Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
lönleges városkörnyéki területként kell kezelni. Ezen körzeten belül a fővárosi ipart tehermentesítő ipari centrumok nem létesülhetnek és ez a terület elsősorban a főváros mezőgazdasági és üdülési ellátását szolgálja. A 6. TVK terület egy másik döntő jelentőségű része az ún, Duna-kanyar, amely adottságainál fogva olyan üdülési, idegenforgalmi és sportolási lehetőségeket nyújt, amelyeknek kihasználása a közeljövő egyik legfontosabb feladatai közé tartozik. A szóbanforgó terület csatornázási vonatkozásban — az előbbiek figyelembevételével — három részre tagolható: 1. a főváros területére, 2. a 6. TVK területére eső Pest és Nógrád megyei területrészek, és 3. A Duna-kanyar vonzási körébe eső területekre. A 6. sz. TVK területén élő lakosság számának alakulása a következő: Városok: 1960 1980 Budapest 1 807 299 2 300 000 Balassagyarmat 12 457 28 400 Szentendre 10 307 20 600 Vác 24 748 42 100 1 854 811 2 391 100 Községek: Budaörs 11 667 19 667 Dunakeszi 14 266 20 266 Érd 23177 35177 Gödöllő 17 740 27 740 Monor 14 830 17 330 Szigetszentmiklós 10 400 14 400 Vecsés 15 537 18 937 Többi község 378 560 324 390 TVK összesen: 2 340 988 2 869 007 A tervidőszak elején (1960. XII. 31.) csatornázással ellátott lakosság száma: 1 322 670 fő, az összlakosság 56,5%-a. A tervidőszak végén (1980. XII. 31.) az ellátott lakosság 1 937 000 fő lesz, azaz a jövőbeni lakosságnak 67,6%-a. Az iparfejlesztésre jellemző a jelenlegi, valamint a jövőben várható összes ipari szennyvízkibocsátás. A kerettervidőszak kezdetén naponta 365 360 m3 szennyezett és 918140 m3 szennyezetten ipari szennyvíz került a befogadókba a vizsgált területről. A kerettervidőszak végén az összes szennyvízkibocsátás 3 632 200 m3/nap lesz, amelyből szeny- nyezett (ipari-j-fekáliás) 667 160 m3/nap. 416 600 m3/nap szennyvizet iparilag tisztítanak, városi szenyvíztisztító telepre pedig 352 700 ms/nap meny- nyiség kerül. A területen Budapest főváros és Vác járási jogú város rendelkezik összefüggő csatornázással. A tervidőszak alatt Szentendre és Balassagyarmat járási jogú városok, valamint a városiasodás felé haladó Budaörs, Dunakeszi, Érd, Gödöllő, Manor, Szigetszentmiklós és Vecsés nagyközségek részesülnek városias jellegű csatornázásban. A tervezés során — az előbbi településeken kívül — figyelembe kell venni a Dunakanyar nagymérvű fejlesztését és az ezzel kapcsolatban felmerülő csatornázási igényeket is. 2.211. Budapest csatornázása: BUDAPEST CSATORNÁZÁSÁNAK TÁVLATI TERVE — A Fővárosi Tanács VB. Közmű és Szolgáltatási Igazgatósága 1957. III. 15-én kelt 330.813/1957. sz. utasítása alapján Budapest csatornázási távlati tervének előmunkálatai megkezdődtek. A Fővárosi Tanács VB. 1958. évi VI. 13-i ülésén hozott 345/185 VB. határozata — az előkészítő munkák befejezése után — elrendelte a távlati tervezés azonnali beindítását. A vázlatos tanulmánytervet az Országos Vízügyi Főigazgatóság jóváhagyta és megállapította azokat az irányelveket, amelyeket a Duna folyam szeny- nyezettségtől való megóvásának fontos népgazdasági és egészségügyi érdekeire tekintettel a tervezés során be kell tartani. Ezek az irányelvek a következők: 1. A csatornamű hálózata által összegyűjtött szennyvizek csak kellő tisztítás után vezethetők a befogadóba. 2. Csapadékmentes időben levezetett szennyvizeket teljes egészében biológiailag tisztítani kell. 3. Szennyvíztisztító telepeket a következő helyen kell létesíteni: a Duna balpartján — Pest északi területéről lefolyó szennyvizek részére az Angyalföldi szivattyútelep mellett. — Pest északi területéről lefolyó szennyvizek részére a Csepel-sziget felső (északi) csúcsán, — a déli peremvárosok részére a Soroksári-Du- naág mellett (Pesterzsébet) a Torontál utca alatt. A Duna jobbpartján: — Buda északi területéről érkező szennyvizek részére a III. kér. Zab utcánál, — Kelenföld és Albertfalva területéről lefolyó szennyvizek részére a Kelenföldi szivattyútelep mellett. Buda déli területéről lefolyó szennyvizek részére pedig Nagytétény ipari területén. A szennyvíztisztító berendezések helyének kijelölésével a csatornahálózat elvi elrendezése adottá vált és ennek megfelelően a budai oldalon két, a pesti oldalon három hálózati rendszert lehet megkülönböztetni. Duna-jobbpart szenny- és csapadékvízcsatornázása A) Buda északi és középső hálózat. Ennek rendszeréhez tartozik Buda északi és középső teljes területe Békásmegyertől Albertfalváig. A terület szennyvízelvezetésére a budai Duna-parti főgyűjtő szolgál, mely a Dunával párhuzamosan végig vonul a vízgyűjtő terület, majd teljes hosszában és Buda északi elválasztó rendszerű szennyvízcsatomaháló296
