Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

emelt földet a meder mentén mindig el kell teregetni. Egyes mélyebb terepszakaszokon az oldal- depóniák legfeljebb 0,6—1,0 m magasságig vízvezető töltésként is kialakíthatók.

A mellékágak lépcsős torkolati művel csatlakozzanak a főmederhez. Belsőségekben, települések és iparvidékek területein a patakmeder állandósítása, vagy a nagyobb mérvű elfajulások és rézsű- rongálódások megakadályozása érdekében legalább a középvíz magasságáig, nagyobb igények esetén a terepszintig felérő állandó burkolattal látandók el. A karbantartási érdekek szempontjából előnyös a mederrézsűk gyepesítése.

Az átfogó vízrendezésihez hozzátartozik a mentesített területeken még kintrekedő, továbbá az árterületek völgymélyedéseiben összegyülemlő vizeknek a levezetése is, ami viszont a helyi érdekeltek feladata.

A vízátvezetésre szolgáló műtárgyak méretezése a 2.121. pontban foglaltak alapján történik. Ahol az átfolyási sebesség a mértékadó nagyvíz esetében meghaladja az 1,5 m/s értéket, ott a kimosási veszély elkerülése végett mederfenék- és oldalburkolás hajtandó végre. Hidak vízemésztési szelvényének megállapítása az ellenfalak közötti távolság és az előírt mederfenékmélység figyelembevételével történt. A hidak által okozott duzzasztás megengedett mértéke 2—5 cm, alárendeltebb esetben legfeljebb 10—15 cm lehet.

A Közép-Dunavidék vízfolyásainak rendezését a következő sorrendben tárgyaljuk:

a) Az Ipoly Lókos patak feletti szakaszának mellékvizei.

b) Lókos patak és mellékvizei.

c) Az Ipoly Lókos patak alatti szakaszának mellékvizei .

d) A Duna-balparti mellékvizei.

e) A Duna-jobbparti mellékvizei a Ben ta patak betorkollásáig.

f) ABenta patak és mellékvizei.

Az Ipoly és Lókos patak, a Duna és a Benta patak mellékvizei kategóriái beosztásuk szerint csoportosítva, vízrendszerükkel (mellékágaikkal) együtt szerepelnek.

Az egyes vízfolyások rendezendő hossza, kiépítési vízhozama, érdekeltségi területe, műtárgy-, földmunka- és költségadatai a 2.41. sz. táblázatokban található meg. (1. és 2. sz. mellékletek)

Az Ipolynak az Országhatár és a Lókos patak betorkollása közötti balparti, II. kategóriába sorolt mellékvízfolyásai és azok vízrendszere.

(1—6, 9—25).

A kisvízfolyások olyan területeket érintenek, ahol helyi mezőgazdasági szempontból, valamint bányászati érdekből, a vízrendezések végrehajtása indokolt és szükséges.

Ebbe a csoportba a következő vízfolyások tartoznak:

Dobroda patak (1) és vízrendszere (2—6)

Ménes patak és vízrendszere (10—12)

Szentlélek (13) p. és vízrendszere (14—17)

Csitári patak (18) és vízrendszere (19—20)

Feketevíz (21) patak és vízrendszere (22—25)

Az érdekelt területnek 85%-a mezőgazdásági érdekeltségű, a többi pedig lakott település és közlekedési útvonal. A táblázatban szereplő érdekeltségi területben az egyes mellékágak torkolati szakaszai környékén lévő Ipoly-ártéri területek nincsenek beleszámítva, mert azokat a III. fejezet tárgyalja.

A tárgyalás alatt levő vízrendszerekben a jelenlegi vízszintes vonalvezetéshez képest lényeges eltérések nincsenék, kivéve a Szentlélek pataknak az Aszód—ipolytamóci vasútvonallal való keresz- tezését, ahol az új vasúti híd építésével kapcsolat ban kb. 200 m-es mederáthelyezésre lesz szükség.

Előirányzott átlagos mederfenékesések a még nem rendezett főbefogadóknál 0,8—8,0 %o között változnak. A mellékágak esése jóval nagyobb, mint befogadójuké, itt az esésmagasságok csökkentése érdekében eséscsökkentő fenéklépcsők kiépítésére van szükség.

Mindegyik vízrendszerben a kisebb mellékágak betorkollásásál torkolatimű építendő.

Község belsőségében állandó burkolattal összesen 14 850 fm hosszú szakasz lesz ellátva.

Tekintettel a tárgyalt terület laza talajára, ösz- szesen kb. 2000 fm rőzsefonásos pártbiztosítást is előirányoztak. A javasolt belsőségi mederburkolások kiépítése esetén támfalas biztosításokra előreláthatólag nem lesz szükség.

Átépítésre kerül a meglévő vasúti és közúti hidak közül szűk nyílásméret, vagy igen kedvezőtlen elhelyezés, vagy provizórikus volta miatt a nógrádmegyeri ágon 2 közúti, a Szentlélek patakon 1 vasúti és a Darázsdói patakon 1 közúti, továbbá a Csatári patak vízrendszerében 3 közúti és a Feketevíz patakon 1 közúti híd. A Fe- ketevizen mértékadó nagyvízszint két hídnak a szerkezeti alsó éle fölé ér, bár a műtárgyak még jó állapotban vannak, mégis szorgalmazni kell azoknak mielőbbi átépítését. Az előzőkben felsorolt hidak átépítési költségei a közlekedési szervekre hárulnak. Tudomásunk szerint az említett hidak legtöbbje már a közeljövőben átépítésre fog kerülni és terveik is jobbára elkészültek. Egyes hidak duzzasztása nagyobb a szokásos' 10—12 cm-es értéknél, mivel ezek a műtárgyak is jó állapotban vannak és a visszaduzzasztások hatása a nagyobb esésű mederszakaszokon alig észrevehető, ezért vízügyi szempontból megtűrhetek és átépítésüktől el lehetett tekinteni. A helyi forgalmat biztosító hidak legtöbbje szűk nyílásméretű, elhanyagolt állapotban levő provizórium, legtöbbször a lefolyást is gátló sűrű jármokkal vannak alátámasztva, ezek a rendezés alkalmával mind átépítésre kerülnek. A belsőségi mederszakaszokon lévő sok kis magánátjárót is át kell építeni. A szükséges mederrendezések és karbahelyezések földmunka mennyiségei:

a II. kategóriába tartozó vífolyásszakaszokon 620 000 m3

a III. kategóriába tartozó vízfolyás- szakaszokon 330 000 m3

A kiemelt földmennyiség elterítésénél a kiemelt földtömeg 60%-ával számoltak. Régebbi meder191