Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
zete, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet „Magyarország vízkészlete”, „Felszínalatti vízkészletek”, valamint a „Hegy és dombvidéki víztározók” című kiadványa. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETENDŐ FEJLESZTÉSI ALAPELVEK Az öntözésfejlesztés távlati terveinek elkészítésénél az alább felsorolt alapelveket követtük: — Az öntözések fejlesztésénél szem előtt kell tartani azt az alapelvet, hogy az öntözés a mező- gazdasági termelés mennyiségi és minőségi színvonala emelésének fontos tényezője. A korlátozott mértékben rendelkezésre álló vízkészletből elsősorban ott kell öntözni, ahol az öntözővíz hasznosulása a legeredményesebb. A fejlesztésnél a már kialakult adottságokból, a mező- gazdasági termelési és települési viszonyokból kell kiindulni. A területet érintő sajátos fejlesztési szempont, hogy öntözött terményekkel biztosítani kell a főváros közvetlen ellátását és élelmiszeripari üzemeinek alapanyagát. — A vidék vízkészlete jelenleg kevéssé terhelt, és a Dunán csaknem korlátlanul, a kisebb vízfolyásokon tarozással és a rendelkezésre álló altalaj- vízkészlet terhére lehet az öntözést megoldani. Részletesen ezekre a kérdésekre az alábbiakat lehet összefoglalóan megjegyezni: A TVK területét észak-déli irányban kettéosztja a Duna, innen a tekintetbe vehető összes területek öntözéséhez szükséges vízmennyiség mindenkor biztosítható. Sok öntözési szempontból kedvező hely, a vízkivétel nehézségei miatt kiesik, illetőleg költséges megoldást kíván. Az egyik nehézséget a széles határok között változó vízszin jelenti. Emiatt vagy igen költséges stabil szivattyútelepeket kell létesíteni, vagy úszóművesen kell a vízkivételt megoldani. A másik nehézséget a viszonylag széles hullámtér jelenti, melyen át a mentett oldalra való vízelvezetés igen költséges. Ilyen körülmények között csak nagy egységek öntözése válik gazdaságossá. A Duna meder környékén, annak kavicstera- szain a bő vízadó kavicsrétegek elég közel vannak a felszínhez, ezért a csőkutas vízellátás kézenfekvő. Ennek révén megfelelően sűrűn elhelyezett kútrendszerrel nemcsak a költséges folyami vízkivételi művet lehet megtakarítani, hanem az öntözővizet szállító csatornákat is. Legújabban ez az irányzat érvényesül mind az állami gazdaságok, mint a termelőszövetkezetek vonatkozásában is. A terület másik számottevő vize az Ipoly, melynek vízkészlete tarozás nélkül 75%-os tartóssággal, 0,75 m3/sec. Az államközi egyezmény szerint a mederben 0,1 m3/sec hagyandó, a maradvány 50—50% arányban használható fel országonkint. Ezen számítás szerint tehát Magyarországon felhasználható 0,325 m3/sec. Mivel az Ipolyból jelenleg számottevő öntözés nem folyik, ez annyit jelent, hogy az Ipolyból még tározás nélkül is kiosztható öntözővíz. Az öntözésfejlesztési lehetőségeket lényegesen javítja az Ipolyon végezhető tározás. Az öntözés biztonságos végrehajtásának előfeltétele az árvédelmi töltések kiépítése, ami meg is kezdődött. Részletes vizsgálat szükséges annak megítélésé^ hez, hogy a szabályozatlan állapotban milyen rétterület öntözhető és van-e lehetőség további rétöntözésre az Ipoly völgyében. Az 1000 ha gyümölcsös fagyvédelmi öntözési igény az Ipolyvögy községeiben megvalósítható. A Duna és az Ipoly mellékvizei változó vízhoza- múak, jórészüfcniek időszakosan számottevő vízhozamuk nincs. Nagy vízhozamuk a területre hullott csapadékból számítottan csak becsült adat, kis- Vízhozamra vonatkozó adat alig van ezekről a vízfolyásoknál. A meglévő, tározás nélküli vízkészletek a Duna mellékvízfolyásain általában ma, már lekötöttek. — A növénykultúrák tervezésénél a vetésforgós gazdálkodást kell bevezetni. — Fokozni kell a szántóföldi kapások és szálastakarmányok öntözését. Fokozni lehet jelentősen — különösen a kisvízfolyások mentén — a rétöntözéseket is. Ezeknél különösen törekedni kell az egyszerű és olcsó helyi lehetőségek felhasználására és az időszakos öntözésre. — Az öntözött zöldségnövények területe távlatban az összes zöldségterületeknek legalább 70%-át érje el. — Rizstermesztés bevezetése a területen nem indokolt. — Fokozni kell a szőlő és gyümölcsösök öntözését és e helyeken az esőszerű öntözést fagyvédelmi célra is fel kell használni. — A növénykultúrák arányát, — a fentieknek megfelelően — az alábbiak szerint alakítottuk ki: Szántó 14 256 ha 42% Kert 5418 ha 17% Szőlő, gyümölcsös 7700 ha 22% Rét-legelő 6700 ha 19% összesen: 34084 ha О О . О сГ" — A felületi öntözés kiterjedt alkalmazása a jövőben, is szükséges, de az adottságoknál fogva, az esőszerű öntözési mód eddiginél fokozottabb kiterjesztése kívánatos. — Külön figyelmet érdemel a főváros és azt körülvevő ipari települések szennyvíz öntözésének kérdése. A fővárosi szennyvízhálózat vegyes szennyvize a meglevő szennyvíztisztító telepnél mint meglévő adottság kínálkozik öntözésre. Szükséges arról is gondoskodni, hogy a vízfolyásokat a káros ipari szennyeződéstől megóvják. 2.13 AZ EGYES SZERVEK FELADATA AZ ÖNTÖZÉSNÉL A területen állami gazdaságok és termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Az állami gazdaságok központi irányítása biztosítja üzemeikben az öntözés mindenoldalú fejlesztését. A termelőszövetkezeteknél a tanácsi irányítás feladata megteremteni az öntözőgazdálkodáshoz szükséges előfeltételeket: az eredményes öntözés 219
