Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása

—Tiszatorkolat között (1748—1215 fkm) az általános szabályozási terv, mely az 1895 XLVIII. t. c. által engedélyezett hitelkerettel 1895—1920 között, Budapest—Dráva torkolat között kivitelezésre is került;

g) 1920 körül a Budapesti Folyammérnöki Hivatal felmérés alapján elkészítette a Váci Dunaág középvízi szabályozási tervét, amely azonban egykét szabályozási mű kivételével akkor kivitelre nem került.

A közelmúltban végzett adatgyűjtések, feltárások kutató és tervező munkák az alábbiak:

h) Az 1942. évben gondos felmérések alapján elkészült a Budapest—Paks közötti szakasz kiegészítő általános szabályozási terve. Ennek alapján Ercsi környékén egy kísérleti szakasz kiépítése is megtörtént.

i) Az 1947 évben a Váci és Szentendrei Duna- ágak szabályozására tanulmány készült. A tanulmány készítői mederfelvételekre, hidrológiai és hidraulikai mérésekre alapozva megállapították az itt bekövetkezett vízszintváltozásokat, azok okait, és e két Dunaág szabályozásának irányelveit. Ez a munka jelenleg alapul szolgál a Váci és Szentendrei Dunaágak szabályozására.

j) Az 1948. évben az előbbi irányelvek alapján a vád gázló rendezésére terv készült, melyet 1950 —55 között végrehajtottak.

k) Az 1949. évben a j) pontban ismertetett irányelvek alapján elkészült a Vác—Üjpest közötti szakasz általános szabályozási terve, mely jóváhagyást nyert és alapul szolgál a jövőbeli szabályozási munkáknál.

l) Az 1952. évben a h) alatti, a Budapest—Paks közötti szakasz általános szabályozási tervét átdolgozták, s az átdolgozott szabályozási tervet az Országos Vízügyi Főigazgatóság az 1956. évben jóváhagyta. Ez a terv ma is alapja eme szakasz szabályozásának. E tervből eddig csak a kulcsi, meg az adonyi kanyar szabályozásának egy része készült el.

A folyamszabályozási fejlesztési Kerettervnél fel kell használni még az alábbi már elkészült dokumentációkat is:

m) A nagymarosi vízerőmű rövidített tervfeladatának a szükséges folyamszabályozást tárgyaló része, melyet a VIZITERV dolgozott ki.

n) A nagymarosi vízerőműnél, a hasznos esés növelése érdekében szükséges Duna-szabályozásra kidolgozott tanulmányok és tervek. (VIZITERV)

o) A főváros árvízvédelmének távlati fejlesztési terve. (FÖMTI).

p) A közelmúltban a vízügyi igazgatóság Vác közelében a Kompkötő szigetnél áramlásméréseket hajtott végre, hogy a jövőben épülő zárógátnál, a zárógát helye, koronájának magassága és a zárógát szelvénye helyesen, 'kialakítható legyen, a zárógát egyenes, vagy íves kialakításától és a vízállásoktól függően az átbukásból származó örvénylések, kimosások és a várható mederalakulás előre megállapítható legyen.

r) A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság hat gázlóban a különböző árhullámok hatására keletkezett változásokat nyomon követte s azokat felmérte; a szondirtaohígrafikus mederfelvételeket kiértékelte, s így az inflexiós szakaszokon a gázlók jó kialakítására szükséges művek helyére, méretére és a szükséges kotrások méreteire az eddig ismerteknél jobb adatokat kapott.

s) A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság a VITUKI-val együtt a kulcsi és apostagi kanyarulatokat az ott legújabban épített szabályozási művek, vezetőművek, sarkantyúk, mederátalakító hatását kezdte tanulmányozni. Vízhozam és hordalékméréseket végzett, megállapította a víz áramlási irányát és sebességét. E kutatásokból a jövőben épülő művek jobb elhelyezése, helyesebb kialakítása és méreteinek gazdaságosabb meghatározása várható.

t) Az igazgatóság részletes felmérések alapján nyilvántartást vezet az eddig megépült művek állapotáról. Ezekből megállapíthatók a hely és idő függvényében a folyó eleven erejének hatására bekövetkező kopások, a jég és fagyokozta rongálódások és ezek törvényszerűségei. E törvényszerűségekből a jövőben épülő művek alakját és méreteit az eddigi szokásoknál helyesebben állapíthatjuk meg.

u) A vízügyi igazgatóság kisvízszin-fixirozások- kal tartja számon a mederváltozásokat, és a Duna- bizottság vízszintjében bekövetkező eltéréseket. E nyilvántartást folytatni kell, és középvizi kulminá- ciók fixirozásával ki kell egészíteni.

v) A vízügyi igazgatóság a hajóút pontos helyének megállapítása végett körülbelül két évenként az egész szakaszról szondirtachigrafikus mederfelvételt készít. E felmérések gyűjteménye is rendelkezésre áll.

z) Az igazgatóság gépészeti technológiát dolgoz ki a kőrakodásra, a vezetőművek és sarkantyúk kiépítésére.

Hiányosságok

A 6. TVK szempontjából a legnagyobb hiányosság az, hogy a ma érvényben levő, a fentiekben b) és 1) pontok alatt felsorolt és a folyamatos építkezések alapjául szolgáló általános szabályozási tervek még a dunai duzzasztóművek, a visegrádi és adonyi vízerőművek terveinek elkészülte előtt készültek és így e duzzasztóműveket figyelembe se vehetik. Ezért e szabályozási tervek helyett újakat kell készítem.

Minthogy a folyamszabályozás szolgáltatja az alapot minden vízgazdálkodás számára, kárelhárítás és vízhasznosításra is, az új folyamszabályozási tervek elkészítése maga után vonja az ármentesítés, belvízrendezés, vízhasznosítás, öntözés, ipari és ivóvízellátás terveinek átdolgozását is.

Az új tervek elkészítése szempontjából, mint másodrendű hiányosság esik latba az, hogy a fentebb r), s), t), u) és v) alatt felsorolt adatgyűjtemények még nem teljesek; azokat tehát ki kell egészíteni. Minthogy a nagymarosi vízierőművel kapcsolatban a Nagymaros—Budapest közötti szakaszon jelentékeny kotrásokat kell végrehajtani; a kotrási anyag ismerete végett geológiai felvételt kell készíteni az egész Duna-mederről. E fon128