Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
zatában Összegyüiemlő szennyvizeket éppúgy, mint a délebbre fekvő egyesített rendszerű csatornákon lefolyó szárazidei szennyvizeket is magába fogadja és levezeti a kelenföldi szivattyútelepre. A nagy- távolság miatt a gravitációs vezetés nem biztosítható, ezért a főgyűjtőn több helyi jellegű átemelő állomás beiktatása szükséges. Az átemelő telepek egyrészt biztosítják a szennyvizek továbbvezetését az alsó csatornaszakaszok felé, másrészt az egyesített rendszer szerint csatornázott területeken fekvő átemelőtelepek egyúttal a saját vízgyűjtő területük csapadékvizeinek a Dunába való átemelésére is szolgálnak. Megjegyzendő azonban, hogy a budai oldali magas zónák csapadékvizei közvetlenül, átemelés nélkül vezethetők a Dunába. A Kelenföldi Csatornaszivattyútelep a tervezet szerint kettős feladatot lát el. A csapadékvizeket közvetlenül emeli át a Dunába, a szennyvizeket pedig a Duna alatt átvezetett nyomócsővel a Cse- pel-északi Szennyvíztisztító Telepre továbbítja. Albertfalva önálló csatornázási rendszeréből a szárazidei szennyvizek az Albertfalvai Szivattyú- telep segítségével a kelenföldi szivattyútelepre kerülnek. A budai dunaparti főgyűjtő kiépítése közel 70 éves hiányosságot pótol és kiépítése megszünteti a jelenlegi számos parti szennyvízkitorkollást és jelenti egyúttal a Duna-jobbparti városrész egységes csatornarendszerének megvalósulását is. a) Békásmegyer, Csillaghegy, Római-fürdő. Buda északi városrészednek csatornázása a tervezet szerint elválasztó rendszer szerint történik. A területről összegyüiemlő szennyvizeit a Munkácsy Mihály utcai Szivattyúállomás emeli át a budai főgyűjtő északi szakaszába. A főgyűjtő békásmegyeri szakasza felveszi egyúttal Csillaghegy és Római fürdő szennyvizeit is és végeredményben a Rozgo- nyi Piroska utcai Szivattyúállomás emeli át a budai főgyűjtő magasabb szinten induló alsó szakaszába a terület összes szennyvizeit. A terület napi szennyvízhozama 14 600 m3, az elválasztó rendszerrel ellátott terület 696 ha. Békásmegyer, Csillaghegy és Római-fürdő egy- részének csapa dék vízelvezetését a Csillaghegyi- árok biztosítja. b) Külső Óbuda. A Bogdányi út — Bécsi út — Aranyhegyi-patak — Duna által határolt területet a tervezet egyesített rendszerrel csatornázza. A szenny- és csapadékvizek a Zab utcai Csatornaszi- vattyútelep-re kerülnek, melynek feladata az ösz- szegyülemlő szennyvizeknek a budai főgyűjtőbe való átemelése, a csapadékvizeknek pedig a Hévízi út vonalában létesítendő záporcsatorna útján a hajógyári Dunaágba történő átemelése. A napi szennyvízhozam 45 500 m3. A terület csapadékvizeinek elvezetése szempontjából rendelkezésre áll egyrészt az Aranyhegyi patak, másrészt a Filatori árok. c) Óbuda. Óbuda belső területei egyesített rendszer szerint nagyrészt csatornázottak. A jelenlegi rendszerhez tartozó főgyűjtő és gyűjtőcsatornák a távlati tervbe beilleszthetők. A terület szennyvizeit jelenleg az Óbudai Csa- tomaszivattyútelep emeli át a Dunába. A telep feladata a tervezet szerint megváltozik. Egyrészt az északról érkező szárazideji szennyvizeket emeli át a budai Duna-parti főgyűjtőbe, másrészt Óbuda külső területeinek egyesített rendszerű hálózatán levezetett csapadékvizek átemelését biztosítja magas Duna-vízállás esetén a Dunába. A jelenlegi helyzethez viszonyítva a tervezet azt a változtatást eszközölte, hogy a Zsigmond-tér Mar- git-híd közötti terület szennyvizeit is visszavezeti a csatomaszivattyútelepre. Óbuda területéhez az elmondottakon kívül miég három magas zóna tartozik, köztük a Szépvölgyiárok vízgyűjtőterülete. Az e területről származó szennyvizek levezetése a Szépvölgyi-árok folytatólagos beboltozásával biztosítható. A magas zónák szennyvizei a magas szinten érkező gyűjtőcsatornák megcsapolásával háromszoros hígításig a mélyzóna rendszerébe kerülnek. A csapadékvizek közvetlen parti kitorkollással a Dunába bevezethetők. A napi szennyvízhozam 112 000 m3, a maximális csapadékvízhozam pedig 8 520 1/sec. d) Buda-közép. 'E terület a Rózsadomb, Víziváros területét, valamint az Ördögárok völgyeletét foglalja magában. Ehhez a területhez tartozik továbbá Pesthidegkút és a hozzácsatolandó települések területe is. A területre a múltban készített általános csatornázási tervek változatlanul beilleszthetők. A tervezet lényeges változást ad azonban a budai Duna- parti főgyűjtő nyomvonal vezetésével kapcsolatban. Az új elrendezés szerint a Zsigmond téri Óbudai Csatomaszivattyúteleptől az Árpád fejedelem útján halad a főgyűjtő a Margit-hídig. Ez a szakasz elválasztó rendszerű és csupán az óbudai szivaty- tyútelep által átemelt szennyvíz továbbvezetésére szolgál. A Margit-híd előtt a főgyűjtő a Fő utca vonalába kanyarodik és ezen az útvonalon halad a Jégverem utcáig. A főgyűjtőnek ez a szakasza egyesített rendszerű. Nyomvonalvezetése olyan, hogy a vízivárosi mélyzóna szenny- és csapadékvizeinek befogadására alkalmas. Az egyesített rendszerű szakaszon a Pala utcá-nál létesítendő árvízi szivattyútelep feladata magas Duna vízállásnál a csapadékvizeknek a Dunába való átemelése. Alacsony külvízállásnál a csapadékvizek — oldalbukós megoldású vészkiömlővei — gravitációs úton juthatnak a Dunába. A vízgyűjtőterület nagysága 49,3 ha, az átemelendő csapadékvíz 2 040 1/s. A szivattyútelep energia igénye 162 + 195 kW. A budai főgyűjtő a Pala utcától a Hamzsabégi útig elválasztó rendszerű és a Lánchíd utcánál a Vári magas zóna, a Hadnagy utcánál pedig az Ördögárok szennyvizeit fogadja magába. Az Ördögárok völgyének csatornázása az árok nyílt szakaszainak további beboltozásával megoldott kérdés. Az Ördögárok területéhez csatlakoznak Pesthidegkút, Remetekertváros, Máriaremete lakóterületei. E területek csatornázása elválasztó rendszerrel történik. Az érintett városrészek belső területeinek szennyvize gravitációs úton bevezethető az Ördögárokba, a külső területek csatornarendszere által 38 6 TVK 297
