Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
A szóbanforgó területen üzemelő ipartelepek vizsgálata: A MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemi Vállalat tisztítatlan ipari vizeket enged be a Dunába, közvetlenül a Fővárosi Vízművek víznyerő helyei felett. Az ipartelephez tartozó MÁV lakótelepen 280 lakásban mintegy 850 fő lakik. A gyári dolgozók száma 2 860 fő. A gyár és a lakótelep háztartási szennyvizeinek tisztítása 11 db „Preister” rendszerű biológiai berendezésben történik. Az ipari és háztartási szennyvizek közös csatornán át a Dunába ömlenek. A tisztítóberendezések korszerűtlenek. A fertőtlenítő berendezés az idők folyamán megsemmisült. Folyamatban van az ipartelepi ipari szennyvizek közömbösítésére új szennyvíztisztító telep létesítése és általában az egész rendszer rekonstrukciója. Dunakeszi iparfejlesztése: Dunakeszin három üzem szennyvíztisztítási és elhelyezési kérdését kell megoldani. Az összes szennyvízkibocsátás 1980-ra 6 350 m3/ nap lesz, ebből ipari és fekáliás 4 050 m3/nap, nem szennyezett pedig 2 300 m3/nap. Ipari szennyvíztisztító telepen 4 000 m3, a település szennyvíztisztító telepén pedig 200 m3 ipari szennyvíz kerül majd tisztításra, míg 2 150 m3/nap nem szennyezett víz jut majd kezelés nélkül a befogadóba. A káros szennyvíz mennyisége 1 200 m3/nap. Az ipari szennyvíztisztítás fejlesztésének költségelőirányzata 5 millió Ft. Dunakeszi a Duna-kanyarba eső terület legdélibb pontján fekszik és a fővárosból kivezető Váci úti főútvonal legelső állomása a fővárostól északra. A Duna-kanyar Bizottság számításba vette a várossá fejlődő község helyzetét, amikor a Duna-kanyar fejlesztése során e helyen 500 fő tartós üdülővel és 2 000 fő hétvégi látogatóval számol. A dunai strandfürdők kiépítése mellett 1 b. típusú utókúrás üdülőt tervez e helyre és két hétvégi víkend-telepet. Érd község. Érd község a Pilis déli lejtőjén fekszik. Igen nagy ki terjedésű település. A 4000 ha-nyi területen elterülő község három részből áll: Érd— Ófalu, Érd—Újfalu és a legnagyobb területet magában foglaló kertes, ritka beépítésű, inkább gyümölcsös és nyaraló jellegű településből. Feltételezhető, hogy a jövőben kiépül egy többszintes épületekből álló sűrű beépítésű alsó város. A község lakosainak száma 1960-ban 23 177 fő volt, lakósszám 1980-ra 35 177 főre emelkedik. A község területének mintegy 100 ha-nyi területét kell csatornázni, amellyel közel 5 000 fő ellátottságát lehet biztosítani. A létesítendő elválasztó rendszerű csatorna hossza 15 km. A tisztítótelep létesítésének célszerű helye a Duna mellett Érd- ófalu alatt a Kakukkhegy melletti terület. A várható szennyvíz mennyisége 1 000 m3/nap. A tisztítótelep mechanikai tisztítással működik:, a tisztított vizeket átemelő közbeiktatásával lehet a Dunába átemelni. A csapadékvizek elvezetése nyílt árkok segítségével történik. A csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztésének költségelőirányzata : Szennyvízcsatornázás : 15 km hálózat 8,7 millió Ft 1 db átemelő telep 1,0 millió Ft Szennyvíztisztító telep 2,0 millió Ft összesen: 11,7 millió Ft Gödöllő nagyközség. A jelenlegi lakósszáma 17 740 fő, amelyből a belterületi lakosság 17 105 fő. A várható lakoslétszám 1980-ban 27 740 fő lesz. A csatornázandó területen — a városfejlesztési terv figyelembevételével — a lakosság száma 16 000 főre tehető. A községben a jelenlegi lakosságnak mintegy 30%-a azaz mintegy 3 000 fő lakos közművesített házakban lakik. A község jelenleg összefüggő közcsatornahálózattal nem rendelkezik. Az Agrártudományi Egyetem lakótelepén 1 525 fő lakóegyenértékre méretezett szennyvíztisztító telep működik. A tisztított vizeket önálló csatorna vezeti le a Rákos-patakba. A tisztítótelep üzemeltetése elfogadható. A Munkácsy Mihály utcai szennyvíztisztító telep egyes lakóháztömbök szennyvizeit tisztítja. Bővítése folyamatban van, mert a kapacitását messze meghaladó módon terhelték meg. A statisztikai adatok szerint e tisztítótelepen a belterületi lakosságból 2 160 főnyi lakosság szennyvizét tisztítják. A csatornával való ellátottság mértékszáma a belterületi lakosságot figyelembevéve I2.70/0. Az egyes körintézmények emésztőgödrökben elszikkasztják szennyvizeiket minden tisztítás nélkül. Számos egyedi szennyvíztisztító berendezés működik, de ezeknek kezelése nem megfelelő. A csapadékvízelvezetés továbbra is nyílt árkok útján történik. Befogadó a Rákospatak és az Aranyos-patak. Űtépítések során sor kerülhet zárt csapadékvízelvezető csatornák kiépítésére. A létesítendő csatornahálózattal levezetendő szennyvízmennyiség csúcsértékben 2 650 m3/nap. A létesítendő csatornahálózat 23 km hosszú. A csatornák a miskolci országúttól északra fekvő terülteteket, az Isaszegi út környékét hálózzák be, biztosítják az Agrártudományi Egyetem, Szociális Otthon és kórház szennyvízelvezetését is. A hálózat elválasztó rendszerű. Gödöllő területén a meglevő szennyvíztisztító berendezések egyike sem alkalmas arra, hogy központi teleppé kiépíthető legyen. Természetesen befogadónak csak a Rákospatak jöhet figyelembe, amely Gödöllő határában ered. Vízhozama jelentéktelen. Gödöllő határában a természetes biológiai tisztítás is mégoldható, mind a halastavakba való bevezetés, mind öntözés útján. A csurgalékvíz befogadója a Rákospatak. A szennyvíztisztító telep a községtől délre, a Rákospatak jobbpartján, a lakott területtől 300 m távolságban épül, 16 000 lakósegyenértékre. Természetes biológiai tisztítás esetén az ülepített víz a Kisállattenyésztési Kutató Intézet kezelé307
