Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
XV, FEJEZET Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása 1. BEVEZETÉS 1.1 A témakör ismertetése Nagylétesítmény alatt azt az ország jelentősebb területére kihatással bíró, többfeladatú vízgazdálkodási művet kell érteni, amely főfolyóink rendezését és hasznosítását szolgáló folyócsatomázás, vagy az ezek rendszerét kiegészítő, többfeladatú nagycsatornák létesítését célozza. A Területi Vízgazdálkodási Keretterv összefog- lalólag tárgyalja a területet érintő nagylétesítményeket és részletesebben tárgyalja ezeknek a területen elhelyezkedő részeit. Többfeladatúnak (komplexnek) azt a vízgazdálkodási nagylétesítményt nevezik, amely két vagy több vízgazdálkodási szakágazat érdekének előmozdítását szolgálja. Folyócsatornázás alatt valamely folyó természetes lefolyási vízszinének duzzasztóművekkel való felduzzasztását kell érteni, abból a célból, hogy a víziközlekedés számára kellően mély és széles vízi- utat, a vízerőhasznosítás számára vízlépcsőt, a gravitációs öntözővízkivétel, ipari vízkivétel számára megfelelően magas állandó víznívót stb. biztosítson. Többfeladatú nagy csatornának azt a csatornát nevezik, amely vagy a belhajózási országos víziúthálózat része, vagy vízierőművek üzemvízcsatornája, vagy öntözővizet, illetve ipari vizet szállít és befogadója is lehet belvizeknek vagy egyéb levezetendő vizeknek úgy, hogy a felsorolt funkciók közül legalább kettőt betölt. Az 5. sz. TVK területéhez a Sió csatorna tartozik. 1.2 A múlt és jelen A Sió a Balaton természetes lecsapoló csatornája. A Balaton kultúrájának fejlődésével a vízszint szabályozása mind nagyobb fontosságúvá vált. Az elmúlt évszázadban már megkezdték a Sió medrének mesterséges rendezését. A Bátánál lévő Sió torkolatot 1854—55-ben a tolnai Holt-Duna- ágba helyezték át. A Sió felső torkolatnál 1863- ban fazsilip épült a vízleeresztés szabályozása végett. 1891-ben az időközben megrongálódott fazsilipet átépítették és végleges jellegű falazott zsilip készült 50 rn'/s vízemésztéssel. A Sió meder azonban nem volt képes levezetni ezt a vízmennyiséget és 1908—1933 évek közötti időszakban a Sió meder kibővítési munkáit — mintegy 9 millió m8 földmunkát — végeztek el. Ezen munkák lehetővé tették, hogy a Sió meder a Kapos torkolat feletti szakaszon 50 ma/s vízmennyiséget levezessen és 1000 tonnás uszályokkal hajózható hegyen. Az így rendezett Sió meder — kedvező vízállás esetén — megteremtette a Balatonnal való közvetlen hajóösszeköttetés lehetőségét. A siófoki hajózsihp és az új vízieresztőzsilip 1941—1947 években épült meg. Megépítésükkel megtörtént a Balaton és a Duna közvetlen hajóösszeköttetése, ezzel a Balaton is bekapcsolódott az ország víziúthálózatába. A vízleeresztőzsilip mellé vízerőmű telepítését is tervezték, azonban megépítésére nem került sor a rendelkezésre álló anyagi erők korlátozott volta miatt. A Balatonnak az ország víziúthálózatába történő bekapcsolásával a kérdés megoldása még nem tekinthető befejezettnek. A Sió ugyanis jelen körülmények között csak időszakosan hajózható, amikor a Balaton vízfeleslegét le kell bocsátani, vagy ha kizárólag hajózási célból vízleresztés történik. Különösen a Sió felső szakaszának nagyobb esése, valamint a Dunába való torkolatnál a Duna alacsony vízállása esetén érvényesülő leszívás akadályozza a hajózás üzembiztonságát. A Duna és a Balaton közötti állandó jellegű hajózás csak a Sió csatornázása útján biztosítható. A Sió csatornázása a hajózási szempontok kielégítésén túl, mint többfeladatú nagycsatorna a komplex vízgazdálkodási feladatok megoldását is elősegíti. A Sió csatornázására számos terv készült, a jelentősebbeket alábbiakban ismertetjük. a) Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Műszaki Főosztály 1941. évi terve a Siófok—Jut szakaszt tárgyalja, a Sió teljes csatornázásával csak a műszaki leírás foglalkozik. b) Vízerőügyi és Folyócsatornázási Hivatal 1947. évi tervében, a Sió teljes: csatornázásával foglalkozik. A Sión hat vízlépcsőt tervez, leersztőzsilip, hajózsilip és vízerőtelep létesítésével. c) A KPM Árvízvédelmi és Folyószabályozási Főosztálya 1952. évi tervében a hatlépcsős megoldást veszi figyelembe, az alsótorkolati vízlépcső tervezésénél. d) Vízerőmű Tervező Iroda 1953. évi terve a Balaton vízpótlását tárgyalja a Sió csatornán keresztül. A hat vízlépcsőben a vízerőtelepet és szivaty317
