Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
27/b táblázat öt évi (1956—60) adatsor jellemzői Havi közepes talajvízállás (cm terep alatt) Sokévi Átlagos évi ingadozás cm XI. 1 XII. I. II. 1 III. IV. V. I 1 1 VI. 1 1 VII. J VIII. I IX. X. átlag KÖV I/ cm.t.a. 2/ m.A.f. Maximum 376 378 377 372 347 330 324 315 327 345 364 383 389 43 öt évi átlag 402 405 405 402 395 386 383 382 383 389 399 407 112,23 Minimum 425 430 434 435 433 425 427 430 430 429 436 440 Maximum 149 125 111 113 98 107 108 88 88 127 136 141 147 76 öt évi átlag 168 159 150 136 127 131 135 137 134 149 166 173 135,38 Minimum 198 192 181 163 158 170 164 170 172 174 190 197 Maximum 156 152 145 140 127 120 117 130 159 183 199 115 179 75 Öt évi átlag 200 189 180 169 159 155 152 158 170 189 208 212 128,45 Minimum 222 208 206 183 175 176 172 176 181 199 214 222 Maximum 302 276 257 221 198 178 179 193 217 258 272 288 267 118 öt évi átlag 314 306 287 263 240 220 215 224 242 278 305 313 140,14 Minimum 323 314 310 283 267 249 250 267 279 297 326 329 Maximum 438 403 400 386 390 346 322 339 359 399 429 434 465 98 öt évi átlag 488 475 467 452 451 442 436 436 448 479 497 507 110,95 Minimum 535 537 534 523 513 504 502 513 529 535 540 553 2.427 A talajvíz vegyi összetétele 2.4271 A TALAJVIZEK VEGYI ÖSSZETÉTELÉNEK ALTALANOS JELLEMZÉSE A felszín alatti vizeket vegyi összetétel szempontjából ugyanolyan összetevők és mutatók szerint bíráljuk, mint a felszíni vizeket, azzal a különbséggel, hogy az oxigénháztartás összetevőiből csak az 02-fogyasztási értéket vesszük figyelembe, mert a felszín alatti vizek oldott O2 tartalma elenyészően csekély. (Lásd II. fejezet 2,361). 2.4272 A TALAJVÍZ KÉMIAI JELLEMZÉSE A VÍZ FELHASZNÁLÁSA SZEMPONTJÁBÓL A víz kommunális és ipari célokra való alkalmasságát, keménység és a szulfáttartalom szempontjából az alábbi táblázatok szemléltetik. Keménység: Kategória nk° használhatóság I 0—15 minden esetben alkalmas II 15—25 minden esetben alkalmas III 25—45 csak esetenként alkalmas IV 45— mindenre alkalmatlan Szulfáttartalom Kategória mg/1 használhatóság I 0— 60 SO3 minden esetben alkalmas vagy 0— 72 SO4 II 60— 300 SO3 minden esetben alkalmas vagy 72— 360 SOi III 300—1000 SO3 csak esetenként alkalmas vagy 360—1200 SO4 IV 1000—2000 SO3 mindenre alkalmatlan vagy 1200—2400 SO< V 2000— SO3 mindenre alkalmatlan vagy 2400— SO4 Öntözés szempontjából alkalmatlan az a talajvíz, amelyben: a) nátrium, vagy nátrium-magnézium a domináns kation, bármilyen anion variációval, vagy h) káleium-magnézium és nátrium, vagy kalcium és nátrium a domináns kation, hidrokarbonát-anion túlsúllyal. Beton és habarcs készítésére alkalmas az a víz, amelynek szulfáttartalma kisebb, mint 3000 mg/1 SO3 vagy 3600 mg/1 SO4 és pH értéke nem kisebb mint 4,4. E feltételeknek talajvizeink általában megfelelnek.* összes keménység szempontjából majdnem egyenlő arányban oszlanak meg a 15—25 nk°-os és a 25—45 nk°-os vizek. Találunk azonban a területen — többek között Budapest közvetlen környékén is — 45 nk°-on felüli vizeket is. Szulfáttartalom szempontjából a vizek megoszlanak a 0—60 mg/1 és a 60—300 mg/l-es koncentrációk között. * Magyarország első vízadórétegének keménységét és szulfáttartalmát ábrázolja a VITUKI „Magyarország vízkészlete IV. Minőségi Számbavétel. Felszín alatti vizek (első vízadóréteg)” c. 1961-ben megjelent kiadványa. 95
