Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
Örsz. A völgyszakasz ÉNy—DK irányú, hosszirányú esése kb. 6%. Keresztszelvénye szűk, csészeszelvény, fenékszélessége 100—200 méter. A völgyfenék vizenyős terület. A bal domboldalon néhány tanyaépület van elszórva, tározás esetén ezek víz alá kerülnek. A völgyfenék vizenyős terület. A bal domboldalon néhány tanyaépület van elszórva, tározás esetén ezek víz alá kerülnek. Hidrológiai viszonyok: A Lóki vizen vízrajzi állomás nincs, a hidrológiai adatokat csak elméleti úton lehetett meghatározni. Az évi középvízhozam 30 lit/s-ra tehető. A hidrológiai alapon javasolható legnagyobb kiépítés, vagyos az ún. gazdaságos tározás felső határa 4 m-es vízoszlop, ill. 6 m gátmagasság mellett 0,5 millió m8 tározótérfogat, amelynek segítségével mintegy 20 lit/s folyamatos vízsugár biztosítható. Ezt az értéket a szivárgási és párolgási veszteség még csökkenti. Geológiai viszonyok: Teljesen hasonló a mezőfalvai tározó geológiai viszonyaihoz (lásd ott). Megjegyzés: Erről a tározási lehetőségről eddig semmilyen tanulmány nem készült. Jelenleg csak térképek alapján vizsgáltuk. Mezőfalvi tározó. (15) Vízfolyás: Nagykarácsonyi vízfolyás. Völgyelzárás helye: Mezőfalva és Nagykarácsonyszállás között, Ménesmajor vasútállomástól északra 1,4 km-re. Topográfiai viszonyok: A vízgyűjtőterület 25 km3 kiterjedésű alacsony, lankás dombvidék. Átlagos magassága 140 m Orsz. A völgyszakasz ÉNy—DK irányú, hosszirányú esése 2,5—3%0> keresztszelvénye széles, oldalai igen laposak. Aránylag kis térfogatú tározó létesítéséhez is igen hosszú gátra van szükség. Kb. 5 m-nél magasabb gát építése már nem látszik reálisnak. A térkép szerint a völgy jobb oldalán földút halad, a völgyfenék zsombékos terület. Egyéb létesítményt nem veszélyeztetne a tározás. Hidrológiai viszonyok: A Nagykarácsony vízfolyáson vízrajzi állomás nincs, a hidrológiai adatokat csak elméleti úton lehetett meghatározni. Az évi középvízhozam 45 lit/s-re tehető. Az említett 5 m-es gátmagasság mellett 0,75 millió m3 tározótérfogat biztosítható. Ez egyben a hidrológiai alapon javasolható legnagyobb kiépítés is. Geológiai viszonyok: A vízgyűjtőterület és a völgy szakasz a Paks— Seregélyesi rög része. A felszínt vastag lösz-lepel borítja 40—70 m vastagságban. A terület alapját rétegesen települő hannon (felső pliocén) kori tengeri eredetű agyag, homok, homokkő alkotja sűrűn váltakozó rétegekben. A tenger visszahúzódása idején, a levantikumban és a pleisztocén kor elején folyóvízi eróziós, főleg fekűjében kismértékű folyami lerakodások valószínűek. A fővölgy és mellékvölgyei a lösztakaróba vannak bevágódva, a vízzárónak tekinthető pannon alapkőzetig nem érnek le, ez a* völgyfenék alatt 10—30 m mélyen lehet. A lösz felszíne rendszerint humifikálódott, ami a vízzáróságot elősegíti, de a tározás folyamán átázott talaj a domboldalakról lecsúszhat. Ha a lösz magában nem is biztosít nagyfokú vízzáróságot, valószínű, hogy a talajvíz a dombokban felemelkedik olyan szintig, ahol az oldalirányú elszivárgást megakadályozza. A völgy fenekét vastag, feltehetően több méteres vályogos üledék borítja, amely valószínűleg kellően vízzáró, de a gát alapozása szempontjából részletes vizsgálatra szorul. Ez alatt durvább, kavicsos üledék várható. A helyszínen található anyagból földgát valószínűleg építhető, a szokványosnál nagyobb méretekkel. Bár a domborzat enyhe, a laza lösz-talaj és a csekély erdőborítottság miatt jelentős erózió, ill. a tározómedence erős ütemű feliszapolódása várható. Megjegyzés: Erről a tározási lehetőségről eddig semmilyen tanulmány nem készült. Jelenleg csak térképek alapján vizsgáltuk. Bölcskei tározó. (16) Vízfolyás: Gyűrűsi völgy vize, mely a Baranya-, Harasztos-, Méhes- és Karancsvölgy vizét gyűjti össze. Befogadó a Dunakömlődi csatorna. Völgy elzárás helye: Bölcske községtől DNy-ra kb. 7 km-re a Gyűrűsi víznek a Dunakömlődi csatornába torkolása felett mintegy 1,4 km-re. Topográfiai viszonyok: A vízgyűjtőterület kb. 40 knr alacsony, lankás dombvidék. A vízgyűjtő átlagosan 120—170 m Orsz. szinten helyezkedik el. A völgyfenék nagyrészt kaszáló és legelő, facsoportokkal, egyes részeken zsombékos, mocsaras. A domboldalak szántóföldek. A tározótér ÉNy—DK irányú, hosszan elnyúló (kb. 4 km). Keskeny (kb. 200 m) víztest alakul ki az optimális tározási szinten. (Opt: 103,0 m/Orsz.) vízszint, 7,0 m vízmagasság, 1 800 000 ms tározótérfogat). A lapos völgyfeneket szegélyező löszös domboldalakban roskadásból keletkező süppedésekkel, rogyásokkal kell számolni. Intenzív záporok nagy hordalékmennyiséget képesek mozgósítani. Optimális kiépítettség esetén a völgyben lévő dű- lőút három íahídja kerülne víz alá. Hidrológiai viszonyok; A Gyűrűsi vízfolyáson vízrajzi állomás nincs. A hidrológiai adatokat Kapós-kurdi szelvényből vezették le. A vízgyűjtő átlagos évi csapadéka 601 mm. A legkisebb vízhozam LKQ = 5 lit/s* középvízhozam KÖQ = 70 lit/s. 287
