Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
A 6. TVK területén 42 településben összesen 63 db intézményi, lakótelepi vízmű üzemel, melyek mintegy 8 341 fő vízellátását biztosítják, ami a TVK Budapest nélküli összlakosságának 1,6%-át jelenti. A kisvízművek napi víztermelése 990 m3, melynek 70%-át rétegvízre, 30%-át pedig talajvízre telepített kutak biztosítják. Az egy ellátott főre vetített fajlagos napi víztermelés 120 liter. A vizsgált területen 31 olyan község található, melyben e kisvízművek jelentik a vízellátás legmagasabb fokát. Ezen községekben a belterületi lakosság száma 93 097 fő, ezzel szemben kisvízműves ellátásba mindössze 6 761 fő (7,3%) bevonására került sor. Ez a szám a községek vízellátására már csak azért sem jellemző, mert ugyanezen községek aránylag fejlett közkutas vízellátása további 26 784 főt (29%) szolgál ki. A fentiekből következik tehát, hogy ezen községcsoportok 33 545 főnyi lakosának (36%) vízellátása biztosított. A fenti számadatokat erősen torzítja az a tény, hogy az intézményi ellátottak zömét Szigetszent- miklós adja, ahol a Csepel Autógyár lakótelepén 3140 fő részesül vízellátásban. A másik jelentősebb intézményi vízmű a fóti Gyermekváros 556 fő lélekszámának vízellátását biztosítja. A kisvízművek összesen mintegy 12 km hosszú nyomóvezetéken keresztül juttatják el a termelt vizet a fogyasztókhoz. A víz tározását, valamint a hálózati nyomást két vízműtől eltekintve egységesen hidrofor berendezések biztosítják. 1.215. Körzeti vízművek Jelenleg 2 községben — Bián és Ráckevén — összesen 3 db körzeti vízmüvet találhatunk. A két község belterületének összlakossága 10 327 fő, melyből 2 706 fő (27%) körzeti vízellátásban, 1 299 fő pedig (12,6%) közkutas vízellátásban részesül. Az e községcsoportba foglalt vízellátott lakosság száma tehát összesen 4 005 fő (39,6%). A TVK területén a körzeti vízellátás nem bír különösebb jelentőséggel, hiszen az összlakosság mintegy 0,5%-ának vízellátását biztosítja csupán. 1.214 Intézményi, lakótelepi vízművek közkutakat használók száma 26 000-re becsülhető, az ellátottak 3/4-ed része tehát ásott közkutak vizére van utalva. A közkutas ellátás képe igen szegényes. Vidéki lakosságunk csak néhány év óta kezd rászokni a magánkutakról a községi közkutak használatára, elsősorban az egészséges ivóvíz használatával kapcsolatos hosszú felvilágosító munka eredményeként. A jövő komoly feladata a falusi vízellátás terén jelenleg fennálló hiányosságok, elmaradottság tervszerű felszámolása, annak érdekében, hogy a 20 éves tervidőszak végére a jelenlegi elmaradt területek vízellátása is elérje az ország prespektivikus színvonalát. 1.22 AZ IPARI VÍZELLÁTÁS MŰLTJA ÉS JELENE A 6. TVK területén az ipar gyakorlatilag Nagy- Budapest területére koncentrálódott. A felszabadulás előtti időkből származó s az egész országra jellemző helytelen és egészségtelen ipari koncentráció a vizsgált területen fokozott mértékben érezteti hatását. A főváros térségében telepített üzemeken felül mindössze Vác és Szentendre városok, továbbá Dunakeszi és Szigethalom községek rendelkeznek vízgazdálkodás szempontjából számításba veendő jelentősebb ipari üzemekkel. A főváros területén kívül telepített üzemek jelentéktelen vízgazdálkodási szerepe legszemlélte- tőbben a budapesti, valamint a vidéki üzemek frissvíz-beszerzéseinek összehasonlításával jellemezhető. A 6. TVK területén megvizsgált mintegy 350 üzem együttes napi frissvíz-beszerzése kb. 1 524 000 m3, melynek 98%-át a Budapest térségébe telepített üzemek termelik, illetve szerzik be, míg a vidéki üzemekre eső vízbeszerzés mindössze 2%! A nagy vízfogyasztású üzemek általában a Duma mentére települtek, míg a közepes- és kisfogyasz- tású üzemek többnyire a nyersanyagbázis közelében, illetve a nagyobb településekben létesültek. A frissvíz-beszerzés vízkészlet, illetve beszerzés szerinti bontását a következő összeállítás szemlélteti: 1.216. Közkutas vízellátás Jelenleg a 6. TVK területén összesen 150 település lakossága használja fúrt és ásott közkutak vizét. Ebből 95 településben csak közkutak állnak a lakosság rendelkezésére, míg 55 településben a közkutas ellátás mellett magasabbrendű vízellátóberendezések (központi, törpevízművek stb.) is létesültek. A közkutakról mintegy 108 748 fő nyeri vizét, tehát a terület Budapest nélküli összlakosságának mintegy 20,5%-a. Ebből 62 000 fő a csak közkutakat használó településekre, 46 748 fő pedig a magasabbrendű vízellátó berendezésekkel is rendelkező településekre esik. A használatban levő közkutak száma 680-ra becsülhető, ebből 555 ásott, 125 fúrt közkút. A fúrt Felszíni vízből beszerezve Talajvízből beszerezve Partiszűrésű vízből beszerezve Rétegvízből beszerezve Karsztvízből beszerezve Közműről vásárolva 1 026 520 m3/n 67,5% 67 670 m3/n 4,5% 27 690 m3/n 2,0% 108 130 m3/n 7,0% 2 630 m3/n — 291 780 m3/n 19,0% Az üzemek napi vízfelhasználása — a 205 300 m3-re becsült visszaforgatott vízmennyiséggel együtt — 1 729 720 m3-re tehető, melyből 1 655 200 m 3 üzemi (65%-ban hűtési) célokat szolgál, míg 74 520 m3 üzemi dolgozók, illetve lakótelepek ivó- és háztartási, valamint egyéb szociális igényeit elégíti ki. A következőkben Budapest ipari vízellátását, majd ezt követően a jelentősebb vidéki ipari üzemek főbb vízgazdálkodási adatait ismertetjük településenkénti rövid összefoglalásban. 251
