Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése
dalékkal van telítve. Mederrendezést eddig nem hajtottak végre rajta, csupán Nagybörzsöny község belsőségében lehet találni néhány helyen az érdekeltek által összefüggéstelenül létesített terelő és partvédelmi műveket. Hordalék-szállítás jelentékeny, ezért a felsőbb szakaszán hordalékfogó művek létesítése kívánatos lenne. Az Ipolynak a Lókos patak betorkollása és a Dunába való beömlése közötti balparti és Magyarország területére eső vízvidékhez tartozó III. kategóriába sorolt kisebb mellékpatakjai A 2.4 fejezet 1. táblázatán és a térképmellékleten az Ipoly a Lókos betorkollása és a Dunába való beömlése között sok olyan kisvízfolyást fogad be, amelyek általában nem igényelnek külön tárgyalást, mivel leginkább külterjes, vagy erdőgazdasági hasznosítású területeket érintenék és rendezésükre jogos igények sem merültek fel, csupán egyeseknél történt 'kisebb vízügyi beavatkozásokról van tudomásunk, amelyéket röviden ismertetünk. FEKETE PATAK, (43) folyása rendkívül kanyargós, felső szakasza vízmosásos, melynek továbbfejlődését a Rétság-drégelypalánki úton lévő áthidalásnak 1957. évben történt átépítése során sikerült megakadályozni. HÉVlZ patakot (44) a környező rét és legelő területek víztelenítése kapcsán Drégelypalánk község és az Ipoly között 1957. évben részben kitisztították. CSITÁR PATAKON (45) semmilyen rendezés nem történt. Ipoly-ártéri szakasza függő medrű. VINCE ÁROK (56) más néven Káposztás patak torrens jellegű vadpatak, amely 1953-ban, Tésa község belsőségében — ahol 2,5—4,0 m mélyen beágyazott szűk medre van — igen érzékeny károk okozója volt. Ennek folyományaképpen a község alatti szakaszán az Ipolyig teljes jókarbahelyezése megtörtént. A községi belsőségi szakasz kiépítése költségfedezet hiányában azonban elmaradt. TILALMAS ÁROK (57) torrens jellegű vadpatak, a Szob-drégelypaiánki úton levő áthidaló műtárgyak néhány évvel ezelőtt épültek át, méreteik megfelelnek. GANÄDI PATAK (60) torkolati szakaszán és környékén állítólag 1940 körül hajtottak végre tisztogatási munkát, azonban erről tervadatok, vagy vízikönyvi feljegyzések nem maradtak fenn. SZÉP PATAK (61) Ipoly ártéri szakaszát 1955- hen rendezték, amelyhez a környező területek víztelenítő árokhálózata is csatlakozott. A mentesített terület 200 kh terjedelmű. A 121. sz. Szab-drégelypalán|ki út felett lévő szakasza függőmeder jellegű, a műúton lévő műtárgya 1953- ban átépült, méretei a kívánalmaknak megfelelőek. DAMÄSDI PATAK (63) Ipolydamásd alatt torkollik az Ipolyba. A patak medre legnagyobbrészt erdővel borított területen halad keresztül, lakott helyet csak legfelső szakaszával érint Márianoszt- rán. A közúton és a szobi kőbánya iparvasútján lévő műtárgyai vízemésztés szempontjából megfelelnek, felújításuk nem régen történt meg. Így az átlagos vízhálózat sűrűség 417 fm/km2. Az Ipoly magyarországi vízvidékén lévő vízfolyások közül az I. kát. tartozik II. kát. tartozik III. kát. tartozik Összesen: 25,0 km 3,5% 174,8 km 24,9% 504,0 km 71,6% 7Ö378lcm 100,0% Az Ipoly magyarországi vízvidékén az átlagos mederhálózat sűrűség 470 fm/km2. A Dunának az Ipoly betorkollása és Budapest alatti belvízöblözet közötti balparti vízvidékhez tartozó II. kategóriába sorolt mellékvízfolyásai és azok vízrendszere A Dunának az Ipoly betorkollása és Budapest közötti balparti vízvidékén hat olyan vízfolyást kell megtárgyalni, amelyekhez 'kiterjedtebb vízhálózat is tartozik és így területi érdekeltsége is számottevő. A MALOMVÖLGYI PATAK (69) a Börzsöny dél felé nyíló egyik völgyében a Korompa és a Kishanta patakok egyesüléséből alakult ki. Mederrendezést eddig nem hajtottak végre rajta, vízgyűjtőjének legnagyobb része erdővel fedett, szűk völgyében csupán jelentéktelen mezőgazda- sági művelés folyik. Zebegény belsőségében találhatók kisebb helyi és az érdekeltek által összefüggéstelenül létesített terelő és partvédő művek. A MORGÖ PATAK (76). A vízrendszerben egységes rendezés nem volt, csupán kisebb helyi érdekű beavatkozások, melynek során 1955-ben a Lesi pataknak (78) a Morgó patakba való beömlési helyén torkolati mű épült, majd 1958-ban a Török patak (79) alsó szakaszán Kismaros község belsőségében került kivitelezésre kisebb mederszabályozás. A vízrendszerben említésre méltó még a mesterséges eredetű Királyréti tó, amelynek sportcélokon kívül egyéb hasznosítása nincsen. A vízrendszert keresztező vasútvonalak hidjai a vízemésztés szempontjából megfelelő méretűek, csupán Szokolya állomás környékén van olyan vasúti áteresztő, amelyen átfolyó vizeknek a befogadó Morgó patakba való továbbvezetése jelenleg nincsen biztosítva. A vízrendszert keresztező műutak hidjai vízügyi szempontból megfelelő nyílásmére- tűek, kivéve a Lósi patak felső szakaszát keresztező 2. sz. Budapest-losonci főközlekedési út Kata- lin-pusztai hídját, amely a helyi meder feliszapo- lódása következtében elégtelen vízátvezetőképességű. A Katalin-pusztai mederszakasz jelenlegi állapotában sem a nagyobb felszíni vizek levezetésére, sem pedig a műutat is veszélyeztető magas- szintű talajvízállás lecsökkentésére nem alkalmas. A helyi érdekeltség által itt rövid partszakaszon végzett tisztogatás nem vezetett megfelelő eredményre. A vízrendszerre kiterjedő egységes víz- rendezési terv még nem készült. A GOMBÁS PATAK (86), vagy mint régebben nevezték Csörögi víz. A vízrendszer első jókarba- helyezési tervét 1941-ben a volt losonci Kultúrmérnöki Hivatal készítette, amelynek alapján a főág karbahelyezése Репс község határáig meg is történt. Később 1949-ben új fölmérések alapján új 172
