Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

eróziós hatásokra. Tekintettel arra, hogy a mező- gazdasági hasznosítás alatt álló területek mai 'kiterjedésének megtartása és termőerejének fenntartása népgazdasági érdek, ezért csakis olyan területrendezési munkákat célszerű és lehet végrehajtani, amelyek ezen követelményeket a legmesz- szebbmenőkig kielégítik. Ezen módszereknek számos fajtáját ismeri a modem talajvédő agrotechnika, ezek alkalmazása eminens vízgazdálkodási érdek is.

1.3 A fejlesztés szükségessége

1.31 A KISVÍZFOLYÁSOK rendezési FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

Az elmúlt időben történt rendezések közös jellemzője, hogy sohasem törekedtek valamely kisvízfolyás egész vízgyűjtőjére kiterjedő átfogó megoldásra, így természetes volt, hogy az aránylag szűkre szabott keretek között mozgó munkák eredményeképpen nem jöhettek létre gyökeres változások és az összes hiányosságokat megszüntető eredmények sem.. A régebbi időben az akkor még teljesen külterjes művelésű területekre általában nem tartották károsnak a nagyvízi elárasztásokat, hanem inkább ezeknek csak azt a következményét, hogy a kiömlött víz megfelelő vízfolyás hiányában megreked az ártéren, posványákat és mocsarakat okoz (pl. Ipolyvölgy, Lókosvölgy). A befogadó medret nem is kívánták a nagyobb vizek emésztésére alkalmassá tenni ott, ahol a meder amúgy is a völgyelet legmélyebb vonalán haladt, mert így a kiömlő vizek a mederbe visszahúzódhattak.

Az ártéri helyzet alakulása és a mezőgazdaság fejlődése azonban időközben megnövelte az igényeket és az érdekeltek egyre erőteljesebben kezdték követelni a szélesebbkörű vízrendezést (Lókosvölgyi Vizitársulat). Az állattenyésztés komoly akadálya a gyakran víz alá kerülő rét- és legelőterület máj- mételyikórra veszélyes növényzete. A kisvízfolyás rendezése esetén a völgyben a mezőgazdasági termelés kedvezőbb lesz. Elmaradhak, illetve jelentősen lecsökkennek a vízkárok, lehetőség nyílik a terület víztelenítésére és a talajvízszint szabályozására. A vízgyűjtőterület egyidejű rendezése a vízfolyásrendezés eredményeinek tartósságát biztosítja. A fejlesztést szükségessé teszi még az is, hogy az 'utóbbi évtizedek folyamán a vízgyűjtőkön megváltoztak a lefolyás! viszonyok és a múlthoz viszonyítva megnövekedett a nagyvizek mennyisége és meggyorsult azok levonulása. Végül a mai vízgazdálkodási igények maradéktalan kielégítése teljesen rendezett és megfelelően karbantartott mederállapotokat követel meg.

Mindenütt szükségessé válik a kisvízfolyások rendezésének (kifejlesztése ott, ahol az eddigi, kar- báhelyezések csak részlegesek, voltak, ahol a medrek vízszállítóképessége nem megfelelő, ahol elfajulások következtek 'be, vagy ahol a természet adta vízgazdálkodási lehetőségek kiaknázása csak részben, vagy egyáltalában nem: biztosítható.

A vízrendezési munkák elmaradása az alábbi hátrányokkal jár: a vízrendszer elfajul, a levezetőképesség fokozatosan lecsökken, az árvizi elöntések egyre gyakrabban okoznak károkat a völgyben fekvő utakon, vasutakon, településeken, az üzemek és azok berendezései, fokozottabban veszélyeztetett állapotba kerülnek, elvizenyősödés, el- mocsarasodás áll elő, ami úgy mezőgazdasági, mint közegészségügyi szempontból káros. A veszélyeztetett vidéken a mezőgazdasági termelés egyre bizonytalanabbá, külterjessé, míg végül lehetetlenné válik.

Nyomatékosan rá kell mutatni aura, hogy a vízgyűjtőterületek rendezése szoros összefüggésben van a vízrendezések végrehajtásával, vagy annak elmaradása okozta hatásokkal. A helytelen agrotechnika a rendezett medrek elévülését igen meggyorsíthatja, míg a helyes talajvédelem a vízrendszerek elfajulásának ütemét meglassíthatja.

1.311 A belvízkáros területek rendezési fejlesztésének

szükségessége

A Budapest alatti Duna jobbparti árvédelmi töltések mögötti mélyfekvésű és belvízjárta területek igénybevétele iránti kívánalmak a helyi vízrendezés továbbfejlesztését egyre indokoltabbá teszik.

A dumafüredi öblözetet nyaraló, majd mindinkább lakótelep létesítési szándékkal 1940 körül nagyrészben felparcellázták. A visszahagyott területet mélyebb fekvése miatt — mint beépítésre alkalmatlant — nem osztották fel. Ezen terület megfelelő vízrendezésének végrehajtása az elkövetkező fejlesztés során küszöbön álló feladatnák tekintendő.

A százhalombattai építés alatt álló erőmű üzemelésével kapcsolatban nagylétszámú munkaerő foglalkoztatására kell számítani és a helyi közelség miatt az előzőkben kihagyott területrésznek lakótelep-bővítés céljaira való felhasználását nern lehet figyelmen kívül hagyni.

Az érdi öblözetben ugyancsak egyre szükségesebbé válik a vízrendezés megoldása. A jelenleg fenntartott vízelvezető művek méretei és a felettük lévő és csatlakozó Suláfc árok femmsíki vizérháló- zatát alkotó rendszer szükséges fcarbáhelyezését nem teszi lehetővé. Erre a karbahelyezésre azonban a terület egyre fokozódó beépítettsége, valamint az egyre gyakrabban jelentkező vízkárok elhárítása és csökkentése miatt múlhatatlanul szükség van. Ez a vízrendezés úgy a fcözségfejlesztést, mint a helyi mezőgazdaságot egyaránt érinti.

A dunafüredi öblözetben végrehajtandó felújítási és (kisebb leszívócsatomák építésével (kapcsolatos munkák végrehajtása után a vízlevezető rendszer megfelelő üzemeltetése mellett csak a huzamosabb ideig tartó dunai árhullámok esetén tud esetleg a talajvíz szintje átmenetileg a megkívánt mértékig lesüllyesztett szint fölé emelkedni. Mivel az ilyenkor előállható magasabb talajvízszint csak néhány napon át tarthat, a talajvíz szabályozása érdekében, a bővített vízlevezető rendszer munkáin kívül más beavatkozást, mint pl. alagcsövezést nem leime célszerű előirányozrp, ezért ilyet nem is terveztünk.

Az érdi öblözetben: építendő külön árapasztó- csatorna építése és újabb — 0,8 m3/s teljesítőká183