Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
összegyűjtött szennyvizek a Solymári patak mellett elhelyezendő szivattyú-, vagy tisztítótelep közvetítésével vezethetők el, vagy teljes biológiai tisztítással a Solymári patakba, vagy átemeléssel és nyomócsővel az Ördögárokba. A tervezet két alternatívát tárgyal azzal a megjegyzéssel, hogy az alternatívák közötti választás a jelentkező igények alapján történik, a mindenkori szükségletnek megfelelően. A két alternatíva építési költségei közel azonosak. Buda-Közép csatornázásához csatolható a Gellérthegy déli lejtője, a Sashegy környéke, Farkasrét és Németvölgy, valamint a Gellért-tér és Déli összekötő vasúti híd között elterülő Duna menti mélyzóna területe. Erre a területre eddig általános csatornázási tervet nem dolgoztak ki. A tervezet szerint a Sashegy délkeleti oldalán csapadékvízle- vezető övcsatorna létesítendő. A terület mélyzónáját elválasztó rendszerű csatornázással kell ellátni. e) Kelenföld. E városrész víztelenítésére szolgáló csatornarendszerhez tartozik a Villányi út, Budafoki út, Budapest—Hegyeshalmi vasútvonal a Duna, délen a Határárok, Nyugaton a Sasadi-árok, Pannonhalmi út és a Sashegy által határolt terület. Ide csatlakozik továbbá az Irhás-árok és a Beregszászi úti árok vízgyűjtőterülete is. Ez utóbbi terület részben egyesített, főként azonban elválasztó rendszerű csatornahálózattal víztelenítendő a tervezet szerint. Az érkező összes szennyvizeket a budai Duna- parti főgyűjtő alsó szakasza (jelenleg Budafoki úti főgyűjtő) fogadja be és vezeti le az Andor utca mellett fekvő Kelenföldi Csatornaszivattyútelep-re. f) Albertfalva. A víztelenítendő terület a Duna, a Ilosszúréti-patak és a Határárok közötti városrészt foglalja magában. E területből a Hunyadi Mátyás út és Hosszúréti-patak közti terület szennyvízelvezetése elválasztó rendszerrel, a Kondorosi út és Hunyadi Mátyás út és Duna által határolt terület csatornázása pedig egyesített rendszerrel történik. A jelenlegi albertfalvai szivattyútelep, valamint a városrész meglévő csatornahálózata korszerűtlen és kapacitása nem megfelelő. Teljes átépítése halaszthatatlan feladat. Az új telep feladata a közeljövőben a szennyvizeknek (háromszoros hígításig) nyomócsövön át a Duna sodorvonalába juttatása és a csapadékvizeknek magas Duna-vízállás idején való átemelése. Távlatban a telep csak a higított és záporvizeket emeli át a Dunába, a szárazidei szennyvizeket nyomócsövön át a kelenföldi szivattyútelepre továbbítja. Az új telep jellemző adatai: az elválasztó rendszerű csatornahálózat vízgyűjtője 173 ha, az egyesített rendszeré 247 ha. A napi szennyvízhozam 22 170 m3, a csapadékvízhozam pedig 4550 1/s. A szivattyútelep energia igénye 767 kW. Az elválasztó rendszerű csatornázás keretében a csapadékvizek elvezetésére a Hosszúréti árok és a Határárok szolgál. g) Kelenföldi Csatornaszivattyútelep. A jelenlegi telep ideiglenes jellegű. Kapacitása ma már nem megfelelő, főként az érkező csapadékvizek átemelését nem tudja biztosítani. A telep rekonstrukciója során gondoskodni kell a Budafoki úti főgyűjtőn át érkező szenny- és csapadékvizeknek a Dunába való bevezetéséről beleértve a budai Dumaparti főgyűjtő kiépítése után várható megnövekedett szennyvízhozamot is szennyvíz háromszoros hígításig nyomócsövön át a sodorvonalba való bejuttatással, csapadékvíz kivezetést pedig parti ki- torkollással). Távlatban a telep a száraz idei szennyvizet — a napi csúcsértékig — a Duna alatt kiépítendő nyomócsövön át a Csepel-Északi Szennyvíztisztító Telepre juttatja. A telep jellemző adatai: a szennyvízhozam 430 550 m3/n, a csapadékvízhozam pedig 4 985 1/s, illetve 5 690 1/s. A szivattyútelep energia igénye 2 670 kW. A Buda-északi és középső területeiről lefolyó szennyvizek tisztítása — a tervezet szerint — végeredményben tehát a pesti oldal szennyvizeinek nagyrészóvel együtt a Csepel-Északi Szennyvíztisztító Telepen történik. B) Buda, déli hálózat. A csatornarendszer kiterjed Budafok, és Budatétény területére, valamint a Hosszúréti-pataktól a főváros déli határáig terjedő Duna menti sávterületre. E rendszerhez tartozik még a jelenlegi XXI. kér. Csepel csatornarendszere is. A jelzett terület a keretterv időszak kezdetén csak szórványosan csatornázott. A meglevő hálózat csak részben illeszthető be a végleges vízelvezetési rendszerbe. A terület gerincét a Buda-déli főgyűjtő alkotja, mely a Dunával párhuzamosan vonul Budafoktól egészen a főváros déli határáig, ahol a nagytétényi sertéshizlalda mellett létesítendő szennyvíztisztító telep szolgál a szennyvizek biológiai tisztítására és a Dunába való átemelésére. A kiépítendő csatornahálózat általában elválasztó rendszerű, kivéve a Budafok belső területét, ahol egyesített rendszerű csatornázás létesül. Az elválasztó és egyesített rendszer határánál (Mészárosköz) a csapadékvizek oldalbukón át a Dunába ömölhetnek, magas Duna-vízállás esetén árvízi szivaty- tyúállomás segítségével. A főgyűjtő további szakasza elválasztó rendszer szerint épül a Vágóhíd utcáig. Útközben felveszi a csepeli szennyvizeket (Sorház utca), melyek a Duna-mederbe fektetett nyomócsövön át érkeznek. Ezután a főgyűjtő a XXII. kér. Gyár utcában halad, felveszi a gyárháromszög ipari szennyvizeit és betorkoll az említett Buda-déli tisztítótelepre. Az új telep 94 400 m3/nap szennyvízhozamra létesül. A Buda-dél területén jelenleg működő Budafoki és Nagytétényi Diósárok melletti szivattyútelepek a távlatban megszűnnek. A vizsgált terület csapadékvizeinek elvezetését a Dunára merőlegesen haladó felszíni vízfolyások és nyílt árkok biztosítják. Tekintettel arra, hogy Csepel szennyvize nyomócsövön át a Buda-déli Szennyvíztisztító Telepre keiül, a terület vizsgálatát is a jelen részben kell tárgyalni. Csepel-szigetnek a fővároshoz tartozó területe három részre tagolható. Mindegyik rész csatornázási feladatait egymástól függetlenül kell elbírálni. A Csepel északi csúcsán fekvő terület, valamint a Csepel Vas- és Fémművek területe csatornázásával 298
