Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
terheltségét. Kőbánya csatornahálózata például ma már a csapadékvizek befogadására alkalmatlan. A hálózat nyomvonalvezetése is súlyos hiányosságokat mutat. A balparton a vészkiömlők nagyobb záporok esetén üzemképtelenné válnak. Hidraulikai vonatkozásban — és ennek a kérdésnek a megoldatlansága igen élesen jelentkezik karbantartási vonalon — a csatornahálózatban alkalmazott csatomaszelvények, méretek és anyagok rendkívüli változatosságot mutatnak. Több mint 400 különféle alakú szelvény van a csatornahálózatba beépítve. Ha figyelembe vesszük a szelvényméretet és az anyagot, akkor több mint 1 500 különféle típusú csatorna üzemel a fővárosban. A szelvények a régi hálózatban teljesen rendszertelenül váltakoznak. Ennek következménye, hogy a karbantartási munkálatok gépesítése csak nagy nehézséggel fejlődhet. Közelítő számadat, hogy a hálózat felújítására évente mintegy 30—40 millió forint volna szükséges. A főváros csatornahálózatának korszerűsítésére irányuló törekvések eredménye, hogy Budapest Főváros Tanácsa a 345/1958. sz. végrehajtó bizottsági határozatával elrendelte a főváros csatornázása távlati tervének elkészítését. A tervezésre a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat kapott megbízást. A tervezési irányelvek kidolgozásának és magának a tervezési munkának irányítására szakértői bizottság alakult, amelyben az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Fővárosi Tanács, a Fővárosi Csatornázási Művek, a Tervező Vállalat és külső szakértők működnek közre. A távlati (perspektivikus) terv készítése 1961. év véégre fejeződött be. A főváros nyílt árokrendszereiben is jelentős mérvű munkálatok válnak szükségessé. Az árkok elgazosodtak, feliszapolódtak és nyomvonalvezetésük is sok kívánnivalót hagy maga után. Az árkokra nézve jellemző a burkolt és burkolatlan árokszakasz viszonya. Ez a következőkép alakult: Megnevezés Burkolt 1 Burkolatlan | összes árok hossz fm-ben Buda-észak 12 586 49 078 61 664 Buda-közép 7 562 29 251 36 813 Buda-dél 12 511 40 362 52 873 Pest-észak ' — 37 500 37 500 Pest-közép 8 227 21 341 29 568 Pest-dél 2 354 48 048 50 402 összesen : 43 240 225 580 268 820 Az árkok rendezésével kapcsolatban elsődleges teendő az időszakos vízfolyások rendezési terveinek elkészítése. 1.312. Pest és Nógrád megye: A vizsgált terület szennyvízelvezetés szempontjából rendkívül változatos képet mutat. A terület súlypontjában Budapest fekszik, amelynek szennyvizgazdálkodását, mint zárt egységet, külön a területből kiemelve kell vizsgálat tárgyává tenni. Mindenesetre a főváros vonzóereje nagyban érezteti hatását a környező területekre. Ez a hatás azonban egyes területeken különféleképpen érvényesül. Budapesttől délre eső területe — úgy a jobb, mint a balparton — általában mezőgazdasági jellegű. Jelentősebb ipar csak Csepel-sziget északi részében, a Duna jobbparton, Szászhalombattán alakult ki. A főváros északi és nyugati határához csatlakozva az Aranyhegyi-patak völgyeletében jelentős mérvű bányászat alakult ki, viszont a Duna jobbpart északi, a főváros és a Duna által elhatárolt terület erdőgazdasági jellegű, amely elsősorban üdülésre és hétvégi pihenésre, valamint természet járásra alkalmas területként jön számításba. Kivételt képez a Duna parti sáv egy elhatárolt része Budapest vonzókörében: Budakalász, Pomáz, ahol régebbi településként textilművek létesültek, Szentendre, ahol a papírgyár és néhány ugyancsak régebbi településű gyár és ipartelep üzemel, valamint a dunabogdányi kőbányák. A főváros Duna-bal parti határától keletre és északra eső terület is nagyrészben mezőgazdasági jellegű. Jelentősebb ipar alakult ki azonban Vác környékén, különösen a közelmúltban idetelepített DCM üzem megváltoztatta Vác város és környékének arculatát. Néhány ipartelep létesült a főváros közvetlen közelében Dunakeszin. Keletre a Gödöllőig csak egy-két ipartelep található, viszont Gödöllőn már az iparosodás jelei mutatkoznak. A Dunakanyar jelentősége egyre fokozódik. Az üdülőtelepek száma szaporodik és a jövőben ennek a területnek nagymérvű fejlesztése várható. A Duna-kanyartól északra, Nógrád megyébe áthúzódó terület nagyrészben szintén erdő- és mező- gazdasági jellegű. Börzsöny és vidékén hasonlóan a Pilisi-hegységhez, az üdülésre, pihenésre és természetjárásra való alkalmasság a jellemző. Megvizsgálva a terület helyzetét a szennyvízelvezetés, elhelyezés és kezelés szempontjából, a Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság vízjogi okirattárában 1960. december 31-ig található vízjogi engedélyek száma: Nógrád megyében a 6. sz. TVK területére eső részén 14 db, Pest megyében pedig 104 db. A vízjogilag engedélyezett objektumok rendkívül alacsony száma jelzi, hogy a területen számos olyan intézmény, ipartelep üzemel, amelyeknek szennyvízelvezetése rendezetlen. A meglévő szennyvíztisztító berendezések nagy részének üzemeltetése és működése nem kielégítő. Az első teendő az 1/1961. (I. 22.) sz. Kormányrendelet értelmében az élő vízfolyások vizei további elszennyeződésének megakadályozása, illetve annak teljes megszüntetése. Ennek az alapelvnek megfelelően gondoskodni kell arról, hogy a szennyvizek kellően megtisztítva kerüljenek a vízfolyásokba, másodsorban biztosítani kell a meglévő és üzemelő berendezések megfelelő kezelését. További teendő a területen vízjogilag engedélyezetten vízhasználatok felderítése és azoknak megfelelő szennyvíztisztító berendezés létesítése. > 291
