Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
2.14 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE A FOLYÓK SZABÁLYOZÁSÁBAN Az OVF irányítja a folyószabályozásokra vonatkozó tervek készítését. A terveket felülbírálja, jóváhagyja és a tervek végrehajtására szükséges pénzösszegeket biztosítja. Szükség esetén a tervek készítésére vonatkozó előírásokat ad ki az érdekelt igazgatóságok és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, estleg más tudományos szervek véleményének meghallgatása után. A VÍZIG feladata a fejlesztéshez szükséges felmérések, majd ennek .alapján a tervek elkészítése. A terveknek az OVF által jóváhagyott ütemben és sorrendben, a nyújtott beruházási hitelkeret terhére való végrehajtása. Ezenkívül ellátja az összes vízknunkálatok hatósági szakfelügyeletét. A KPM Hajózási Főosztályának, valamint a Dunaibizottságnak szerepe van a fejlesztésnél a biztonságos hajózás érdekében szükséges szabályozási igények, részben pedig alapelvek kidolgozása. A Dunabizottság feladata ezenkívül a zavartalan árvíz-, ill. jéglevonulás érdekében, valamint a hajózás érdekében szükséges közös teendők ajánlások formájában való kidolgozása és azoknak a Dunamenti államokkal való elfogadtatása. 2.2 Az árvízmentesítés és árvízvédelem, valamint a folyók szabályozásának Keretterve 2.21 ARVÍZMENTESÍTÉS ÉS ÁRVÍZVÉDELEM KERETTERVE 2.211 Meglévő árvízmentesítési művek fejlesztése. Állami kezelésben lévő fővédelmi vonalak mögötti öblözetek P1LISMARÓTI ÖBLÖZET Az öblözetben lévő 2701 m hosszú töltéssel árvízmentesített terület a nagymarosi vízerőmű megépítése után a „Duna komplex hasznosítása” c. terv szerint elárasztás alá kerül, így az árvízvédelmi töltés fejlesztését nem tervezzük. A terület kisajátítás alá kerül. SZENTENDRE-SZIGETI ÖBLÖZET A Szenten dre-sz igeti öblözetben azokat a védgátaka t, melyek lakott területet, községeket védenek, a mértékadó 1876. évi jeges árvíz felett 1,0 m biztonsági magassággal építjük ki. A többit pedig csak a nyári árvizektől védjük. A keresztmetszeti méreteket, a terepviszonyok, altalajviszonyok, a vízoszlop-magasság és az egyes árvizek alkalmával szerzett tapasztalatok, megfigyelések felhasználásával állapítottuk meg. Figyelembe vettük a mentesített árterület jellegét, értékét a gazdaságosság mérlegelésével. FŐVÁROSI VÍZMÜVEK KEZELÉSÉBEN LÉVŐ SZAKASZOK A Váci Durnaág mentén 0—5,0 km és Szentendrei Dunaág melletti 0—7,55 közötti magaspartokkal tagolt védvonalak az árterületen telepített víztermelő kutakat, nyomóvezetékeket és az ezekhez tartozó védterületet védik. E területet védő gátat, mint II. rendű védvonalakat tervezzük kiépíteni. A gát koronáját az LNV. (1954. évi árvízszin) felett 0,40 m biztonsággal, a keresztmetszeti méreteket pedig 3,00 m koronaszélességgel, mindkét oldalán 1 :2 rézsűhajlásokkal tervezzük. A töltéserősítési munkálatokat a Vád Dunaág mentén 2750 m, a Szentendrei Dunaág mentén 2350 m hosszban szükséges végrehajtani. A Vád Dunaág mentén a védtöltés lábvonalától 2,00 m-re nyitott 1,00—1,5 m mély anyaggödrök húzódnak. Ezeknek feltöltése szükséges, mert a fedőréteget átütő, túlzottan kimélyített anyaggödrök talaj törést okozhatnak. Elvégzendő munkamennyiségek és azok kiviteli költsége: Töltéserősítés: Váci Dunaág mentén 20 400 m3 1 020 000,— Ft Szentendrei Dunaág mentén 14 600 m3 740 000,— Ft Anyagárok feltöltés 21 000 m3 440 000,— Ft Összesen: 56 000 m3 2 200 000,— Ft Tervezési költség: 120 000,— Ft. A földmunkákat a nagymarosi erőmű építése során végrehajtandó alvízi kotrás anyagából gazdaságos kivitelezni. Szigetmonostor község és a mögöttes árterületek védelme érdekében, miután a Vízművek véd- rnűvd teljes biztonságot nem nyújtanak, a község alatti Horányi út mellett keresztgátat tervezünk kiépíteni. A keresztgát a terep alacsonyabb részein 2200 m hosszabban, 4,00 m koronaszéleséggel 1:2 rézsűhajlásokkal építendő. A beépítendő földmennyiség 30 000 m3 Kiviteli költség 1,5 millió Ft. A mentett oldalon, a rézsűhajlás két értékkel szerepel, e szakaszokon a koronáéitól a mértékadó árvízszin alatt 0,50 m-ig 1 :2, innen 1 : 4 hajlást terveztünk. A 3,00 m koronaszélességgel a magasparti szakaszokon a biztonsági magasság eléréséhez szükséges töltésikiépítések szerepelnek. A töltések erősítését a mentett oldalon az alvízi kotrás anyagából fogják építeni. Pócsmegyer és Tahitótfalu belsőségi szakaszán — a beépítettség és helyszűke miatt — a partvonal feltöltése szükséges rézsűburkolatokkal kiképezve. 131