Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
tározó tava ma is meg van, de erősen feliszapoló- dott és náddal sűrűn benőtt állapotban. A vízállások megfelelő hasznosítása jelenleg nincsen meg. A vasúti és közúti hidak általában megfelelő mértékűek. Az Aranyhegyi árok Nagy-budapesti szakasza. A Budapest-esztergomi vasútvonal mentén a Du- naághoz való kiépítése időpontjáról nem sikerült megfelelő adatot beszerezni, valószínűleg 1930 környékén történhetett, a Nagy-bu da pesti szakaszon kb 3000 fm haszon kislapburkolatú mederszelvényt alakítottak ki és a karbantartásról és medertisztogatásról rendszeres gondoskodás történt. A főváros határába eső mederszakaszon levő áthidaló műtárgyak méretei megfelelőek. A NAGY ÖRDÖG ÁROK (116) a Budai hegyekben Nagykovácsi község nyugati és déli határában lévő vízmosásokban ered és délnyugati irányba folyva Budapest belterületén a Gellérthegy fölött ömlik a Dunába. Vízgyűjtője a Buda-kömvéki hegyekre terjed ki. Több időszakos torrens és száraz ér csatlakozik hozzá. A Nagy-Ördög árok Pest megyei szakasza. A vízfolyás 9 km szelvénye környékén éri el Nagy- Budapest határát a Remete-völgy alsó végénél. A régebbi feljegyzések nem tesznek említést arról, hogy ezen a mederszakaszon rendezési munkák folytak-e. A heves és hirtelen időjárás sok görgeteg hordalékot szállít, amelyet kedvezőtlenül fokoznak a Remete völgyben lévő kőbánya meddőiből a patakmederbe hulló kövek és az igen meredek lejtőjű baloldali lejtőn a kopárosodás folyamán legördülő szikla omladékok. Mivel ez a hordalékjárás Nagy-Budapest területén igen gyakran előforduló káros vízáradásoknak az előidézője, a Fővárosi Tanács a vízügyi szervekkel közösen hordalékfogó mű építését irányozta elő közvetlenül a fővárosi határ felett. Ennek a műnek a tervei még nem készültek el. A vízfolyás mellékágát alkotó Kis-Ördög ároknak szintén vízmosásszerűen bevágódott medre van, ahol esőcsökkentő és hordalékfogó művek elhelyezése a továbbfajulás megakadályozására indokolt lenne. A Nagy-ördög-árok Nagy-budapesti szakasza. A heves vízjárás az Ördög-árok mentén igen sok kárt okozott Budapest területén belül, ezért mintegy 5 km hosszú alsó szakaszán zárt szelvényt alakítottak ki folyamatosan, amelynek vízemésztőképessége 66 m3/s és egyben szennyvíz főgyűjtő csatorna jellege is van. A zárt szelvény felett kb. 2,5 km hosszban kislapburkolatú mederszelvényt képeztek ki. Az ördög-ároknak kb. 12 km hosszú budapesti szakasza a Fővárosi Csatornázási Művek kezelésében van és további kiépítése és fenntartása folyamatos. A Kis-ördög-ároknak a Hűvösvölgy környéki kb. 1,5 km szakasza esik Nagy-Budapest területére, itt a torkolati szakasz rendezésén kívül más munkálatok még nem voltak. A vízfolyás-rendszer egységes rendezésére szolgáló terv készítése elő van irányozva. A HOSSZÜRÉTI-, vagy más néven Rózsavölgyi ÁROK (118) és vízrendszere a Budai hegység és déli nyúlványait alkotó domborvidék völgyeibe öszszefutó vizeket gyűjti Össze. Mivel a vízrendszer két törvényhatóság területére terjed ki, annak tárgyalását is két részletben végezzük. A Hosszúréti árok Pest megyei szakasza. A vízvidék természetes ősállapotába — a feljegyzések szerint — mintegy 45 évvel ezelőtt avatkoztak be először, akkor is a beavatkozás csak egyik felső — a Törökbálint környéki — területrészre terjedt ki és az akkor kialakított kisméretű mederszelvény emésztőképességét csupán 50 1/s/km2 fajlagos vízhozamra méretezték. A főágnak karbahelyezésére, a régi Budapest-bu- dafoki határtól (3+118 km szelv-től) felfelé 10,2 km hosszban, a budaörsi mellékág kitisztogatásával egyidőben, 1930-ban került a sor 345 kh érdekeltségi terület mentesítése érdekében 1,0 m fenékszélességű, 1,0 m átlagos mélységű és 1:1 oldalrészűjű műszelvény kiaiakítására ami 80 1/s/km2 fajlagos vízhozam szállítására volt alkalmas. Ezenkívül főleg Budaörs és Törökbálint községék határában voltak még kisebb helyi jellegű tisztogatások. A helyenként kialakított és később kellően karba nem tartott mederszakaszok hamarosan újból elfajultak és a vízkárhelyzetek ismét állandósultak. Tekintettel arra, hogy a vízgyűjtőn időközben a települési, erdő- és mezőgazdasági viszonyok lényegesen megváltoztak, ezzel szemben a terület vízügyi fejlesztése teljesen lemaradt, szükségessé vált a teljes vízgyűjtőre kiterjedő, egységes alaptervek figyelembevételével kidolgozott olyan víz- rendezési terv elkészítése, amelyben foglaltak betartása mind a két törvényhatóság részére kötelező jelleggel bír. A múltban végzett rendszertelen és az akkori szerény igényeknek megfelelő karbahe- lyezések sem tudtak kielégítő helyzetet teremteni a vízrendszer lefolyás! viszonyaiban, de ezenkívül is az egységes szemlélet hiánya miatt a vízgyűjtő 2/3 részén a felszíni vizek eredményes levezetése még a legutóbbi időkig is teljesen megoldatlan maradt. Az egységes rendezési tervet 1960. év folyamán a MÉLYÉPTERV készítette el. A vízrendszert keresztező vasútvonalon lévő hidak megfelelő méretűek. A közutak hidjai közül néhány nemirégiben épült át, úgy hogy azok vízemésztése teljesen kielégítő. Hosszúréti patak Nagy-budapesti szakasza. Alsó részét 1926 után helyezték karba, 1,0 m fenékszélességű és 1:1 rézsű hajlású műszelvény kialakításával, majd a felette lévő részt, amely már annak idején is Budapest területét képezte, 1930- ban rendezték. Ezen a szakaszon a további karbantartási munka is kielégítő volt, a meder itt ma is tűrhető és jól beágyazódott állapotban van, azonban vízvezetőképessége a mostani igényeket távolról sem elégíti ki. Az egységes rendezési terv ezen alsó szakasz megfelelő karbahelyezését is tartalmazza. A kis mederméreteknek megfelelően a Budapest területére eső vízfolyás-szakaszon levő hidak nyílásai általában nem kielégítőek. Van közöttük olyan is, amelyik egy évvel ezelőtt épült át nem megfelelő mérettel, de mivel annak idején az illetékes hídépítő szervek nem keresték meg a vízügyi hatóságot, a régi nyílásméret változatlan 23 6 TVK 177
