Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
még az előbbieken kívül — a VÁTERV által készített egyszerűsített általános rendezési tervekben szereplő csatornázási vonatkozású előírásokat is. (A területen Budakalász, Leányfalu, Hollókő és Szé- csény községekre készült eddig ilyen rendezési terv). 4. Az előzőkben ismertetett szempontokat alátámasztja még az a körülmény is, hogy településeinkben az ivóvízellátás megjavítására irányuló törekvés mind nagyobb mértékben hozza előtérbe az ivóvíztársulatok alakítását, törpevízművek létesítését. A területen 68 községben létesül törpevízmű a keretterv időszakában. A vízellátás ilyen mérvű fejlesztése, figyelembevéve a már vízművel ellátott településeinket is, a szennyvízkérdés megoldását is fokozottabb mértékben megkövetelik. A vízművek kiépítésével a lakosság szennyvize is jelentős mértékben megnövekedik és ennek következtében előtérbe kerül a szennyvizek elhelyezésének kérdése. A vízellátás fejlődésével lépést tartani elengedhetetlen szükségesség csatornázási vonalon is, legalább is addig a szintig, hogy a települések mindazon helyein, ahol a vízfogyasztás, illetve a vízkibocsátás normálisnál magasabb, gondoskodni kell megfelelő tisztítási hatásfokkal működő, egyedi szennyvíztisztító berendezések létesítéséről. A fenti szempontok figyelembevételével a területen 1980-ra a lakosság 10%-át, azaz kb. 27 000 főnyi lakóslétszámot szükséges csatornázással ellátni és az összegyűjtött szennyvizeket tisztítani. Legcélszerűbben. 500—1000 főt kiszolgáló kis csatornaművek építésével lehet ezt a feladatot megoldani. A szennyvízcsatomahálózatok hossza összesen 55 km és a csapadékvízcsatomahálózatok hossza 18 km lesz. A tisztított szennyvíz mennyisége 2 700 m3/nap lesz. Ezen kis csatornaművek létesítése szükség szerint történik, elsősorban a törpevízművel ellátott települések, állami gazdaságok és termelőszövet- kezeit központok, nagyobb gépállomások szennyvíz- kezelésének megoldására. A kis csatornaművek kiépítésének költségei: Szennyvízcsatornázás : 55 km összes hossz 37,0 millió Ft Szennyvíztisztító berendezések 30,0 millió Ft Csapa dékcsatomázás : 18 km összes hossz 18,0 millió Ft összesen: 85,0 millió Ft Az iparfejlesztés során 1980-ra a terület ipari üzemei által termelt szennyvíz összes mennyisége 1 630 m3/nap lesz. Ebből ipari és fekáliás 1 430 m3, nem szennyezett pedig 200 m3. Ezen belül az ösz- szes káros szennyvíz mennyisége 620 m3/nap lesz. A keletkezett ipari szennyvizek maradéktalanul ipari szennyvíztisztító berendezésekben kerülnek majd teljes tisztításra. Az ipari szennyvíztisztítás fejlesztésének költség- előirányzata: 6 millió Ft. A szóbanforgó területen kommunális vonalon a fejlesztés során mintegy 1000 db közoktatásügyi, közegészségügyi, közigazgatási intézményt és kulturális létesítményt kell egyszerű szennyvíztisztító berendezéssel ellátni a keretterv időszaka alatt. Ezenkívül összesen 350 ipari üzemet kell ipari tisztító berendezéssel felszerelni. A községek útjainak víztelenítésével kapcsolatosan a területen összesen 186 km hosszban kell nyílt árkot létesítem, illetve a meglevő árokrendszert felújítani, belterületén burkolt, külsőségekben földárokkal. 2.22. A VIZEK TISZTASÁGI VÉDELMÉNEK KERETTERVE A terület vízfolyásainak várható szennyezettségi állapotát az 1980 év végére előirányzott szennyvíz- kibocsátási és tisztítási adatok alapján a következőkben lehet összefoglalni: Duna. A területre a dorogi fenolos szennyvíz megtisztulása után, elfogadható kategóriában érkezik a Duna vize. Ez a vízminőség marad Budapestig. Budapest főváros 1 520 000 m3/nap szennyvize tisztítás után közepes kisvíznél továbbra is nagymértékben szennyezni fogja a Budapest alatti Dunaszakaszt, és ezért a szennyezett (III) kategóriába sorolandó. Adonytól a terület elhagyásáig elfogadható minőségű lesz. Soroksári Dunaág. A vízminőség tovább fog javulni a Hánián Kató úti beömlés megszüntetésével és a pesterzsébeti 340 000 m3/nap biológiailag tisztított szennyvíz ellenére. Az alsó szakasz már kb. a DVCS főcsatorna vonalában, a tiszta (I.) kategóriába kerül. Ipoly. Egész szakasza változatlanul a tiszta (I.) kategóriába tartozik. 2.3. Javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indoklása 2.31. TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNAZASI FELADATAINAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A 2.2. pontban ismertetett berendezések létesítési sorrendje megállapításánál célszerű a területet budapesti és megyei viszonylatban vizsgálni. 2.311. Budapest A Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat által 1962-ben készített ,,A Főváros Csatornázásának Távlati Terve (Keretterv)” a főváros teljes területének csatornázási tervét tartaiamzza, beleértve azokat a területeket is, amelyek csaomázása ma még nem időszerű, vagy valamely oknál fogva a jelenlegi adottságok mellett célszerűtlen is lenne. A távlati terv részletesen foglalkozik a felmerülő költségek ütemezésével, azzal a megjegyzéssel, hogy a különböző fővárosi területrészek csatornázásával kapcsolatos költségek összeállítása külön311
