Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

V. fejezet. Hegy- és dombvidéki területek vízrendezése

tervdk készülteik a patak és két mellékága rendezésére, amely később kiegészült a Kósdi patak kar- bahelyezésére vonatkozó tervvel. A Gombás patak alsó 800 fm hosszúságú szakaszán a dunai árvizek visszatartására kétoldali töltésezés került kivitelre. Karbahelyezés során kialakított 1,5 m-től 0,60 m-ig lecsökkentő fenékszélességű és 1:1,5 rézsű- hajlású műszelvény 115 1/s/km2 fajlagos lefolyó vízmennyiség levezetését tudja biztosítani. Kósd község belsőségében részben cementhabarcsba rakott terméskőből és részben ún. Gavallér-féle előregyártott vasbeton-elemekből mederburkolat létesült. Ez utóbbi mederburkolatot a rendkívül magas szintű és nagy szulfát tartalmú talajvíz igen erősen megrongálta úgy, hogy jelentős javításra szorul. A vízfolyás megfelelő időközi karbantartás hiányában ismét elfajult és vízinövényzettel erősen benőtt mederállapotok találhatók mindenütt. A vízrendszert keresztező vasútvonal, illetve műutak hidjai, miután azok legnagyobb része néhány évvel ezelőtt felújítást nyert, megfelelő méretűek.

A SZÖD-RÁKOS PATAK (92) vízrendszer két nagyobb ágból áll, a déli ág maga a Sződ-Rákos patak, míg az északi a Hártyán (93) patak. Ez a két ág Sződ község nyugati határában, egyesül.

Az egykori feljegyzések szerint 1879—1882. közötti időben 300 kh kiterjedésű érdekeltségi terület mentesítése céljából medertisztogatási és lecsa- polási munkálatokat hajtottak végre Sződ község határában, majd később 1884-ben Veresegyháza környékén volt rendezés a vízrendszerben. A vízfolyáson a vízikönyvi feljegyzések szerint valamikor 11 vízimalom működött, amelyekhez általában tározó tavak, is tartoztak. Ezek a tározóterek a felületi vizek által lesodrott hordalékkal időközben annyira feltöltődtek, hogy a fővölgynek ma is helyenként többszáz méter hosszúságban alig van esése. Ezen tavak közül a Veresegyházi és az ör- szentmiklósi malomtó még ma is meg van, Az előzők folytán előállott kedvezőtlen völgyesés, viszonyok miatt igen gyakran vált szükségessé a vízfolyásnak helyi jellegű tisztogatása. A meder jó- karbahelyezésére 1933-ban, majd 1949-ben, készültek tervek, azonban egyik sem terjedt И az egész vízrendszer egységes rendezésére. A vízrendszer mellékvízfolyásain 1937-ben, 1943-ban és 1948- ban hajtottak végre tisztogatásokat. Legutóbb

1956-ban a VlZITERV készített az egész vízrendszerre kiterjedő részletes rendezési tervet, ez a tervezet azonban a mederméretezések szempontjából nem teljesen kielégítő, mivel a műszelvények méretezése a külsőségekben a 20%-os, míg a belsőségekben a 10%-os valószínűséggel előforduló vizekre történt.

Említést kell még tenni a Vácrátót község határában lévő és a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonát képező védett területű botanikus kertről, amelyen a Sződ-Rákos patak mintegy 600 fm hosszúságban átfolyik. A botanikus kerten belül öt olyan mesterséges tó van, amelynek táplálására a patak vize, illetve lecsapolásukra a vízfolyás medre szolgál, ezért a kerten belül két vízjárás-szabályozó műtárgy is létesült. A Sződ-Rákos

patak főágának karbahelyezése 1958. óta van folyamatban. Ennek során a sződi malom vízhasználatát biztosító malomárok ezentúl — eredeti rendeltetésének megfelelően — csak a malom üzem- váz ellátását szolgálja majd, míg maga a főág erről a magasvezetésű műcsatoma-vonalról visszakerült a völgyfenékre. A kedvezőtlen völgy-esésviszonyok miatt a patakon már eddig is több fenéklépcső kiépítése vált szükségessé.

A Duna közepesnél nagyobb vized a patak torkolati szakaszán kb. 2,5 km-nyi hosszban duzzasz- tanak vissza. Ezen patakszakasz visszatöltésezése mindaddig nem lehetséges, míg a, 2. sz, főközlekedési úton levő alacsony pályaszintű Sződ-Rákos híd átépítést nem nyer.

A vízrendszert keresztező vasútvonalak hidjai megfelelő méretűek. A közúti hidak közül a vízfolyás 5 -j- 225 km szelvényében levő híd 1959. folyamán az út korszerűsítés során megfelelő mérettel újjáépült. így a 2. sz. főközlekedési úton lévő hidat kivéve, úgy a fővízfolyás mint a mellékágak keresztezésében lévő közúti hidak víz- emésztése megfelelő.

SZILAS PATAK (105) a Nagytarcsa—Kerepes közötti löszháton több ágból ered és a Nagy-Budapest határán elhúzódó széles völgyeleten átfolyva éri el a Dunát. A vízfolyás hosszú szakaszon folyik át Nagy-Budapest területén, így tárgyalását két részre kell osztani.

Szilas patak és vízrendszerének Pest megyei szakasza. A Szilas patak Cinkota határában éri el Nagy-Budapest területét. Magának a Szilas pataknak a mai Pest megyei területen lévő szakaszán tulajdonképpen eddig nem volt érdemleges szabályozás, kisebb tisztogatások folytak 1—2 évvel ezelőtt a vízfolyás Nagytarcsa község belsőségi területe környékén, valamint Kerepes községben, ahol helyi érdekből kifolyólag 1956-ban rövidebb szakaszon mederkorrekciót hajtottak végre és ekkor néhány eséscsökfcentő fenékbukó is épült.

A mellékágak közül a Mogyoródi patakon (106) ismételten voltak tisztogatások. Az első rendezés Alag-puszta környékén volt 1879. és 1881. között. Az első tisztogatási tervet a torkolattól 4,8 km távolra levő fóti malomig terjedő mederszafcaszra a Budapesti Kultúrmérnöki Hivatal készítette el. A munkálatok kivitelére 1904-ben került sor, amikor is 1,5 és 1,0 m fenékszélességű és 1:1,5 oldalhajlású, átlagban 1,2 m mély beágyazású medret alakítottak ki 7,8 m3/s torkolati mértékadó víz- mennyiségre, ami 160 lit/s/km2 fajlagos lefolyó vízmennyiségnek felel meg. A vízfolyás erősen hor- dalékos, mert felső szakasza erősein vízmosásos, így a karbahelyezése ismételten szükségessé vált. A fennmaradt feljegyzések szerint 1908, 1909, 1913. és legutóbb 1952-ben voltak medertisztogatások, amelyek általában mindig csak a ma is meglévő — Fóti malomig terjedtek.

A Budapesti Kultúrmérnöki Hivatal ismételten felmérte a vízfolyást és több tervet is készített a szabályozására, ezek azonban mindig csak a főágra terjedtek ki és nem vették figyelembe az elfajulásnak tulajdonképpeni eredetét, a lejtőkről történő nagyfokú hordaléklesodrást. Noha történtek kisebb vízmosásrendezésdk a patak felső szaka173