelembe venni: Központi csatornahálózattal nem rendelkező és csatornázási szempontból a keretterv időszakában sem közművesített településekben az egyes helyi szükségleteket kielégítő egyedi házi-, vagy ipari szennyvíztisztító berendezések fenntartása szükséges. A keretterv időszakára felmerülő igényeket a községek az 1955. évi 36. tv. alapján készült községfejlesztési tervekben foglalták össze. A tanácsok által jóváhagyott tervekben foglalt kívánalmak felvétele a kerettervbe indokolt. A községfejlesztésá tervekben szereplő kommunális fejlesztési igények vizsgálatánál alapvető tételként kell elfogadni a következőket: 1. A népgazdaság erőforrásai nem biztosíthatják azt, hogy minden egyes község, település szenny- és csapadékvíz elvezetési igényei megvalósulhasson, legalább is a 20 éves keretterv időszak alatt. A szocialista életigény azonban megköveteli, hogy az elkövetkezendő 20 éves viszonylatában mindazok a létesítmények, amelyek a lakosság tömeges tartózkodási helyéül szolgálnak, megfeleljenek a közegészségügyi feltételeknek. A higiénikus elvek érvényesülése nemcsak a népegészségügy helyzetét javítja, de egyúttal fontos nevelési eszköz is a népműveltség és kultúra emelésére. Ennek a szempontnak figyelembevételével a keretterv összeállításánál az az irányelv érvényesült, hogy az elkövetkezendő 20 évben a közoktatásügyi (iskola, bölcsőde, óvoda, napközi, stb.), közegészség- ügyi (orvosi lakás és rendelő, csecsemővédő intézetek, stb.) közigazgatási (tanácsház stb.) intézményeket és kulturális létesítményeket (kultúrház, stb.) a modem higiéniai követelményeknek megfelelő egyedi csatornázási berendezésekkel, illetve amennyiben ez műszakilag lehetséges, összevont törpe szennyvíztisztító berendezésekkel kell ellátni. Ugyanez vonatkozik ipari vonalon a közélelmezési ipar létesítményeire is (espresso, italbolt, étterem stb.), valamint egyéb kulturális ipari létesítményekre (film, színház stb.). 2. Egy másik alapként elfogadott szempont a keretterv összeállításánál az volt, hogy tekintettel a falusi jellegű településekre, amelyek nagyrészében a laksűrűséget figyelembevéve központi csatornázás gazdaságosan nem létesíthető, legalább a csapadékvízelvezetés vonalán történjék gondoskodás. Az utakat a belterület forgalmi gócpontjaiban zárt csatornarendszerrel kell kialakítani, egyéb területeken pedig a helyi adottságoknak megfelelően burkolt vagy burkoltan nyílt árokhálózattal kell azokat vízteleníteni. 3. A keretterv készítése során figyelembe vettük 310
