Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
irányúak. Az előbbiek vezetőművek és partbiztosítások, az utóbbiak sarkantyúk és keresztgátak. A művek alakját, méretét a csatolt rajzmelléklet tünteti fel. A tervezők a meglévő művek lehető legmesz- szebbmenő felhasználására és ezzel a gazdaságosságra törekedtek. A tervek szerint a szabályozás során megépül 83 db sarkantyú, 32 db vezetőmű Ш. partbiztosítás, 12 db bekötő keresztgát. Mindezen új művek összesen 800 700 m3 vízépítési terméskő beépítésiét igénylik. Ezenkívül 1,22 millió m3 mederanyag kotrásra is szükség lesz, a sodor új helyének, a tető- és átmeneti pontokon a kellő medermélységnek biztosítása érdekében. A szabályozás teljes költsége 198.4 millió forint. Az 1980 év utáni távolabbi jövőben, a Csepel- sziget menti Duna-szakaszon, Adonynál vízlépcsőt terveznek. Az előirányzott 100,50 m-es duzzasztással a felvizi oldalon a nagymarosi vízlépcső Budapestig végrehajtandó alvizi kotrásához csatlakozóan a mélységek DB kisvízszánt alatt mindenütt minimálisan 3,5 m-re megnövekednek. A duzzasztás okozta nagyobb vízmélységek miatt természetesen a duzzasztás nélküli állapotra tervezett folyamszabályozási munkák módosulnak, azok egy részét nem kell elvégezni. Kisvízhozamok idején a mederben feltöltődés várható, mely nem túlzott mértékű. Megváltoznak az árvízi ill. jéglevonulási viszonyok is. A jégjárást a vízlépcső üzemeltetésénél befolyásolni lehet, így a lépcső alatti szakaszon a torlaszképződés veszélye csökkenthető. Adony alatt az alvizi oldalon szintén gazdaságos lesz az esést a meder nagyobb méretű kikotrásával megnövelni, ami természetesen az általános szabályozási tervben Adony és a Soroksári Duniaág tassi kitorkolása közötti folyamszakaszon szereplő szabályozási műveket nagyrészben módosítani fogja. Tekintettel, hogy a későbbi távlatban előirányzott adonyi vízlépcsőre a VIZITERV még tervfeladatot sem dolgozott ki, hanem csak tervvázlatot és ez a folyamszabályozást érintő műveleteket дет tartalmazza, jelen kerettervnél részletesebb adatok hiányában költségeket előirányozni nem tudunk. SOROKSÁRI DUNAÁG (0—58 fkm) A Soroksári Dunaág Kvassay zsilip és Sziget- szentmiklós közötti szakaszának (58—43 fkm) fejlesztésére a Duna—Tisza csatornaépítés II. ütemének ideje alatt kerül sor. A Duna—Tisza csatornával és létesítményeivel a TVK Nagylétesítmények című XV. sz. fejezete foglalkozik, itt tehát csupán: annak a Soroksári Dunaág fejlesztését érintő részét ismertetjük. A DTCS a kiépítés I. ütemének idején a duna- haraszti torkolattól kezdve 85 km hosszúságban 20, távolabbi szakaszán 10 m3/s öntözővizet fog vezetni. Ehhez a Soroksári Dunaág mederméretének bővítésére nincsen szükség, ugyanis a meder jelelnleg 50—60 m3/s víz szolgáltatására alkalmas. Az üzemét 1962 évben kezdő Kvassay erőmű 50 m3/s vizet fog a Dunaágba szállítani. A DTCS kiépítésének II. ütemében a növekedő öntözővízigény miatt, а III. ütemben pedig a meginduló hajózás végett, a Soroksári Dunaág medrét már 87 ill. 107 m3/s víz vezetésére kell alkalmassá tenni. A 87 m3/s vízemésztéshez (II. ütem) mintegy 15 km hosszú medret alakítanak ki kotrás útján. A 107 m3/s vízemésztésnél (III. ütem) a mederfenék ■ugyanolyan mederszint mellett 100 m széles lesz, a rézsű változatlanul 1 : 3. A 97,25 m-es üzemi víz- szintnél 3,10 m vízmélység áll elő. A II. ütemnél 100 000 m3 hidromechanikus kotrásra, 31 000 m3 sziklarobbantásra és a kőanyag markolóval való kitermelésére, végül partvédőművekbe való beépítésre van szükség. Ezen kívül a dunaharaszti hídnál medermélyitést és fenékbiztosítást is kell végezni. Fenti munkák előirányzott költsége kereken 26 millió Ft. A III. ütemnél még további 0,7 millió m3 kotrásra, 10 ezer m3 sziklarobbantásra, a kőanyag kitermelésére, beépítésére, a dunaharaszti híd alatt a medermélyítés és feryékbiztosrtás kiegészítésére van szükség. Ezeknek a munkáknak költsége további 24 millió Ft. A II. és III. ütem idején a Soroksári Dunaág mederszabályozásának együttes költsége tehát 50 millió Ft. Szigetszentmi klós alatti szakasz (0—43 km) mederszabályozására vonatkozólag jelenleg a távlati igények ismerete nélkül még becsült értékeket sem tudunk szolgáltatni. Az ipar idetelepítése során a vízispoirt, üdülés, horgászat jövőbeli kívánságainak megfelelően a partok rendezésére, kiépítésére, védelemre lesz szükség. Ezek a munkák nem a Soroksári Dunaág szabályozása végett szükségesek, hanem azoknak a vízhasználatoknak és parthasználatoknak érdekében készülnek, melyeket ott majd megvalósítanak, ezért ezek költségei az illetékes tárcák 'költségvetését fogják terhelni. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a Soroksári Dunaág mederszabályozásán kívül a II. ütemben a Kvassay zsilip vízbeeresztő zsiliptáblával való felszerelésére, a III. ütemben ott egy 12x85 m-es hajózsilip építésére, míg a IV. ütemben a Csepel-szigetet keresztező új 150 m3/s vízvezetésű új csatornának, annak dunai torkolatánál egy ár- vízkapunak és egy újabb 12x85 m-es hajózsilipnek és beeresztőzsilipnek építésére lesz szükség. Ezen műtárgyak részletes ismertetése és költségeinek előirányzata a XV. sz. Nagylétesítmények című fejezetnél található. AZ IPOLY FOLYÓ Az Ipoly szabályozása, miként az a megelőző, „Az Ipoly folyó szabályozásának múltja és jelene” című fejezetben olvasható eléggé kezdetleges állapotban van. Ezen szándékozik segíteni a KGST, melynek Építésügyi Állandó Bizottságában megállapodás jött létre Magyarország és Csehszlovákia között arra vonatkozóan, hogy csehszlovák megjelölés szerint a Gemersky Jablonec és Kubanovo nad Ipli közötti határszakasz rendezésére tanulmánytervet dolgoznak 'ki. Ez a folyószakasz Magyarország egyesített Nógrád—Hont vármegyéjét 144
