Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
2. VÍZIUTAK ÉS KIKÖTŐK FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE Az 5. sz. TVK III. fejezetében felsoroltak természetesen a Sióra, mint víziútra is vonatkoznak. Ki kell emelnünk, hogy a további munkálatok érdekében elsőrendű feladat a vízlépcsők helyének s az egyes bögékben a vízszint magasságának végleges megállapítása. (Például most időszerű egy- pár elpusztult, vagy teljesen megrongálódott Sió- híd újjáépítése (Tolnanémedi), ezeknek pontos méreteit csak a vízszintek ismeretében lehet megadni.) A további építkezések részére szükséges területekre a kisajátítási jogot, építési tilalmat is csak ennek ismeretében lehet megszerezni. (Mederkorrekció, átmetszések, rakodók, kapcsolat a vasúttal stb.) Már most is — a rohamos építkezés miatt — nagy nehézségekbe fog ütközni, vagy teljesen lehetetlenné válik a szükséges területek megszerzése. A vízilépcsők helyének tervezése előtt a kijelölt helyeken talajvizsgálatot kell végezni, különös tekintettel a szivárgásra és alapozásra. A mezőgazdaság átszervezése miatt a Siónak, mint víziútnak vonzókörébe (kb. 10 km a tengelytől) fekvő állami és szövetkezeti gazdaságoknál kutatást kell végezni az elszállítandó áruk meny- nyisége, minősége és a szükségleteik (építőkő, szén, műtrágya, balatoni iszap stb.) tekintetében. Egyúttal meg kellene állapítani mennyi vízre volna szükségük a Sióval kapcsolatban (öntözés, ivás, itatás). Az eddig végzett tanulmányokat szintén az 5. sz. TVK III. fejezetében soroltuk fel. Ezeket ki kellene egészíteni a juti vízlépcsőre vonatkozó tanulmánnyal, illetve tervvel. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETENDŐ FEJLESZTÉSI ALAPELVEK 2.121—122. Mint feljebb kimutattuk a hajózhatóvá tétel a Sió komplex vízgazdálkodási létesítményeinek sorrendjében a Balaton vízszint-szabályo- zása után a második helyet foglalja el. De nemzet- gazdasági szempontból így is jól kamatozó beruházásnak tekinthető, mert építési költsége a már elvégzett 9 millió m* földmunkát és 15 vasbeton, illetve vashíd megépítését és az elvégzett partbiztosításokat figyelembe véve egy helyiérdekű vasútvonalnál kisebb s teljesítménye legalább négyszerese a vasúiénak. Már 200 000 t/év forgalomnál rentábilis, bár — későbbi részletezés szerint — 300—350 00 tonna forgalom várható. Különös jelentősége az, hogy a nemzetközi vízi- út; a Duna felé a Sió a legrövidebb összeköttetést teremti meg, mert ilyen irányú vasútvonal, illetőleg elsőrendű közút nincs. 2.123. A Sióra előírt mederméretek némi kiigazítással megvannak: A rézsűk l:l-nél enyhébbek és a 2,1 m-re előírt hajóút mélység 3,0 m-re úgyszólván jelentéktelen költségkihatás mellett bővíthető és a tervezett 18,0 m fenékszélesség még hosz- szú ideig elegendő lesz. 2.124—125. Kívánatos volna a torkolati zsilip megépítése a következő 5 éves tervben, elsősorban árvédelmi szempontból. A hajózás érdekében a juti vízlépcső rövid időn belüli megépítése indokolt a 11,8 km szelvény környékén. Ezzel a bögével közvetlenül Siófok fürdőhely mellett egy közel 12 km hosszú egyenes, kb. 30 m széles állóvízi sportpálya létesíthető. A fürdőtelep üdülő jellegét károsan befolyásoló vízitelepek kihelyezhetek a Sió mellé. A többi vízlépcső kiépítéséig a hajózáshoz szükséges 30 m’/s vízeresztés időtartama kb. 24 órával megrövidíthető (4,32 millió m'/nap vízmegtakarítás). A Sió legfelső szakaszáról a balatoni fürdőtelepekre már a juti, balatonszabadi, ádándi és siómarosi tsz-ből és állami gazdaságból víziúton lehet szállítani a zöldséget és gyümölcsöt. A 12 km hosszú szakaszon a további tervezés és kiépítés érdekében tanulmányozni lehet a párolgási és átszivárgási veszteségeket, a vontatási ellenállást s a mederben tartalékolható vízzel való bánást. Csekély emelési magassággal halastavakat és öntözéseket lehet berendezni. Fentiek indokolják, hogy a jó alapozási talajon (agyag) úgyszólván víztelenítés nélkül megépíthető s a legkevesebb költséget igénylő juti hajózsilipet és vízlépcsőt a következő 5 éves tervbe felvegyük. 2.126—128. Nagyobb és veszélyes jégjárás a Sión nincs. Télikikötőül a meglévő siófoki kikötő alkalmas, újabb építésre szükség nincs 1980-ig. A Sióban hirtelen fagy esetén sem rekedhet hajó, mert a +4°-os balatoni víz eresztésével a hajók Siófokra feljuttathatók. Szóbeli értesítés szerint a MAHART-nak a Sióban a Keretterv összeállításával kapcsolatban igénye nincs. A meglévő 2 ipartelep a Sió menti malmok és téglagyárak a 8 m széles vontatóútról közvetlenül rakodnak, kikötő berendezésre egyelőre szükség nincs. Kishajózás a Sión lehetséges, külön berendezést nem kíván. 2.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE A VlZIUTAK ÉS KIKÖTÖK FEJLESZTÉSÉBEN A Sió víziúttá való kiépítése az OVF feladata, tevékeny segítséget kell nyújtaniok az érdekelt megyei és községi tanácsoknak és a MAHART-nak. Kellő felvilágosítás és némi propaganda esetén — éppúgy mint a múltban — tevékeny részvétel és 269
