Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása

2. AZ Arvîzmentesîtês, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozásának fejlesztése

2.1 A tervezés alapjai

2.11 TUDOMÁNYOS kutatások,

ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK

ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE

Az á rví z mentesí téssel és árvízvédelemmel kapcsolatosan a KÖVIZIG az alábbi kísérleteket hajtotta végre:

A tahitótfalusi és surányi csőzsilipek melletti szivárgások és buzgárok megszüntetésére bentonitos szigetelés készült.

A Csepel-szigeti (szigetújfalusi) töltésszakasz csurgásainak megszüntetésére a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat bentonitos szigetelést ajánl.

E két tanulmány eddig kielégítő eredményt nem hozott.

A leromlott gyeptakarók helyreállításának módját az OMMI közreműködésével vizsgálták. A humuszréteg megjavítását felülről történő mechanikailag végrehajtható trágyázással megoldották, de megállapítást nyert, hogy a védgátrézsük gyepesítésére alakalmas szárazságtűrő fűfélék vetésére alkalmas’ fűmagkeverékek a kereskedelemben nem kaphatók. Ilyen fűmagkeverékek termesztéséről kell gondoskodni.

A tassi hajózsilipnél a repedések és kiüregelődé- sek megállapítására radioaktív izotópokkal kísérleteket hajtottak végre. A kísérlet tájékoztató jellegű eredményeket adott. Ezek folytatása és más hasonló körülmények közötti alkalmazása hasznos lesz és kívánatos.

Adatgyűjtemények :

Töltésállapot hossz-szelvények (KÖVIZIG)

Feltárások:

1. Árvédelmi töltések geohidrológiai feltárásai (VITUKI)

2. Kvassay zsilip környékének feltárása és vizsgálata (VITUKI)

Jelentősebb tanulmányok:

1. Felsőgödi árvédelmi töltés tanulmányterve (VIZITERV)

2. Bükkös patak zártszelvényű kiképzésének tanulmányterve (VIZITERV)

3. Makádi bekötőtöltés szivárgás-vizsgálatai (KÖVIZIG)

Tervek:

1. Árvízvédelmi töltések fejlesztési terve (KÖVIZIG)

2. Budapest főváros árvízvédelmi művei fejlesztésének tanulmányterve (BFMTV)

3. Felsőgödi árvédelmi töltés belsőségi és déli szakaszának kiviteli tervei (VIZITERV)

4. Bükkös patak jobb- és balparti védműveinek kiviteli terve (VIZITERV)

5. Árvízvédelmi mozgósítási és nyilvántartási tervek (KÖVIZIG)

6. Budapest főváros árvízvédelmi mozgósítási és nyilvántartási tervei (FŐVÁROS)

7. Kismarosi nyárigát felújítási terve.

8. Dunabogdányi nyárigát felújítási terve.

9. Tököli nyárigát felújítási terve.

10. Ráckevei nyárigát felújítási terve.

11. Szászhalombattai nyárigát felújítási terve.

12. Budakalászi nyárigát kiépítési terve.

Az Ipoly folyóval kapcsolatban alig lehet szétválasztani a folyószabályozást az árvízvédelemtől, mert valamennyi, az Ipolyra vonatkozó, eddig készült terv folyószabályozási és árvédelmi elemeket is tartalmaz. Az idevonatkozó tervek a következők:

1. Vodohospodanska Studia Ipla.

2. Pozdlzny prifil rieky Ipel (Riaditelstvo vodo- hospodárskych diel v. Bratislave.)

3. Ipoly regionális terv előmunkálatai — Hidrológiai tanulmány. (VIZITERV)

4. Főbb magyar mellékvízfolyások rendezési tanulmányai. (MÉLYÉPTERV)

5. Ipoly nagyvízi szabályozása fejlesztési terve. (MÉLYÉPTERV)

A felsorolt tanulmányok és tervek korszerűek, a nyárigátak költségvetésénél az árváltozások fi- figyelembevételével a keretterv készítésénél felhasználhatok.

A Duna szabályozása szempontjából mintegy 150 év óta sokféle adatgyűjtés, feltárás, kutatási és tervezési munka áll rendelkezésünkre. Ezek a munkák azonban sok szempontból egészen elavultak. Még a helyszínrajzok is néha egészen más képet mutatnak a Dunáról, mint amilyen a Duna jelenlegi alakja. Azonban a Duna természetes fejlődése, élő meder változásai, és a változások kifejlődéséhez szükséges idő megállapítása szempontjából nagyon értékesek. E régi tervek tanulmányozása a jelenlegi szabályozási tervek készítése végett szükséges. E régi tervek olyan adatokat tartalmaznak, melyeket ma be sem tudnánk szerezni, ha a felméréseket annak idején nem végezték volna el. E forrásmunkák a következők:

a) Az 1823—1830. években elkészült Duna Dévény—Pétervárad közötti szakasz (1880—1255 km) 1:3600 méretű helyszínrajz.

b) 1840-ben a IV. t. c. alapján megalakult Bizottság tanulmányt és javaslatokat dolgozott ki a hajózás, az árvízkárok elhárítása és a főváros biztonsága érdekében szükséges intézkedésekre. Ezt a javaslatot az Országgyűlés 1842-ben tárgyalta. A javaslat megvalósításra akkor nem került;

c) 1847-ben Lechner József mérnök, az Éoíté- szeti Igazgatóság megbízásából elkészítette a budapesti Duna-szakasz általános szabályozási tervét. Ez a terv pénz hiányában nem valósulhatott meg;

d) 1870-ben a X. t. c. alapján az akkor megszervezett Fővárosi Közmunkák Tanácsa elkészítette a budapesti Duna-szakasz szabályozási tervét, amely 1871—1875 évek között végrehajtásra is került;

e) 1881 L. t. c. alapján elkészítették a budafoki Dunaág szabályozási tervét, amelynek végrehajtására 1881—1890 között került sor;

f) 1890-es években a Vízrajzi Osztály közreműködésével elkészült a Közép-Dunára, Dunaradvány

127