Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)

XI. fejezet. Víziutak, kikötők

Előirányzott költsége: 300 000 m3 földmunka házi kezelésben, kötélved­res forgó kotrógéppel • kiemelve á 13,70 Ft 1000 fm rőzsepart- biztosítás á 300,— Ft Kisajátítás 40 kát. hold á 2000,— Ft Tervezés, csőzsilipek átalakítása járulékos költségekre összesen: 10 000 000 Ft A további 74 ívkorrekció részben átmetszésekkel 1980 után kerül kivitélre, azonban kívánatos vol­na, hogy a vázlatos tervek alapján a kisajátítást és beépítési tilalmat a szükséges területekre telek- könyvileg biztosítsuk. További munka a hajózással és a vízhasználat­tal kapcsolatban a vontatóutak emelése a bögék alsó részében. Hozzávetőlegesen 22,5 km hosszban szükséges az emelés, átlag 8,1 m3/fm=180 000 m3 földmozgósí­tással. Ennek a munkának nagyrészét a meder fenntartásával kapcsolatban lehet; elvégezni. (Kot­rásból, partvédőművekből kikerülő földmennyiség­gel.) A költségekkel a III. Árvízmentesítés, árvízvé­delem, folyók és tavak szabályozása c. fejezetben a folyamszabályozési munkánál irányoztuk elő. 4 110 000 Ft 300 000 Ft 80 000 Ft 5 510 000 Ft 2.32 KIKOTOK ÉS RAKODOK LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE Sión általában véve, a mostani kiépítési fokon kikötőre nincs szükség. A dunai szakaszon az ár­vízkapu megépítése után ugrásszerűen fog a for­galom emelkedni. Az 1936 évi 18 476 tonna forga­lom, mely nagyobbrészt az alsó szakaszon bonyo­lódott le, indokolja egy kisebb átrakó kikötő épí­tését Szekszárdon. A kikötőt a VlZITERV tanulmánya, a jobbpar­ton a vasúti és közúti híd között tervezi 5,0 millió Ft költséggel. Kívánatosnak látszik a medencés ki­kötő alternatíváját is megvizsgálni alulról nyíló be­járattal, ugyanis, amint már a tapasztalati adatok­ra többször hivatkoztunk — a Sió nem tűri a me­derszélesítést s rohamosan feliszapolódik. (Sióagár­di hajófcxrdító, medinai, pálfaá áteresztések, el nem zárt régi Sió torkolatai.) A medencés kikötő téli kikötőnek is használható, jó védelmet nyújt. Földmunkája valamivel több (70 ezer m3 helyett 80—100 ezer m3), de a kiter­melt föld a mély terep megemelésére gazdaságosan felhasználható, s az iparvágány készítésére is szük­séges. A Sión más helyen a 20 éves tervidőszakon belül kikötőre szükség nincs, a hajók a 8 méteres von- tatóúton bárhol rakodhatnak. A közéségek közelé­ben a vontatóút a köves útról mindenütt megköze­líthető kocsival. összefoglalva, a 20 éves tervidőszakban elkészül a juti és torkolati vízlépcső, s az ezzel kapcsolatos mellékmunkák. A juti vízlépcső hozzávetőleges anyagszükséglete és költsége: 1. Előkészítő munkák, ideiglenes elzárás 800 2. Földkiemelés 42 ezer m3 á 40,— 1 680 3. Mederkotrás 50 ezer m3 á 30,— I 500 3. Víztelenítés (siófoki zsilip teljes lezárása 100 4. Vasszádfalak 1760 m2 á 1500,— 2 640 5. Falazatok 3900 ms á 800,— 3 120 6. Falazatok vb 1220 m3 á 1500,— 1 830 7. Elő- és utófenék kőrakata 1000 m3 á 350,— 350 8. Rézsűburkolat az elő- és utó­csatornában 1440 m3 á 300,— 440 9. Vezetőmű 200 10. Kapuk, tiltok és mozgató­szerkezetek 4000 11. Sebességtörő szerkezetek 50 mFt mFt mFt mFt mFt mFt mFt mFt mFt mFt mFt mFt Felvonulás 7,7% 16 710 mFt 1 790 mFt Tartalék 10% 18 000 mFt 1 800 mFt Végösszeg kikerekítve 19 800 mFt 20 000 mFt Az Ozora alatti vízlépcsőknél a víztelenítés csak talajvíz leszállítása útján lehetséges, ezért a 4 alsó vízlépcső költsége lényegesen megemelkedik. A torkolati zsilip teljes költsége beruházás szem­pontjából az árvízvédelmet terheli, mert ennek megépítése nélkül a töltés megemelése jóval többe kerülne. (L. III. Árvízmentesítés, árvízvédelem, fo­lyamszabályozás c. fejezet.) A 20 éves tervidőszakban a víziutat terhelő költ­ség a következőképpen alakul: A juti vízlépcső megépítése vízerőmű nélkül Földmunka és mellékmunkák, tervezés Szekszárdi kikötő 20 mFt 20 mFt 5 mFt Összesen: 45 mFt Ezenkívül az árvízvédelem terhére torkolati vízlépcső, vízerőmű nélkül, járulékos munkák, tervezés A víziúttal összefüggő, de a többi szakágazatot is érintő munkálatokra összesen: 119 mFt 164 mFt A 164 millió Ft beruházással kb. 70 km min­denkor hajózható víziutat nyerünk, a megmaradó 53 km hajózási viszonyait is lényegesen megja­vítjuk. A már elvégzett munkálatokat nem tekint­ve 1 km hajóút kb. 2,3 millió Ft-ba kerül, ami lé­nyegesen kevcesebb a vasút, vagy elsőrangú köz­út létesítési költségénél. A hátralévő 53 km víziút létesítésével megoldó­. 273 35 5 TVK

Next

/
Thumbnails
Contents