Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

Típus szempontjából domináns a kálcium-mag- nézium h i dr okarb oná tos víz, azonban elszórtan megtaláljuk a kalcium-magnézium-nátrium különböző anionokhoz kötött típusát és kismennyiség- ben az egyéb víztípusokat is.

Egészségügyi szempontból a terület vizei jó minőségűek, mindössze 20% ihatatlan.

2.428 Gyakorlati értékelés

A 2.42 Talajvíz c. fejezetben a vízgazdálkodási gyakorlat számára összefoglaltuk a TVK-egysé- günk talajvízkészletére vonatkozó mai ismereteinket. Ezek már támpontul szolgálhatnak a tervezőnek talajvízkészletet fogyasztó vízhasználatok telepítéshez, vagy legalábbis eligazítást adnak arra nézve, hogy ilyen igények jelentkezése esetén hol célszerű részletesebb feltárásokat végezni.

A talajvízszinttel és a talaj vízjárással foglalkozó anyag ezenkívül a mezőgazdaság, a mély- és magasépítés számára is segítséget nyújthat.

•Mivel azonban a talajvízfcészlet további terhelhetőségét nemcsak a természeti adottságok, hanem a jelenlegi igénybevételek is meghatározzák, a készlet számszerű számbavételét nem itt, hanem a XVII. Területi Vízmérleg c. fejezetben végezzük el. Ott nem csak a TVK-egységünk egyes részein hasznosítható talajvízkészlet nagyságát határozzuk meg, hanem felhasználhatóság szerint minőségi osztályókba is soroljuk.

2.43 KARSZTVÍZ

2.431 Általános ismertetés

Karsztvíznek nevezzük azt a vizet, amely földalatti útjának túlnyomó részét karsztosodó kőzetekben teszi meg, vagy ilyenekben tárolódik. Karsztvizet találunk a karszthegységek felszíne és az erózióbázis közötti részében (leszálló karsztvíz övezete), ahol a víz természetes hatások alatt áramlásban van. Az erózióbázis alatti részben a karszt összes üregeit, járatait közel nyugalmi állapotban lévő karsztvíz tölti ki, ez a mélykarszt övezete. Itt erőteljesebb áramlás csak mesterséges megcsapolások hatása alatt indul meg.

Sztatikus karsztvízkészletnek azt a vízkészletet nevezzük, amely a mélykarszt üregeit kitölti és gyakorlatilag nyugalmi állapotban van. Dinamikus vízkészlet az az áramló vízmennyiség, amely sokéves átlagban a csapadékból pótlódik. A sztatikus vízkészlet csak az utánpótlás ingadozásainak egyensúlyozása céljából és ennek megfelelő mértékben termelhető ki mesterségesen, nagyobb mérvű kitermelés esetében megbomlik a földalatti víz- háztartási egyensúly, ami a már meglevő víztermelőhelyeket veszélyezteti.

A vízháztartási egyensúly megóvása érdekében megállapítjuk egy karsztterületen sokéves átlagban beszivárgó víz mennyiségét. A beszivárgás karsztterületen döntően a csapadék évi eloszlásától függ. Ennek ismeretében empirikus módon meghatározhatjuk a beszivárgási százalékot. Az elmúlt évi

Őszi csapadék és a vizsgált év első négy havi csapadékmennyisége ismeretében gyakorlati szempontból elegendő pontossággal előrejelezhetjük az év hátralévő részére a karsztvíz pótlását, a karszt- források vízjárását. Tapasztalat szerint a karszt üregei általában a tavaszi hóolvadás idején telítődnek fel, amikor a vegetáció vízelvonó hatása még nem érvényesül. A dolomitkarsztban a víz áramlását gátló súrlódási ellenállás nagyobb, mint a mészkőkarszt tágabb üregeiben. Előbbiben tehát jobb a tárolódási lehetőség, a források kiegyensúlyozottabbak, mint a mészkőkarsztban, ahol a források gyorsabban megérzik a csapadék hatását.

2.432 A terület karsztvíztartó rétegeinek hidrológiai és hegyszerkezeti jellemzése

A terület 'jelentős része karsztosodásra alkalmas dolomit, vagy mészkő és igen sok tekintélyes hozamú forrása van, melyeknek jelentőségét fokozza, hogy vizük meleg és balneológiái szempontból fontos anyagokat tartalmaznak. Különös előnyük, hogy a főváros belső területén fakadnak és így kiválóan hasznosíthatók. A források egy részének hozama összefügg a Duna mindenkori vízállásával és hozamuk mesterségesen növelhető, illetőleg a víz mélyfúrással is feltárható a forrásoktól távolabbi területeken is. Meg kell azonban említeni, hogy a mesterséges megcsapolások nem maradnak hatás nélkül, hiszen az utánpótlódás a beszivárgó csapadék mennyiségétől függ.

A területen és annak környékén folyó bányászat már több helyütt érezteti hatását. Különösen a jelentős vizet termelő dorogi szénbányák által termelt vízmennyiség bontja meg a természetes víz- háztartási egyensúlyt. A Római-fürdő forrásainak elapadása is ennek a következménye.

2.433 Karsztvízészlelő kutak

A területen az alábbi rendszeresen észlelt és VI- TUKI által létesített karsztvízszint-észlelő kutak vannak: Pilisszántó, észlelő fúrás. Csőpereme:

192,37 m A. f. Mélysége: 297,80 m; Budapest, Gellérthegyi Ivánbarlang. Talajszínt: 119,42 m A. f. Mélysége 40 m.

Az észlelő kutak hálózatát feltétlenül süríteni kellene, különösen a bányászat által érintett területeken. Szükség lenne Dorog és Pilisvörösvár között egy kb 100 m mély észlelő fúrásra (az 1. sz. Észak-dunántúli TVK területén), amelynek vízszint- változása kétségtelenül megmutatná a budapesti források (csillaghegyi Árpád-forrás, Római-fürdő forrása) elapadásának a dorogi bányavíztermeléssel való kapcsolatát. Meg kellene kísérelni Rómaifürdő elapadt vízének a feltárását.

Az észlelő helyek — elsősorban a fúrások — raj- zolóműszerrel való felszerelését a jövőben feltétlenül meg kell valósítani.

2.434 A karsztvízszint

A főkarsztvíz úgynevezett „nyugalmi” szintje a területen igen változatos, amit főként az igen erős mesterséges megcsapolás okoz. Jellemző még a te96