Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
1960-ban 15 537 fő volt, amely 1980-ra 18 937 főben van előirányozva. Jelenleg csatornázással a község nem rendelkezik. Szennyvízcsatornázást csak a község belterületén, mintegy 40 ha-nyi területen kell létesíteni, elválasztó rendszerű csatornarendszerrel, amelyen előreláthatólag 2 000 fő lakik. A szennyvízcsatorna- hálózat 30 cm 0-jű betoncsövekből építendő. A csapadékvizek levezetését belterületen zárt csatornával, külsőségben pedig nyílt árokrendszerrel kell megoldani. A szennyvíztisztító telepet a község déli részén, a beépített területtől 400 m távolságban kell elhelyezni és oxidációs árokrendszerrel kialakítani, 300 m3/nap szennyvízmennyiség levezetésére és tisztítására lehet számítani. Átemelés szükséges. A község területén befogadóul szolgáló élővíz nincsen. A tisztított szennyvizet a Gyáli-csatomá- ba lehet vezetni, onnan a Dunába jut. Azonban meg kell vizsgálni a tisztított szennyvizeknek a mezőgazdaságban öntözés útján való hasznosításának lehetőségét is. A csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztésének к öltségelőirányzat : Szennyvízcsatornázás 5 km hálózat 3,5 millió Ft 1 db átemelőtelep és nyomóvez. 0,7 millió Ft Szennyvíztisztító telep 0,6 millió Ft Csapadékvízcsatomázás 2 km hálózat 1,4 millió Ft összesen: 6.2 millió Ft 2.213. Dunakanyar települései A Dunakanyar fejlesztése a közeljövő országos érdekű feladata. A Duna-menti terület elsősorban vízparti üdülők telepítési helyeként veendő számításba, amely egyúttal a vízisportok nagymérvű fejlesztését teszi lehetővé, de másrészről a Duna elválasztó vonalát képezvén a Pilis és Börzsöny hegységcsoport között, ez a terület turisztikai, termé- szetjárási viszonylatban is kimagasló jelentőségű. A Dunakanyar Intéző Bizottság a Dunakanyarban fekvő községek fejlesztésére perspektivikus programot dolgozott ki, amelynek csatornázási vonatkozású javaslatai a kerettervbe beépítést nyertek. Tekintettel a Dunakanyarhoz tartozó községek különleges helyzetére, célszerűnek látszott a Pest- és Nógrád megyék területére eső Dunakanyar-te- rületet az egyes megyék vizsgálatától elkülönítve tárgyalni. Ennek figyelembevételével — Szentendre és Vác járási jogú városok, valamint Dunakeszi nagyközség kivételével — a Dunakanyar vonzási körébe tartozó községeket érintő szenny- és csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatos összes kérdéseket a jelen fejezet tartalmazza. A terület értékelése során, a keretterv összeállításánál az a szempont érvényesült, hogy a terület községeiben, a szenny- és csapadékvízelvezetés vonalán olyan berendezések és csatornázási műtárgyak létesüljenek — lehetőleg a keretterv időszak alatt — amelyek közegészségügyi vonalon biztosítják az előzőkben részletezett szempontok maradéktalan érvényesülését. A községek jelenleg szennyvízcsatornával nem rendelkeznek. A Dunakanyar Intéző Bizottság meghatározta azokat a létesítményeket, amelyek az állandó lakosság, a tartós üdülők és a hétvégi turisták igényeit kielégítik. Az üdülés, a különféle sportlehetőségek kihasználása érdekében közegészségügyi és közélelmezési, valamint sportlétesítmények és turistaházak létesítése szükséges. Ezeken a helyeken egyedi szennyvíztisztító berendezések építése elsősorban nem gazdaságos, de más vonalon az ilyen jellegű berendezések kezelése és üzemeltetése során az előírt szennyvíztisztítási hatásfok aligha érhető el, és így végeredményben káros hatást fejthetnek ki a település egészségügyi helyzetére. Ennek a szempontnak figyelembevételével előtérbe kerül az egyedi szennyvíztisztító berendezések helyett, a községekben a szennyvízcsatomázásd munkálatok megkezdése, legalábbis azok belterületeire telepítendő közélelmezési, üdülőhelyi, stb. intézmények szennyvizeinek egységes elvezetése és üzemeltetése érdekében. A kiépített csatornahálózatok távlati tervben továbbfejleszthetők. A kerettervben — az elmondottak ellenére — szereplő egyedi szennyvíztisztító berendezések a községek belterületein kívül fekszenek, olyan helyeken, amelyek a központi hálózatba gazdaságosan be nem kapcsolhatók. A Dunakanyar fejlesztésének összefoglaló adatai: A Dunakanyar községeinek 1980-ra előirányzott összlakoslétszáma 32 399 fő állandó lakos, ezenkívül az üdülő létszáma 5 000 fővel vehető figyelembe. (Az alábbi fejlesztési adatok 14 települést érintenek.) A szennyvízcsatomahálózatok összes hossza 9,1 km, míg a kiépítendő csapadékcsatornahálózatok hossza 5,0 km lesz. 1980-ra a községi szennyvíztisztítótelepek által kiszolgált lakosság száma 17 100 fő és a szennyvíztisztítőtelepek kapacitása, valamint terhelése összesen 2 350 m3/nap lesz. A tisztított szennyvíz minden esetben állandó vízfolyásba kerül. A csatornával ellátott, illetve a szennyvíztisztításban részesülő lakosság aránya az állandó összlakossághoz 53% lesz. A csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztésének к öltségelőirányzata. Szennyvízcsatornázás 9.1 km hálózat 9.1 km hálózhat Tisztítótelep Átemelőtelep Csapadékvízcsatornázás 5,0 km hálózat Összesen: 15,90 millió Ft 5,90 millió Ft 7,20 millió Ft 1,30 millió Ft 1,50 millió Ft 309
