Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
Adonyi tározó. (12) Vízfolyás: Cikolai vízfolyás. Völgyelzárás helye: Adony községtől Ny-ra kb. 4 km-re a Líviái halastavak harmadik gátjánál. Topográfiai viszonyok: A völgyszakasz a dunavölgyi Mezőföld alacsony dombvidékén fekszik. Meredek oldalú, tetejükön plátó-szerűen ellapuló dombok szegélyezik. Hely- színrajzilag zeg-zugos alakú. A lényegében Ny—К irányú fővölgyhöz mindkét oldalról ÉNy—DK irányú mellékvölgyek csatlakoznak. Szélessége változó. A javasolt elzárási szelvény egy szűkebb szakasz felső végénél van. A tározó ún. gazdaságos kiépítése esetén a legnagyobb vízmélység az elzárás szelvényében 8 m, vagyis a gát legnagyobb magassága a terep felett kb. 10 m lenne. A gátkorona hossza 280 m. Az elöntött terület szélessége 100—150 m között váltakozik, hossza 4,5 km. A völgyben tógazdaság helyezkedik el (Líviái halastavak). A völgyoldalakat részint erdők, cserjések borítják, részint kopárak, vagy csak fű-félék fedik. A dombtetőkön szántóföldi gazdálkodás folyik. A völgyszakasz felső végénél egy makadám út keresztezi a tározóteret 80—100 m hosszban. Hidrológiai viszonyok: A 250 km2 kiterjedésű vízgyűjtőterület természeti adottságai az ismertetett völgyszakaszéhoz és egyben az egész vidékhez is teljesen hasonlóak. Az említett pleisztocén homokos, löszös képződmények alatt pliocén agyagos rétegek is következnek ugyan, de csak nagyobb mélységben (a völgyek fenékszintje tájékán, sőt annál mélyebben), és közelítően vízszintes településben. A patakot főleg a felszínen közvetlenül lefolyó csapadékvizek táplálják. Nagyobb forrásai nincsenek. A talajvízből aránylag csekély mennyiség kerülhet bele. Vízhozamának középértékét — észlelési adatok hiányában — a fajlagos lefolyás sokévi átlagát ábrázoló térkép alapján határoztuk meg: 450 lit/s. Ez a tározással elméletileg biztosítható legnagyobb vízhozam. A tározó gazdaságos kiépítésének felső határa 6,5—7,0 millió m3-re tehető. Az általa folyamatosan és egyenletesen biztosítható vízsugár kb. 270 lit/s, amelyet a veszteségek még csökkentének. Geológiai viszonyok: A kiválasztott völgyszakaszt szegélyező dombsorok földtani felépítésében a felszín közelében pleisztocénkori folyami homok, futóhomok és lösz vesz részt, nagyon változatos településben. A lösznek mindkét fajtája előfordul: csöves szerkezetű szárazföldi lösz és vízben települt tömött lösz. Mindkettő homokon. A völgy a pleisztocén időkben minden valószínűség szerint folyómeder volt, ezért az itt található kőzetek minősége és szerkezete igen változatos. A felsorolt homokos képződményeket általában pleisztocén nyirok-talaj borítja. A nyiroktakaró is homokos és vastagsága nagyon változó. Egyes helyeken 1 m-nél vastagabb, másutt egészen elvékonyodik. A völgy fenekét mindenhol iszapos, agyagos, üledék borítja, amely gyakorlatilag valószínűleg eléggé vízzáró. Végeredményben megállapítható, hogy a völgyfenék vízzárósága valószínűleg megfelelő, a domboldalakon át, továbbá a völgyzárógát körül azonban jelentős elszivárgás léphet fel. Megjegyzés: A VITUKI tározókatasztere alapján. Hantosi tározó. (13) Vízfolyás: Sárosd—Seregélyesi víz. Völgyelzárás helye: Hantos községtől keletre, a községből az Erdőmajorba vezető út hídja felett 200 m-re. Topográfiai viszonyok: A vízgyűjtőterület 25 km2 kiterjedésű alacsony, lankás dombvidék. Átlagos magassága 140 m Orsz. A völgyszakasz ÉNy—DK irányú, hosszirányú esése kb. 2,5%. Keresztszelvénye széles, oldalai igen laposak, csak az elzárásra kiválasztott szelvényben mutatkozik némi szűkület Kb. 5 m-nél magasabb gát építése már nem látszik reálisnak, mert e fölött a domboldalak erősen ellapulnak, amellett a tervezett elzárás fölött 2 km-re lévő Kishantos puszta is víz alá kerülne. A völgyfenék vizenyős, zsombékos terület. A völgyet keresztező földút Ш. ennek kis hídján kívül a tározás más létesítményt nem veszélyeztetne. Hidrológiai viszonyok: A Sárosd—Seregélyesi vizen vízrajzi állomás nincs, a hidrológiai adatokat csak elméleti úton lehetett meghatározni. Az évi középvízhozam 45 lit/s-ra tehető. Az említett 5 m-es gátmagasság mellett 0,75 millió m8 tározótérfogat, ill. legalább 30 lit/s. vízsugár biztosítható. Ez egyben a hidrológiai alapon javasolható legnagyobb kiépítés is. Ezt az értéket a szivárgási és párolgási veszteség még csökkenti. Geológiai viszonyok: Teljesen hasonló a mezőfalvai tározó geológiai viszonyaihoz (lásd ott). Megjegyzés: Erről a tározási lehetőségről eddig semmilyen tanulmány nem készült. Jelenleg csak térképek alapján vizsgáltuk. Nagylóki tározó. (14) Vízfolyás: Lóki víz. Völgy elzárás helye: Nagylók község és a határában lévő Kislók-telep között, a Pusztaszabolcs— Sárbogárdi vasútvonal hídja fölött 1 km-rel. Topográfiai viszonyok: A vízgyűjtőterület 15,7 km2 kiterjedésű alacsony, lankás dombvidék. Átlagos magassága 140—150 m 286
