Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
2.23 GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATOK AZ ÁRMENTESÍTÉSNÉL Az állami feladatot képező — ma mé gnyílt árterületek — árvízmentesítő létesítmények gazdasági mutatói a 2. sz. mellékleten) láthatók. A nyárigátak gazdaságossági vizsgálatára nem térünk ki, miután az itt szereplő munkálatok a már meglévő gátak erősítését szolgálják. 2.24 GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATOK A FOLYÓSZABÁLYOZÁSNÁL A Duna folyam Ipoly torkolat—Újpest közötti főágának, valamint a Szentendrei Dunaágnak túlnyomórészt kotrások útján való szabályozására a nagymarosi vízlépcső tervfeladatának elkészítése kapcsán, a VIZITERV végzett gazdaságossági számításokat. Kimutatta ezen tervváltozatnak a főleg kőművekkel való szabályozással szembeni gazdasági hatékonyságát. Említett szakaszok szabályozásával az árvízi és jéglevonulási viszonyok igen kedvezően megjavulnak. A hajózási akadályok, gázlók megszűnnek és a hajózás részére a teljes hajózási idény alatt a Nagy-Dunán 350 m, a Dunaágban 130 m széles és 3,0 m mély hajóút áll rendelkezésre. Az Újpest—Háros sziget déli csúcsa közötti, ún. nagybudapesti szakasz szabályozásával jelentősen javulni fog fővárosunk árvízvédelmi helyzete. Ezen kívül a nagyobb merülésű Duna-tengerjáró hajókra való tekintettel a szakasz teljes hosszán DB kis- vízszint alatt 3.5 m mély hajóút egész évben biztosítva lesz. A Csillaghegy—újpesti télikikötő bejárata közötti Duna-szakasz rendezésével a főváros értékes parti területekhez jut, mely mind a lakosság elhelyezése, mind az ipartelepítés szempontjából igen fontos. A Csepel-sziget menti Duna-szakasz mederszabályozásának jövőbeni fejlesztését a főváros és az ottani települések árvízvédelme sürgeti. Ezenkívül a jövőben várható viziforgalmi fejlődés megköveteli a DB kisvíznél 240 m széles, és 3,5 m mély hajóút egész évben való biztosítását a Dunabizott- ság és a KGST tagállamok megállapodásainak megfelelően. A Soroksári Dunaág szabályozásának fejlesztésére a Duna—Tisza csatorna jövőbeni megépítése, a viziforgalom várható megnövekedése, az ipartelepítés, üdülés és vizisportok várható fejlődése miatt van szükség. Konkrét gazdaságossági elemzések, vizsgálatok a mederszabályozások fejlesztésére — a nagymarosi vízlépcső említett példájától kivéve — nem állanak rendelkezésre. Ezért számszerű gazdasági mutatókkal azok szükségességét és népgazdasági szinten való hatékonyságát indokolni, jellemezni nem tudjuk. Így meg kellett elégednünk azon aktív és pasz- szív tényezőknek felsorolásával, melyek a folyószabályozás során fellépnek és viszonyukat a jelenlegihez képest a jövőben megváltoztatják. 2.3 Javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 AZ ÁRVÍZMENTESETEK ÉS AZ ÁRVÍZVÉDEKEZÉSI TEENDŐK SORRENDJE ES A SORREND INDOKOLÁSA A Kerettervben szereplő kereken 640 millió Ft-t kitevő munkából a 20 éves (1960—1980) tervidőszakban az árvízvédelmi biztonság elérése érdekében 376 millió értékű munkát tervezünk végrehajtani. A fennmaradó 264 millió Ft beépítését 1980 utáni időre tervezzük, részben az Ipoly menti nyílt öblözetek további mentesítésére, részben pedig Budapest főváros árvédelmi bizonságának fokozása érdekében, a fővárosi bal- és jobbparti védvonalak fejlesztésének befejezésére. 'Mind az öblözetek, mind pedig azon belül az egyes szakaszok kiépítését a sürgősségi sorrendnek megfelelően hajtjuk végre. Ipoly menü öblözetek kiépítésének sorrendi megállapítását csak a Lókos Dejtári felső és alsó öblözetek védvonalaira tudjuk megadni (előbbi 1961-ben kiépült, és tervezik az utóbbi kiépítését.) A többi öblözet kiépítésének sorrendje a Csehszlovák és a Magyar KMB megállapodásától függ. A hullámtéri véderők telepítését a VÍZIG, a Csepel-szigeti öblözeten évi 20—40 ha, Szentendre- szigeten 3—5 ha, a felsőgödi öblözetben 2—3 ha-on 1961-től egyidejűleg rendszeresen végzi. A gátőrtelepek kiépítését az alábbi sorrendben tervezzük: 1. Érdi gátőrház építése 2. Surányi gátőrház szakaszvédelmi központtal 3. Szentendre városi gátőrház 4. Felsőgödi gátőrház 5. Tahitótfalui gátőrház 6. Szigetújfalui gátőrház átépítése 7. Tököli gátőrház átépítése 8. Makádi felső gátőrház átépítése 9. Lórévi gátőrház átépítése 10. Halászteleki gátőház átépítése 11. Makád alsó gátőrház átépítése 12. Szigetbecsei gátőrház átépítése. Indokolás a leíró részben! A védvonalak menti melegedőket az egyes szakaszok kiépítésével egyidejűleg célszerű megvalósítani. 2.32 FOLYÓK SZABÁLYOZÁSÁNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A Kerettervben szereplő folyamszabályozási munkák kivitelezésének ütemezését 1890-ig a (II—V. ötéves tervidőszakban) a túloldali táblán tüntettük fel. Az ütemezés indokolása 1. Részletes terveket, mederfeltárásokat, felméréseket, tudományos vizsgálatokat kell végezni, melyek speciálisan a táblázatban foglalt munkákra vonatkoznak. Ki kell emelni a nagymarosi vízlépcső alvizi kotrásához szükséges mederfeltárást. A tervezést már a második ötéves időszakban meg kell kezdeni egymillió forinttal és a III—V. ötéves 146
