Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

rendezésnél visszamaradt a Dobroda patak men­tén kb. 40 000 m3 és a Ménes patak mentén mintegy 100 000 m3-t kitevő földtömeg, ennek elteregetését is előirányozták. Vízrendezésekkel kapcsolatban, felmerülő ösz- szes költség, beleértve a műtárgy átépítéseket is, a vízrendszerben kereken 77 millió Ft. A fentebb tárgyalt rendezési munkák közül a Feketevíz patakon 1961/62 évben kb. 120 000 m3-t kitevő földkiemelés történt. A most tárgyalt mederj ókarbahelyezések víz­gazdálkodási és lecsapolási szempontból egyfor­mán jelentékenyek, mert olyan vízrendszerekben kerülnek kivitelezésre, ahol az utóbbi 20—30 évben semmilyen munkát sem hajtottak végre és azelőtt is csak a helyi érdekek kielégítésére, korlátozott méretekkel és időleges eredménnyel. A vízvidék vízügyi szempontból lemaradt állapotban van. A helyi érdekeltség is szorgalmazza a vízérhálózatok fokozottabb ütemű karbahelyezését. Fentiekben részletezett vízrendezési munkák eredményeként több mint 5500 kh-myi területen biztonságosabbá válik a mezőgazdasági termelés. Eddig általában bizonytalan külterjes gazdálkodás volt a területén és az időjárás szeszélyeitől füg­gően, jobbára silány minőségű takarmányfélék betakarítását lehetett csak elérni. A vízrendezés biztosítja a csapadékból lefolyó vizeknek levezeté­sét a mezőgazdaságnak megfelelő idő alatt. A mederállandósításokkal az érintett községeikben egészségesebb életkörülményeket lehet teremteni. A befogadó medrek fenntartása szempontjából a hordalékvisszatartás igen fontos. Az Ipolynak az Országhatár és a Lókos patak betorkollása közötti balparti III. kategóriába sorolt mellékpatakjai (1/a, 7, 8) Az Ipoly III. kategóriába sorolt időszakos mellék­vízfolyásain — főleg a torkolati szakaszokon — ki­sebb ikarbahelyezések szükségesek egyrészt a me­zőgazdasági termelés, másrészt pedig a helyi te­lepülési, vagy közlekedési érdekből. Az érintett patakok a következők: Ipolytamód patak (1/a) Nógrádszakáli patak (1) Nyerge® patak (8) Az egyes patakokhoz tartozó érdekeltségi terü­let alig állapítható meg kellő pontossággal, mivel alsó szakaszuk a széles Ipoly árterületére esik és így a tulajdonképpeni területet elsősorban maga az ipolyvölgyi csatlakozó ártéri rész alkotja, ezért ezen kisebb ágak kar behelyezése tulajdonképpen az Ipoly ártéri rész érdeke. Becslés szerint a karbahelyezendő patakszakaszofckal közvetlen érintett saját ártéri mezőgazdasági hasznosítású terület 80 kh. Érdekelt ezen felül két község belte­rülete. A szóbanlévő és torrens jellegű kisvízfo­lyások jelentékeny fenékeséstöréssel csatlakoznak az Ipoly-medenoéhez, ahol hordalékkúpjuk (kiala­kult és ahol a szétterülő vizek állandósítják a vízkárhelyzetet. Ezen vízfolyások felsőbb, a már erdős területre eső szakaszai rendezését nem irá­nyoztuk elő, az alsóbb szakaszon viszont terveztek rendezést. A község belterületi részein meder­állandósítással biztosították a veszélyeztetett la­kott részeket. A Nyerges patak torkolati szaka­szát áthelyezik Ludányhalászi mellé, így 1,5 fern­es rövidítést érnek el. A tárgyalt mellékágak mederesése igen nagy, azonban a rendezésre nem kerülő szakaszon esés­csökkentő műtárgyakat nem irányoztak elő. A rendezendő mederszakaszokon átlagosan -kin­ként egy-egy eséscsökkentő műtárgyat terveztek. Községek belsőségében 900 fm burkolt meder ké­szül. A Nógrádszakáli patak mentén támfalas me­derbiztosításra is szükség lehet. A most tárgyalt patakok közvetlen vízgyűjtőjében az eróziós te­vékenység az erdőborítottság miatt kevésbé érvé­nyesül, sokkal kellemetlenebb azonban egyes pa­takok görgeteg hordalék szállítása. A meglévő közúti és vasúti hidak közül elég­telen nyílásméret és helytelen elhelyezés miatt átépítik az ipolytamód bökötőúton lévő provi­zóriumot, továbbá a Nyerges patak vasúti hídját. A Nógrádszakáli patak vasúti hídja 1961. év folya­mán már megépült. A szükséges patakrendezések földmunkája mintegy 55 000 m3. A most felsorolt patakszabályozásokfcal kap­csolatban felmerülő összes költségek a depaniák elteregetését a kiemelt föld 60%-ával figyelembe vették. Kereken 2,2 millió Ft-ot tesznek ki. A tárgyalt patakrendezések várható előnye legnagyobb részt a torkolati szakaszokhoz csatla­kozó területen jelentkezik a mezőgazdaságban. A lakott területeken jobb szoriális életkörülmé­nyeket biztosít a mederállan dósí tás. A hordalék- visszatartás a patakokat keresztező út- és vasútvo­nalak biztonsági érdekeit szolgálja. Ezen kisebb patakrendezések gazdaságosságát csak a befogadóval együtt vizsgálva lehet helyesen megítélni. Meg kell említeni azt is, hogy ha a tárgyalt víz­vidék bármelyik részén víztározó létesülne, úgy a tározótér felhordalékolódása élűén megfelelő mű­vekkel kell védekezni és ezek költsége a víztáro­zás járulékaként biztosítandó. LÓKOS PATAK (26). A Lókos patak a Cserhát és a Börzsösy hegység közé ékelődő és az Ipolyig felérő hullámos térszínű dombvidéki területre ki­terjedő sűrű vízérhálózat gyűjtője. Az erős felületi leikopásnak kitett vízvidéken a befogadó medrek gyorsan feliszapolódnak és a vízvezetőképesség le- csökkemésével párhuzamosan a vízkárosodások mértéke is megnövekszik. A vízkár elhárítása ki­terjedt mezőgazdasági művelés alatt álló területek elsődleges érdéke. A Lókos patak a Cserhát és a Börzsöny hegység közé ékelődő és az Ipolyig felérő hullámos tér- színű dombvidéki területre kiterjedő sűrű vízér­hálózat gyűjtője. Az erős felületi lek apásnak ki­tett vízvidéken a befogadó medrek gyorsan fel­iszapolódnak és a vízvezetőképesség lecsökkenésé- vel párhuzamosan a vízkárosodások mértéke is megnövekszik. A vízkár elhárítása kiterjedt mező­192

Next

/
Thumbnails
Contents