Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
szel fedett részein pedig bamaföldek és agyagbe- mosódásos barna erdőtalajok alakultak ki. Felöleli Külső-Somogy tájának Kis-Koppány vízgyűjtőterületét, amelynek lösszel borított dombhátjain bamaföldek, csernozjom barna erdőtalajok vannak. E szelíd dombhátak talajai termékenyek, jó víz- gazdálkodásúak. Meredek lejtői azonban különböző mértékben erodáltak és ennélfogva rosszabb fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek és kevésbé termékenyek. /. Ide tartozik még a Tolna—Baranyai dombság tájának lösszel fedett, erősen tagolt tolnai—hegyháti részének a Sárvíz felé eső része. Legmagasabb helyein agyagbemosódásos, majd csernozjom-barna erdőtalajok és a legalacsonyabb hátjain mészlepe- dékes csernozjomok képződtek. A dombok közötti laposokban és völgyhajlatokban réti, lejtőhordalék- talajok alakultak ki. Ezeket részben a talajvíz közelsége, részben a gyakori elöntések miatt leginkább rét-legelőként hasznosítják. Összefoglalásképpen megállapítható, hogy e TVK- területen túlnyomórészt mészlepedéses csernozjomok vannak, melyeknek termékenységére az erózió nyomja rá bélyegét. Nem elhanyagolható a Mezőföldet kettészelő Sárrét sem, melynek köny- nyebben hasznosítható, térszínileg magasabb területein a permetező öntözéses gazdálkodás, mélyebb, mészkőpados területein halastavak berendezése a gazdálkodás helyes útja. A Mezőföld peremvidékeihez a legkülönbözőbb értékű, de nem számottevő kiterjedésű talajok tartoznak. 2.123 Az ember kultúrtevéfeenységénefe hatása Az előzőekben ismertetett táj fogalmán túlmenően meg kell állapítani, hogy manapság teljesen természetes állapotban levő, tehát bizonyosfokú társadalmi hatásfoktól mentes táj nagyon kevés van. A tájakon belül számolni kell olyan társadalmi hatásokkal is, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben beleszólnak a természeti földrajzi tényezők kölcsönhatásaképpen képződött tájak alakulásába. Természetesen az emberi kultúrtevékenység csak egyik táj alakító tényező lehet a földrajzi környezetben, mely csak módosíthatja a már kialakult természeti táj alapvető vonásait. Ez a beavatkozás nyilvánvalóan visszahat a talajra és részben vagy teljes egészében megváltoztatja fejlődésének irányát is. A következőkben ebből a szemszögből vizsgáljuk meg az emberi tevékenység hatását. A történeti fejlődés menetében elsőnek említhetjük meg az ember pusztító tevékenységét az erdőirtásokkal kapcsolatosan. Az erdő kiirtása után a szabadon maradt talajtakaró, — különösen hegy- és dombvidékeinken — martaléka lett a víz pusztító hatásának, amelyet az ember még elősegített az állandó legeltetéssel. Ezzel a tevékenységével meggyorsította a domboldalak letárolásának folyamatát, mely a talajtakaró termékenységét csökkentette. Az erdőirtásokkal kapcsolatos változás gyakran a talajok fejlődésében is megmutatkozik. Ez akkor következhet be, amikor az ember a talajt az eredeti fás növénytakarójától megfosztja és szántóföldi művelés alá vonja. Hazai viszonyaink között a fejlődés iránya leggyakrabban a csernozjom talajképződés felé tolódik el. A talajerózió ütemének meggyorsítása később a helytelen talajműveléssel tovább fokozódott. A lejtő irányában történő szántás és vetés nagyban elősegítette a talajok felső, legértékesebb részének letárolását. Az eróziós kártételek mértékére és azok meggátlására irányuló törekvésekre itt nem térünk ki, mert ezeket a „Talajeróziós viszonyok jellemzése a TVK területi beosztása alapján” című fejezetben részleteiben is feldolgoztuk. Itt csupán az emberi beavatkozás káros hatásaira hívjuk fel a figyelmet és arra, hogy ez mennyire megváltoztathatja a táj arculatát. Az így átváltozott tájban megtalálhatók ugyan a természetes táj bélyegei, de már megmutatkoznak benne az emberi munka rombolásai is, mint pl. a lepusztult hegy- és domboldalak, kimélyült eróziós árkok, szakadékok, stb.; Az embernek egy másik, hasznos és tervszerű tevékenysége, amellyel a természeti tájakat kisebb- nagyobb mértékben megváltoztatta, a folyóvizek szabályozása, az ármentesítés és lecsapolás volt. Az ármentesítéssel, lecsapolással, a csatornarendszerek kiépítésével a felszíni vizek pusztításait csökkentette és a belvizek gyorsabb levezetését biztosította; majd e területeket mezőgazdasági művelés alá vonta és a gazdasági növények termesztésével a vidék természetes növénytakaróját megváltoztatta. Az ember kultúrtechnikai és meliorációs intézkedéseivel módosította a talajképződési folyamatok irányát. A feleslegben levő felszíni vizek elvezetése, valamint a talajvízszint mesterséges leszállítása után a talaj felszíni rétege szárazabbá vált. Az addig lápos, mocsaras területek talajain (lápos réti talajok, réti talajok) főleg a talajvíz mélységi elhelyezkedésétől és a talajvíz sómennyiségétől függően megindultak a szikes, réti, vagy különböző réti csernozjom talajképződési folyamatok. Ilyen változásokat tapasztalunk, a TVK-egység területén, a Fejér megyei Sárréten is. Az ember tevékenységének hatására változott meg a síklápok vidékének a képe is. A talajvíz szintjének csökkentésével, a felszíni vízborítás megszüntetésével, a lápok felégetésével mélyrehatóan megváltoztak a láptalajok adottságai. Az emberi beavatkozás hatására telkesített láptalajok, kotus láptalajok jöttek létre. A láp talaj ok kultúrába vételekor különös figyelemmel kell lenni a talajvíz mélységére és annak ingadozására. Ez szabja meg hasznosíthatóságukat, és a lápokban fekvő kotu és tőzegvagyon pusztulásának mértékét. Az ember nemcsak az ármentesítéssel, lecsapolással, telkesítéssel módosítja a táj arculatát, hanem az ezzel ellenkező tevékenységével, az öntözéssel is. Az öntözéses gazdálkodással kapcsolatos megfigyelések, tapasztalatok arra mutatnak, hogy a nem megfelelő összetételű öntözővíz és az esetleges túlöntözés hatására megváltoznak a talaj kémiai és fizikai tulajdonságai és az öntözött talajokon másodlagos elszikesedési folyamat vagy elmo- csarasodás léphet előtérbe. A gyakorlati tapasztalatok arra mutatnak, hogy az ember öntözéses gazdálkodásával, ha körültekintő módon, szakszerűen alkalmazza azt, jó irányba, ha pedig nem 48
