Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása

kítását, hullámtéri létesítmények felszámolását, Ш. áthelyezését a víz- és jéglevonulási viszonyok, valamint biztonságosabb árvízvédelem megjavítására.

Mederszabályozást, közép- és kisvízi szabályozási műveket csak ott terveztünk, ahol a meder jelenlegi állapota nem biztosítja a víz, a hordalék és a jég akadálytalan levonulását, illetve a zavartalan hajózást. E mellett a tervezett szabályozási művekkel el kívántuk hárítani a mederelfajulás folytán az árvízmentesítési művekre, a mederben lévő műszaki létesítményekre stb. háruló veszélyeket is. Figyelembe vettük a szabályozás jövőbeni tervezésénél annak kihatásait a szomszédos folyószakaszok mederalakulására.

Ahol befejeződött a középvizi szabályozás, mint pl. a Budapest alatti Duna-szakaszon, de ez kisvízi nél nem minden helyen biztosítja a megfelelő szélességű és mélységű hajóutat, ott kiegészítő kisvízi szabályozási munkálatokat irányoztunk elő.

A szabályozási művek tervezésénél figyelembe vettük a leggazdaságosabban beszerezhető ill. beépíthető építési anyagokat. Ahol mederkotrásra lesz szükség, annak anyagát a szabályozási műveknél a legmesszebbmenően fel kívánjuk használni. A kőanyag-megtakarítást takarékszelvények hatékony használatával, ezenkívül élő növényzet szélesebb körben való alkalmazásával kívánjuk elérni. A meder ill. partok rögzítésénél szóba- jöhető növényfajtákat, azok életlehetőségeit a víz- állóság ill. fagy szempontjából a jövőben beható kutatás tárgyává kell tenni.

A mederszabályozási művek méreteinek, főként magassági adatainak megállapításánál felhasználtuk a kérdéses folyószakaszra érvényes mérceszelvények sokévi vízállástartóssági görbéit; ezen kívül a művek víz, ill. jéggel szembeni állékonyságára rendelkezésre álló több mint 60 éves tapasztalatokat és a művek állapotára vonatkozó mérési ill. felvételi adatokat.

A Budapest feletti Duna-szakasz jövőbeli szabályozási fejlesztésénél figyelembe vettük a tervezett nagymarosi vízlépcsőnek hatásait ill. követelményeit.

A nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban elvégzendő folyószabályozási munkákat, a gazdaságosság figyelembevételével, az üzembehelyezés időpontjával összeegyeztettük.

2.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE AZ ARVlZMENTESÍTÉSBEN,

Árvízvédelemben

A) Az OVF az országos érdekek figyelembevételével biztosítja a VIZIG-ek részére az árvízmentesítési művek kiépítéséhez, fejlesztéséhez, fenntartáshoz szükséees hitelfedezeteket. Szakfelügyeletet gyakorol a VÍZIG és Budapest főváros árvíz- védelmi művei és azok tartozékainak tervezése, ÓDÍtése. és fenntartása tekintetében, valamint az ÂKSZ felett.

Az árvízvédelmi készültség beálltától az összes hatósági jogköröket az ország egész területén az Országos Vízügyi Főigazgató, mint kormánybiztos gyakorolja, akinek feladata különösen

a) a védekezés egységes és központi irányítása;

b) gondoskodás a mentesített területre betöri vizek elszigeteléséről, a víznek a mederbe történő visszavezetéséről és a megrongált védművek helyreállításáról.

Budapest saját szervezettel védekező főváros az árvédekezés ideje alatt a kormánybiztos rendelkezéseinek megfelelően látja el az árvédekezési munkálatokat.

B) A Középdunavidéki Vízügyi Igazgatóság és Budapest Főváros Tanácsa feladatkörébe tartozik:

a) működési területükön az árvízveszély megelőzése érdekében az árvízvédelmi művek, berendezések tervezése, építése, fenntartása, továbbá a védelmi anyagok és eszközök j ó karbantartása ;

b) az árvízmentesítési célból kiépített és fenntartott védővonalakon az árvízvédekezés műszaki feladatainak ellátása;

ej az árvédekezési műszaki nyilvántartások, tervek és kimutatások készítése;

d) műszaki adatszolgáltatás a megyei, fővárosi tanácsok részére a kiürítési (visszatelepítési) tervek összeállításához, támogatásnyújtás e tervek évről-évre történő kiegészítésénél, illetve módosításánál;

e) működési területükön a vízügyi jogszabályok, valamint a vízügyi létesítmények védelmére vonatkozó büntető jogszabályok megtartásának ellenőrzése.

C) A területileg illetékes községi tanácsok V. B. feladatkörébe tartozik;

a) ahol árvédekezés céljából kiépített védművek nincsenek, a fellépő káros vizek elleni védekezés, vagyis a helyi vízkárelhárítás;

b) a hullámtéri nyárigátak tervezése, építése és fenntartása a vízjogi engedélyben foglalt előírások megtartásával, továbbá — az OVF. által megállapított vízmagasság eléréséig — a nyárigátakon való védekezés.

A fővárosi és a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai szakigazgatási szerveinek segítségével az illetékes városi és községi tanácsok V. B.-i látják el az árvízvédekezés államigazgatási feladatait: Ezek:

c) a gyalogos, fogatos és a géperejű közerők kiállítása, mozgósítása és ellátásukról való gondoskodás;

d) a kiürítés (visszatelepítés) és a mentés megszervezése és végrehajtása;

e) a mozgósított közerő egészségügyi ellátásáról való gondoskodás, továbbá a kiürítés (visszatelepítés) során a járványok elhárítása céljából a szükséges közegészségügyi intézkedések megtétele;

f) működési területükön minden olyan anyag, eszköz és felszerelés nyilvántartása, mozgósítása, amely az árvízvédekezési munkához igénybe vehető;

g) árvíz által okozott, valamint a védekezéssel kapcsolatosan keletkezett termény- és épületkárok megállapítása és a kárigények elbírálása.

130