Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
sében levő halastavakba vezethető a teleltető tavak megkerülésével. A bevezetés az ülepítő medencéd tői 1 900 fm távolságra van. A szennyvíz gravitációs úton vezethető. Mivel a Rákos-patak csekély vízhozamú, nem biztosít a szennyvízhez elég keverővizet, így a szennyvíz bevezetése után a halastavakban oxigénhiány állhat elő. Ennek elkerülése érdekében a halastavakba való bevezetése előtt a szennyvíz mesterséges szellőztetése biztosítandó. A budapest—miskolci főközlekedési út mentén, mely mintegy 5 km hosszban Gödöllőn halad keresztül, megfelelő méretű csapadékvízcsatoma kiépítése indokolt. Megépítendő tehát 5 km hosszban 50/75 cm tojásszelvényű csatorna és további 5 km hosszban 40 cm 0-jű betoncsatorna. A csapadékvizek befogadója a Rákospatak, illetve az Aranyospatak. A csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztésének költségei : Szennyvízcsatornázás 23 km hálózat 10,8 millió Ft Szennyvíztisztító telep 6,5 millió Ft Csapadékvízelvezetés 10 km hálózat 10,0 millió Ft összesen: 27,3 millió Ft Gödöllő iparfejlesztése: 1980-ra a kibocsátásra kerülő ipari szennyvíz mennyisége 1 350 m3/nap lesz. Ebből ipari és fe- káliás szennyvíz 1 150 m3, nem szennyezett víz pedig 200 m3. Az összes keletkezett szennyvíz ipari szennyvíztisztító telepen kerül tisztításra. A káros szennyvíz mennyisége 480 m3/nap. Az ipari szennyvíztisztítás fejlesztésére előirányzott költség 3,5 millió Ft. Monor nagyközség. Monor lakósszáma 14 830 fő volt, 1980-ra 17 330 főben van előirányozva. Monor 2 000 fm hosszú zárt csapadékvízcsatornájába több helyen tisztitatlan, vagy csupán mechanikailag tisztított, fekáliás szennyvizet bocsátanak be. A csapadékvízcsatoma a község belterületén nyílt árokba torkollik. Közegészségügyi szempontból ez az állapot súlyosan kifogásolható, mert fertőzi a község levegőjét. Jelenleg — a fenti módon — a belterületi lakosság 0,9%-a, mintegy 120 fő van ellátva csatornázással. A jövőben a csatornázást elválasztó rendszerrel kell megoldani. A jelenlegi csapadékvízcsatomát további 2 km hosszú, zártszelvényű hálózattal kell bővíteni. A község szennyvíztisztító telepét a Gyáli csatorna mellett, a községtől délnyugatra a 4. sz. műúton túl kell létesíteni. A szennyvízelvezető csatornahálózat gravitációsan csak az Ady Endre utca és a Móricz Zsigmond utcák találkozásáig vezeti a szennyvizet, itt helyi jellegű átemelőállomás létesítendő. Innen mintegy 1500 fm hosszú, nyomócsövön érkezik a szennyvíz a tisztítótelepre. A csatornahálózat legnagyobb szelvénye a 40 cm belmé- retű, talpas betoncső, hossza mintegy 10 km, a csatornázandó terület nagysága 80 ha. A tisztítótelepet 700 m3/nap szennyvíztisztítására, a biológiai tisztítási elvek szerint kell kialakítani, iker rendszerű, oxidációs árok létesítésével. A szennyvíznek mezőgazdasági célokra való felhasználási lehetősége megvizsgálandó. A csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztésének költségelőirányzata : Szennyvízcsatornázás : 10 km hálózat 1 db átemelő és 1,5 km nyomócső Szennyvíztisztító telep Csapadékvízcsatomázás 2 km hálózat 5.3 millió Ft 1.0 millió Ft 1.0 millió Ft 1,7 millió Ft összesen: 9,0 millió Ft Szigetszentmiklós nagyközség. A község lakosszáma 1960-ban 10 400 fő volt. A lakósszám várható növekedése miatt 1980-ban 14 400 fő lesz a lakosság létszáma. A belterületi lakosság jelenleg 8 915 fő, amelyből 2 840 fő van jelenleg csatornázással ellátva, ami a belterületi lakosság 31,8%-ának felel meg. A községben magában ipari üzem nem működik, határában üzemel azonban a Csepeli Autógyár, valamint a Pestvidéki Gépgyár. A község szennyvízcsatornázásaként szereplő 5 km csatorna tulajdonképpen, a ielzett ipari üzemek lakótelepei — és üzemi épületei szennyvizeinek elvezetésére szolgálnak. A szennyvizeket biológiailag tisztítiák. A szennyvízmennyiség 300 m3/nap. Ellátandó lakóslétszáma 6 400 fő. Csapadékvízcsatomázás jelenleg nincs. A város csatornázandó területe 1980-ra 200 ha. A létesítendő csatornahálózat elválasztó rendszerű, hossza 15 km. A hálózat legnagyobb szelvénye 30/45 cm belméretű tojásbetonszelvény. A csapadékvíz 200 ha területről zárt csatornában. 300 ha területről pedig nyílt árokban vezetendő le. A meglevő szennyvíztisztító telep bővítésével oldható meg a község növekedő szennyvízhozamának tisztítása. A tisztítandó szennyvíz mennyisége 1 000 m3/nap, házi eredetű. A szennyvíztisztítótelepet az eleveniszapos biológiai tisztítási elvek szerint kell kialakítani. Befogadó a Soroksári Dunaág. A csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztésének költségei: Szennyvízcsatornázás 15 km hálózat 1 db átemelőtelep és nyomócső Szennyvíztisztító telep Csapadékvízcsatomázás 3 km hálózat 6.0 millió Ft 0.8 millió Ft 2.0 millió Ft 1,7 millió Ft összesen: 10.5 millió Ft Iparfejlesztés a községben nem várható. Vecsés nagyközség. A község lakosainak száma 308
