Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
tyútelepet egyesítve kétirányú működéssel a Balaton vízszintingadozását igyekszik csökkenteni. e) Országos Vízgazdálkodási Keretterv 1954, Vízerőmű Tervező Iroda a hatlépcsős megoldás alapulvételével tárgyalja a hajózás, balatoni vízutánpótlás, öntözési lehetőségek és az energiatermelés kérdéseit, összekapcsolva az árvíz- és belvízvédelem, ipari vízhasználat és szennyvízelvezetés megoldási lehetőségeivel. f) Sió árvízkapu tanulmánytervei: Mélyépítési Tervező Vállalat 1959. Vízügyi Tervező Iroda 1961. valamint a KPM 1952. évi tervei a Sió alsótorkolati vízlépcső (árvízkapu) elrendezésének különböző megoldási lehetőségeit tárgyalják. g) Vízügyi Tervező Iroda 1962. évi terve, az Országos Vízgazdálkodási Keretterv alapdokumentációja. A Sió csatornázása érdekében — a létesítmény megvalósított részeit összefoglalva — elkészültek: a vízleeresztő és hajózsilip, alvíz-csatorna, valamint 1961-ben az alvíz-csatorna támfal alapjainak védelmére 1,0 m duzzasztási magasságú lefektethető csuklós táblás zsilip; a Sió mederbővítése; a Sió alsó torkolatnál (Kutya tanyánál) a Tolnai Holt- Duna-ág zsilippel ellátott meder-elzárása és árvíz- védelmi védvonal csökkentése érdekében. A siófoki vízlépcső adatait az 1. sz. táblázat tartalmazza. 1.3 A fejlesztés szükségessége A Sió csatornázás előző pontban részletezett munkáinak elvégzésével biztosított a Balaton vízfeleslegeinek levezetése, valamint a hajózási lehetőség a Duna és Balaton között. A megkezdett építésnek, a csatornázásnak továbbfolytatása feltétlenül szükséges a komplex vízgazdálkodás biztosítása érdekében. A Sió, mint többfeladatú nagycsatorna a Sió völgyének komplex vízügyi rendezése mellett a Balaton vízszintjének ingadozását is a lehető legkisebb mértékűre csökkenti. A Sió hat vízlépcsővel történő csatornázásának — melyből eddig a siófoki készült el erőtelep nélkül — komplex vízgazdálkodási szempontokat kell kielégítenie az alább részletezett feladatok megoldásával. 1. Kettős működésű szivattyútelepekkel elérhető a Balaton vízszintingadozásának minimumra tör- történő csökkentése, a Balaton vízfeleslegének és a Sió mellékvízfolyásainak vízenergiája hasznosítható. (Részletezve a X. Vízerőhasznosítás és XI. Víziutak és kikötők c. fejezetekben.) 2. A Sió völgye és a Balaton az állandó víziúthálózatba bekapcsolható és egész évben biztosítható a hajózás. (L. a XI. Víziutak és kikötők c. fejezetet.) 3. Az árvíz- és belvízvédelmi kérdések a Sió völgyében véglegesen rendezhetők. (Részletezve a III. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása c. fejezetben.) 4. Lehetőség nyílik az értékes mezőgazdasági területek öntözésére. (Részletezve a VI. Öntözés c. fejezetben.) 5. A Sió völgyében levő ipari üzemek vízellátása biztosítható, valamint a szennyvizek elhelyezési kérdése megnyugtatóan megoldható. (Lásd a VIII. Ivó- és ipari vízellátás és IX. Települések és ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme c. fejezetet.) 6. Természetvédelmi szempontból a meder állandósítható és üdülés, valamint vízisportok lehetősége biztosítható. (Részletezve a XIV. Vízparti üdülés ... c. fejezetben.) 7. A Sió halászat szempontjából is hasznosítható lesz. (Lásd VIII. Halászati vízhasznosítás c. fejeT zetet.) A fenti szempontok részletes tárgyalása a megfelelő fejezetekben történik, ezeknek összefoglalásával a nagylétesítmény fejlesztésének szükségessége bizonyított. 2. VÍZGAZDÁLKODÁSI nagylétesítmények fejlesztése 2.1 A tervezés alapjai A Sió csatornázása érdekében számottevő tudományos munka 1938. évben kezdődött. A Földművelésügyi Minisztérium ebben az időben dolgozta ki a Sió csatornázás első és második vízlépcsőjének általános tervét. A terv a siófoki és juti vízlépcsők megépítését tárgyalja. A további — 1941 és 1962 évek közötti időszakban készített — tervek a hat vízlépcsős megoldást tárgyalják. Az egyes vízlépcsők létesítésének helymeghatározását csak hosszszelvényileg végzik el, mert a tervezési megbízásuk valószínű nem terjedt ki a Sió teljes csatornázására, hanem elsősorban az árvízvédelmi szempontból — de a Sió csatornázása szempontjából is — nagyon fontos torkolati vízlépcső (árvízkapu) megépítési lehetőségeinek feltárásával adnak különböző megoldásokat. Az előző (1.2) pontban ismertetett tervek közül legjelentősebb a Vízügyi Tervező Iroda 12.645 tervszámú 1961. évi „Sió árvízkapu88 tanulmányterve, mely az előző tervek és kutatások adatait összefoglalóan rendezi és az árvízkapu tanulmánytervei mellett átfogó képet nyújt a Sió csatornázásának sükségességéről, a várható eredményekről és költségekről. Az elkészített tanulmányterveken kívül a Sió csatornázására vonatkozóan jelentős szakirodalmi mű Hock Károly tanulmánya, a siófoki vízlépcső építésének összefoglaló leírása, melyben az előzményeket, az építkezés lefolyását, a szerzett tapasztalatokat és tényszámokat részletesen ismerteti (megjelent: Vízügyi Közlemények 1948. 4. szám, címe: A Sió felsőtorkolati művei.) A Sió csatornázást közvetlenül érinti a Balaton 318
