Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
már a lépcsőzésnek megfelelően kell meghatározni. Az árvízvédelem érdekében a 20 éves tervidőszakban megépül a torkolati vízlépcső. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 A NAGY ÉS KISHAJÖZÄS MEGOLDÁSÁNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A haiózás és a további tervezés érdekében rövid időn belül a 2. sz. juti vízlépcsőt, a további 20 éves időszakban pedig a még hátralévő vízlépcsők megépítését vettük fel. A siófok—juti böge létesítését a 12. oldalon a 2.124—2.125 pontok alatt indokoltuk. Ezen a szakaszon lehetne — a gazdaságos kiépítés érdekében — az összes kísérleteket elvégezni s ezeknek eredményét a Saíó csatornázásánál és a Duna—Tisza csatornánál felhasználni. A iüti hajózsilip éppen úgy mint a siófoki, a kö- v'+lrező hasznos méretekkel készül: hosszúsága 85 m szélessége 12 m. küszöbmélység 3.m. a hajóút mélysége a tározásra való tekintettel 3,0—3,5 m. A vízlépcső költségeit — az 1941-ben elkészült tervek alapján — becsléssel állapították meg. Az így megállapított 20 millió Ft csak a vízlépcső költségét jelenti, járulékos költségek nélkül. Az ozorai, sárszentlőrinci, sióagrádi vízlépcső költségeinél tervek és adatok hiányában az alapdokumentáció előírt költségét, 35—35 millió forintot vetütnk fel. A torkolati vízerőtelep 60 millió Ft, a hat vízlépcsőből a víziutakat 200 millió Ft terheli. (Részletezését 1. a XV. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása c. fejezetben). A távoljövőben elvégzendő mederbővítést 150 millió Ft-ra, a tervezést és a járulékos költségeket 40 millió Ft-ra vettük fel. A tervidőszak első 5 évében az árvízvédelmet terhelő torkolati vízlépcső és a juti vízlépcső részletes terveinek elkészítését irányoztuk elő. Ez azért fontos és szükséges, mert a következő vízlépcsők elhelyezésére a terv elkészítése után megalapozott adatok állnak majd rendelkezésünkre. A megépítését a következő tervidőszak elején javasoljuk, mert a Balaton vízszintjének tartása, a hajók közlekedése érdekében történő nyári víz- eresztések csökkentése és a bögékben a szivárgási vízvezetések tanulmányozása s ebből a további tervezés és üzem részére lehetséges tanulságok levonása többmillió megtakarítást jelenthet a népgazdaság számára. A TVK 20 éves tervidőszaka után, lehetőleg a legelső munkálatok között azért célszerű az egész Sión biztosítani az állandó hajózást, mert Simon- tornya alatt az 1942 évet megelőző 17 év alatt — amikor már a mederbővítést elvégezték — a Kapos és mellékvizek víztömegével megnövekedett balatoni vízeresztés mellett 17 dm merülési hajók részére évi átlagban 172 napon át volt hajózható víz. (Legkevesebb 1935-ben, 25 nap és 3 éven át minden nap) Az 1000 tonnás hajók közelekedésé- hez szükséges 25 dm vízállás a 17 év átlagában 107 napon át tartott. Ebből következik, hogy a Simontornya alatti bögékben a hajózás a Balatonból való vízeresztés nélkül is biztosítható, mert a zsilip nélküli időben 172 nap alatt a mellékvízfolyások vize segítségével előállított hajózó víz a bögék kiépítése után az év többi napjára is tartalékolható lesz. A 20 éves tervidőszak után a Dunától Sióagárdig és Siófok—Jut között állandóan, Simontornya— Kölesd között átlagban 107 napon át járhatnak 600 tonnás, teljes terhelésű hajók. Jut és Simontornya között csak a megfelelő víz- eresztéssel. ívkorrekciók A szabályozás első szakaszában, amikor a fő cél az volt, hogy minél rövidebb idő alatt minél nagyobb mennyiségű vizet eresszenek a Balatonból, a kisebb földmunka érdekében 250 (kivételesen 200/m sugarú íveket is készítettek. (Lásd III. Ar- vízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása c. fejezet 23. oldal) A kissugarú kanyarok miatt csak 80—90 m hosz- szú hajóvonatok közlekedhetnek biztonsággal hegymenetben, völgymenetben pedig a vontatmány anyalánccal mehet. A kicsi központi szögű kanyaroknál a rövid sugárhossz nem képez akadályt, s ilyen helyeken beavatkozásra nincs szükség. A Sió részére a legkisebb görbületi sugár 500 m-ben van előírva, ennek megfelelően a kis központi-szögű kanyarokat leszámítva. 7 db 200 m-es sugarú 52 db 250—300 m-es sugarú 10 db 300—400 m-es sugarú és 25 db 400—500 m-es sugarú összesen: 94 db ív megjavításáról van sző. A kis görbületi sugratú íveket kis részben átmetszéssel, nagyobb mértékben a domború oldal levágásával, a homorú oldal feltöltésével és rőzse- pokróc partvédőművel való biztosításával, belsőségekben pedig a szelvény bővítésével lehet megjavítani. A szelvény bővítését csak kivételesen lehet alkalmazni, mert ez a fenntartási költségeket megnöveli azáltal, hogy a hordalék, amely a jelenlegi szelvényben ülepedés nélkül tovább mozog, a szelvény kiszélesítése után lerakódik. Ezt bizonyítja az a körülmény, hogy bár a Sión 1934 óta, tehát 26 évig mederkotrás nem volt, az 1960. évi szelvényfelvételek inkább medermélyülést mutatnak, csak ott van feliszapolódás, ahol a szelvény kiszélesedett. A 94 ívkorrekció hozzávetőleges számítással 1,5 millió m3 földmunkát és kb. 50 000 m2 partbiztosítást kíván. A 20 éves tervidőszakban 20 ívkorrekció elvégzését vettük tervbe a Siófok—Simontornya közötti szakaszon. 272
