Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
A vizsgált területen három járási jogú város fekszik. Balassagyarmat, Szentendre és Vác. Ezek közül az első kettő összefüggő csatornahálózattal nem rendelkezik. Egyes utcák külön-külön torkollnak az Ipolyba, illetve a Dunába. Az eredetileg csapadékvizeket levezető csatornák ma már erősen szennyvízzel terheltek. Ennek következménye, hogy sűrűn egymás mellett, több szennyvíztisztító berendezés is létesül az egyes intézményekben, gyárakban. Vác város szennyvíztisztító telepe teljesen elavult, túlterhelt és annak átépítése szükséges. Az elválasztó rendszerű csatornázása is jelentős átalakítást igényel, mert a különböző rendszerű csatornák egymásra kötése folytán, egyes szakaszokon a csatornák jellege megváltozott. A szennyvízlevezető csapadékvizet, ez utóbbi pedig szennyvizet is szállít. Az üdülőtelepek szennyvízlevezetése — különösen a hegyvidékeken — teljesen elhanyagolt. A szennyvizek nyílt árkokban, tisztítatlanul folynak le a hegyoldalakról levezető árkokban és számos gyakorlati példa igazolja, hogy a természetjárók ilyen árkok vizét forrásvíznek vélték és abból fogyasztottak. Szennyvizes vonalon igen jelentős tényező a kul- túrigények fokozódása, amely természetesen maga után vonja azt is, hogy iparilag kevésbé kihasznált területen is a település higiénia rohamos ütemben fejlődik. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek majorjai korszerűbbé válnak, az állattenyésztés kilépett a régi, elavult, évszázadokig megszokott keretei közül. Modem irodák, gazdasági épületek létesülnek, amelyeknek elsősorban a vízellátását oldják meg. A szennyvízelvezetés kérdése azonban teljesen elmaradt a fejlődéstől és ezen a vonalon súlyos hiányosságok mutatkoznak. A higiénia fejlődése és bevonulása a falusias jellegű településeinkbe a nép széles rétegeiben talál visszhangra. Az élelmiszeripari üzemrészlegek, tej- és egyéb begyűjtő állomások, vendéglátóiparunk, stb. egészségügyi viszonyainak megjavítására igen nagy gondot fordítanak az illetékes szervek. A közoktatás szektorában is jelentős változások történnek. Sorra nyílnak községeinkben a legmodernebb pedagógiai elveknek megfelelő iskolák, tanintézetek, amelyeknél ugyanaz a hiányosság jelentkezik, mint egyéb vonalon. Nagy részénél még az ivóvíz kérdés sincs megoldva. E helyen figyelembe kell közegészségügyi vonatkozásban még azt is venni, hogy a vizsgált területen a kutak számottevő része szennyezett és ivóvíz ellátására kevésbé alkalmas. Általában tehát arra kell törekedni, hogy a közegészségügyi, közoktatási és élelmezési szempontból fontos intézmények, üzemek, állami gazdaságok szennyvízelvezetési kérdése megnyugtató megoldást nyerjen. Egy másik kérdés a községfejlesztésből adódik. A falusi lakosság kultúrigénye lakásuk kialakításánál, épületeik kiképzésénél is jelentkezik. Egyes községekben már számos helyen létesülnek fürdőszobás, vízöblítéses illemhelyekkel ellátott lakások és lakóépületek. A szennyvízelvezetés azonban még ma is szikkasztás útján történik. A sűrűn beépített területeken azonban a szennyvizek szikkasztására alkalmas ingatlanrész kijelölése közegészségügyi szempontból komoly nehézséget jelent, mert a szikkasztó berendezések hatósugara a vízellátási berendezések védőterületét majdnem minden esetben metszi, annyira hogy a kutak védőterületének rendeltetésszerű kialakítása aligha lehetséges. A területen még egy jelentős tényezőt kell figyelembe venni. Különösen a Nógrád megyei részen lévő településekben számos kastély és ezekhez tartozó épületcsoport található, amelyek régebben ivó- vízellátással és szennyvízelvezetéssel rendelkeztek, de időközben, főleg háborús okok következtében ezek a berendezések használaton kívül állnak, részben pedig tönkrementek. Az épületek túlnyomó részében gyógyintézetek nyertek elhelyezést. Ezen épületek szennyvízelvezetése azonban egyáltalában nem megfelelő, sőt a közegészségügyi szempontból káros hatású. Az ismertetett területen néhány jellemző példa a szennyvízelvezetés hiányosságaira: a Duna-kanyairi üdülőtelepeik nagy része vízjogi- lag nincs engedélyezve, az üzemeltetésük kifogásolható, egyes helyeken szennyvízgyűjtő és tároló medencékkel oldják meg a szennyvizek elhelyezését. (Felsőgöd, Nógrádverőce, Visegrád stb.) Szécsény községben a szeszgyári szennyvizek tisztítatlanul, nyílt árokban folynak a községen keresztül. Ugyanitt a régi kastély, iskola stb. szennyvize a vár oldalon végigfolyva elszikkad. Szentendre egyes intézményeinek szennyvize földalatti üregekbe folyik. Gödöllő általános csatornázásának kiépítése sürgősen megvalósítandó feladat. Balassagyarmat — a kórház szennyvize közvetlenül a strand mellett tisztítatlanul ömlik az Ipolyba. Az orvosi lakások és rendelők, csecsemőotthonok, tüdőszanatóriumok, szociális otthonok szennyvízelvezetése jelentős részben tisztítatlan szennyvizek elszikkasztásával történik, vagy nyílt, időszakos árkokba történt bevezetéssel (Nógrádgárdony, Lu- dányhalászi, Balassagyarmat stb.). Budakalász, Pomáz: a textilüzemek szennyvize a vízfolyásokat súlyosan szennyezi. A teibegyűitő és feldolgozó állomások ipari szennyvizeinek elvezetése majdnem minden esetben tisztítás nélkül, nyílt árkokban történik, annak ellenére, hogy a telephelyeket a legmodernebb elvek szerint alakították ki és műszaki felszerelésük kifogástalan. A kiragadott példák teljességre nem tarthatnak igényt. Huzamosabb idő szükséges a vizsgált terület szennyvízelvezetésével kapcsolatos kérdésednek felméréséhez, kivizsgálásához és a megfelelő intézkedések megtételéhez. Egy azonban tény, hogy a fejlődés irama egyre növekedik, a szennyvízelvezetés és elhelyezés a jövőben még olyan helyeken is kihatással lesz a település közegészségügyi állapotára, ahol az ilyen kérdések eddig gyakorlatilag nem játszottak szerepet. 292
