Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
A fentiekből látható, hogy ezek a csapadék- mennyiségek legfeljebb a kalászosok biztos termelését teszik lehetővé, szárazabb években azonban még ez a lehetőség sem áll fenn. A mezőgazdaság termelésének, a növények termésátlagainak fokozása csak megfelelő mennyiségű vízzel biztosítható. Termelési értékben jóval komolyabb növekedés érhető el értékesebb növények termesztésével. Az öntözéses gazdálkodás szélesebb körű bevezetése tehát két úton segíti a mezőgazdaság termelésének emelését: — az eddig szokásos fövények terméseredményeinek fokozásával és állandósításával; — új, értékesebb növénykultúrák bevezetése lehetőségének megteremtésével. A csapadék kedvezőtlen időbeni eloszlása mellett, rossz annak területi elosztása is, és az még a domb- és hegyvidéken is alacsony. Ezt igazolja például, hogy Balassagyarmaton 50 éves átlagban 459 mm csapadék hullott, mintegy 100 mm-rel kevesebb, mint Esztergomban, vagy Felsőbabádon. A csapadékhiány tehát éppúgy indokolja itt is az öntözés fejlesztését, mint másutt. Egyetlen ellenérv fogadható el, a hőmérséklet hiánya. Az igaz, hogy a hegyek között a kánikula idején sincs akkora hőség, mint az alföldi síkságon. Ez tehát bizonyos fokig leszűkítheti a hegyvidéken az öntözést jól megháláló növények skáláját, de az öntözendő növények helyes megválasztásával itt is kiváló eredményeket lehet elérni. Különösen a szőlő, gyümölcs, málna termesztésében már eddig is szép eredmények vannak a Dunakanyarban. Emellett a gyümölcstermesztést a fagyvédelmi öntözések bevezetésével lehetséges a késő tavaszi fagyoktól függetleníteni, ami önmagában is hatalmas eredményt jelent. A természeti tényezők mellett az öntözés szükségességét a TVK területén még az alábbi tényezők is indokolják: — a főváros közelsége indokolttá teszi, hogy az ellátásához szükséges friss áru minél kevesebb szállítással érkezzen a piacra. Ezért a főváros közelében a zöldség-kertészeti és gyümölcsövezet kialakítása szükséges. Ezen kultúrák berendezésének előfeltétele az öntözés; — ezen kultúrák termelésénél az Öntözés a fajlagos termelési költségeket csökkenti; — a két fenti tényező egyrészt a lakosság ellátását javítja, másrészt a termelők jövedelmét fokozza, így az öntözés fejlesztése az életszínvonal emelésének egyik feltétele; — az öntözéses gazdálkodás még az öntözés gépesítése mellett is viszonylag sok munkaerőt foglalkoztat. Ez jelentős munkaerőt köt le, ami az ipari vidéken — az iparban nem foglalkoztatható munkaerő lekötése szempontjából — fontos; — a mezőgazdaság beruházásai általában lassan megtérülők, az öntözés azonban, kihasználva a folyamatos üzembehelyezés lehetőségét, hamarább biztosít jövedelmet és gyorsabban térül meg a beruházás. Jó eszköze a termelőszövetkezetek további megerősítésének. — a területen a káros vizek elleni védelem alapjaiban befejeződött, azonban az ármentesítés és vízrendezés csak félmunka az öntözés nélkül és csak öntözéssel együtt helyes. Így a területen a fölös vizek elvezetése után az öntözés megvalósításával fejezhetjük be a vízgazdálkodási munkák összefüggő egészét. Az öntözés tehát ebből a szempontból is szükséges; — mindezek mellett a terület megalapozott öntözési igényei csak a fejlesztésbe való erőteljesebb bekapcsolással, egyes helyeken főművek építése útján lesznek elérhetők. A területen a fejlesztésnek három jellegzetes ilánya van: — kutas öntözések és nagydunai öntözések, zömében a nagybudapesti zöldségövezet részeként; — kisvízfolyások öntözései, főleg a domb és hegyvidéken, kevesebb konyhakerti öntözés, zöme szőlő, gyümölcs öntözés, fagyvédelemmel egybekötve; — szántóföldi öntözés a laza talajok miatt zömében esőztető. Az öntözésfejlesztés előfeltételei között alapvetően ki kell emelni a két legfontosabbat: az egyik az ipartelepek vízszennyezésének kiküszöbölése, főleg Budapest és környékén, a másik a kisvízfolyásokon — tározók útján — a fejlesztéshez szükséges vízmennyiség biztosítása. 2. AZ ÖNTÖZÉS FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A tudományos kutatások, ADATGYŰJTÉSEK. FELTÄRÄSOK ÉS TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE Átfogó munka, amely a 6. TVK területén az öntözésfejlesztés tervezéséhez alapul szolgálhatna, ezideig nem készült. A területen folytatott első öntözéses kutatási munkáról, az Öntözésügyi Hivatal által a nagytétényi telepen folytatott kísérletekről, a háború során az anyag elveszett, adatok nem állnak rendelkezésre. A telepet a felszabadulás után a Kertészeti Kutató Intézet vette át és jelenleg ennek esőszerű öntözési telepe. A terület jellegzetesen szórvány-öntözések területe lévén, a Vízügyi Tervező Iroda és az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet által 1958- ban készített országos öntözésfejlesztési tervben egyrészt a „Kisebb dunai vízkivételek”, másrészt a „Helyi vizek” alcímei alatt feltüntetett egységekben szerepel. A terület vízkészletére vonatkozó adatokat tartalmaz a Budapesti Vízügyi Igazgatóság 1958-as „Adatgyűjtemény” Kultúrmérnöki ágazati feje21Э
