Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
észak felől határolja. A közös magyar—csehszlovák tervnek gerince az Ipoly határszakasz rendezése és a Rárós Mulyádnál létesülő tározó esetén fellépő műszaki kérdések megoldásaü A tárolóból Csehszlovákia átlagosan 857 1/sec, Magyarország 313 1/sec vizet használhatna fel ipari, önitöző és ivóvíz céljára. Az Ipoly határszakasz rendezésével a KMB is foglalkozott, s külön munkabizottságot is jelölt ki. A két ország vízügyi vezetőinek 1961. nov. 2-i találkozásán elhatározták, hogy „Csehszlovák—magyar közös tanulmány az Ipolyvölgy határszakaszának rendezésére” címmel tanulmányt fognak készíttetni, amely két részből áll majd. Ezek A) Mulyádi tározó (Cseh megjelöléssel Mulai tározó) B) Ipoly rendezése. Az első tanulmányt Csehszlovákia készítteti, a másodikat Magyarország. Az Ipoly rendezési tervének elkészítésére a VI- ZITERV kapott megbízást. Ez a tervezőintézet jelenleg több más, a kérdéssel kapcsolatos terven is dolgozik. A VIZITERV a KMB határozatainak alapján több alternatívát dolgoz ki. A csehszlovák szervek véleménye szerint a városokat, hidakat, utakat, mezőgazdasági öblözeteket egyaránt a 100 évenként várható árvíztől kellene védeni. A magyar szakértők véleménye szerint csak a városokat, községeket, hidakat, utakat, vasutakat érdemes a 100 évenként várható árvíztől védeni, a mezőgazdasági öblözeteket azonban csak nyári- gátakkal, a 10 évenként várható árvíztől érdemes védeni. A KMB által még felülvizsgálandó javaslatok között vannak olyanok is, melyeket nyilvánvalóan nem lehet betartani. Így felmerült olyan javaslat is, hogy oly tervváltozat is készüljön, amely szerint a védgátafcat a folyóátmetszésekből kell megépíteni. Ez az anyagnak nagy hossz-szállítása miatt gazdaságosan nem oldható meg. Ahhoz, hogy akár a mulyádi tározó, akár az Ipoly rendezésére vonatkozó tervek ügyében dönteni lehessen, még további hidrológiai és geológiai vizsgálatokra is szükség van. Az Ipoly szabályozása szükséges. Minthogy azonban ezideig jóváhagyott tervek nincsenek, sőt azok elkészítése is nehézségekbe ütközik, a tervek jóváhagyásához Csehszlovákia hozzájárulása is szükséges, az eddig elkészített, jóvá nem hagyott, de sok tekintetben nem is megfelelő tervek alapján kell megbecsülnünk az Ipoly várható szabályozási költségeit. E szerint az Ipoly folyó szabályozási költséged az 1980 évig 50 millió forintra becsülhetők. Ebből az összegből a mulyádi tározó alatti szakaszon partbiztosítások, átmetszések készülnek és néhány helyen vízfolyási akadályok (pilóták, cölöpök) eltávolítása fog megtörténni. Kimutatás a 6. TVK területére eső ármentesítések és árvédelem fejlesztésének hitelszükségletéről és annak ütemezéséről Fejlesztés Sorszám Megnevezés Fejlesztés összesen 1960—80 I között 1980 után Megjegyzés millió forintban í. Árvízvédelmi felszerelés a már meglévő védővonalakra 2,5 2,5 2. Épületek, őrházak, munkásmelegedők 8,— 8,3. Szentendre-szigeti öblözet 72,6 72,6 4. Sződ—felsőgödi öblözet 3,1 3,1 5. Szentendre városi öblözet 9,1* 9,1 * Ebből Szentendre 6. Csepel-szigeti öblözet 9,1* 47,1 város nyílt öblözet 7. Érdi öblözet 2,5 2,5 1,5 millió Ft. 8. Dunafüredi öblözet 9,1 9,1 9. Fővárosi védvonalak 118,5 50,1 68,4 a) Bpest főváros Duna balpart b) Bpest főváros Duna jobbpart 220,2 123,9 96,3 10. Pomáz—Budakalász nyílt öblözet 5,0 5,0 11. Nyári gátak (Dunabogdány, Dunakeszi, Tököl) 2Д 2Д 12. Ipoly nyílt öblözetek 139,7 40,5 99,2 Fejlesztés összes hitelszükséglete 639,5 375,6 263,9 Fentiek szerint tehát a 6. TVK területére eső ár mentesítések és árvédelem fejlesztésére 639,5 millió forint hitelelőirányzat szükséges. 19 6 TVK 145
