Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)

XI. fejezet. Víziutak, kikötők

lékvizek vízhozama következtében a szükséges vízhozam rendelkezésre áll.

A hajózás szempontjából a Sió 3 szakaszra oszlik:

1. Siófok—Kapostorok, 41 km

2. Kapostorok—Szekszárd, 60 km.

3. Szekszárd—Duna, 22 km.

Az első szakaszon csak 30—40 m8/s vízeresztés- nél lehet hajózni.

A 2. szakaszon a mellékvízfolyások vízhozamától függően 20 év átlagában 172 napon át lehetett 17 dm merülésű hajóval közlekedni.

A 3. szakaszon a hajózás a Duna vízállásától függ. Alacsony, 10—25%-os vízállásnál a víz sebessége a viszonylag nagy esés miatt megnő (2 m/s is előfordul) úgy hogy a vízsebesség felfelé való hajózást akadályozza, 25—40%-os vízállásnál a 2. szakaszhoz hasonlóan lehet itt is hajózni, magas, 40—70%-os vízállásnál Medináig akkor is lehet hajózni, amikor felülről víz nem jön. A hajózás ezen a szakaszon 17 dm merülésű hajóval 20 év átlagában 200 nap.

70%-on felüli vízállásnál Kölesdig lehet hajózni 19 dm merülésű hajóval, azonban a legalsó 5 km- es szakaszon a partokat is ellepi a víz, így hajóútkitűzés szükséges. A hajóutat 1938-ig a part mentén emelt földkúpokkal s rajta útjelzőkkel tűzték ki.

A kitűzések a háború folyamán elpusztultak, s azóta a kitűzés szünetel.

A második világháborúig elég élénk hajózás fejlődött ki a Sión. (450—500 ezer tonna/km.) A MEFTER állandó hajózási ügynökséget tartott fenn Szekszárdon, hetenként egyszer indult darabáru gyűjtő-hajó a Dunára.

A háború után a hajózás szünetel, csak alkalmilag van vízeresztés egy-egy hajó útjának biztosítására, akkor, ha a Balatonfüredi Hajógyárból, vagy a Hajógyárba visznek 1000 tonnás uszályt, vagy egyéb hajót. Ezt az alkalmat felhasználják szén és kőszállítására is.

Az ilyen alkalmi vízeresztések a Balatonból esetenként 15—40 millió m3 víz elvonásával járnak, rendszerint olyan időben, amikor a Balaton vízállása ezt nem kívánja, sőt sokszor a vízeresztés káros a fürdő-kultúra szempontjából.

Kikötőre a Sió mentén a mai viszonyok között szükség sincs, mert a 8 m széles vontató úton bárhol lehet rakodni.

Hajóút kitűzése csak a Dunai szakaszon volt szükséges. Jelenleg hajóút-kitűzés a Sión nincs.

Kis hajózásra a Sió alkalmas, a nagy hajózásra felemlített korlátozásokkal.

1.3 Víziutak és kikötők fejlesztésének

szükségessége

A Sió transversalis víziút a magyarországi északdéli irányú főközlekedési víziutak mellett. A Duna—Tisza Csatornával az ország víziúton való teherforgalmát ugrásszerűen emelné. Nélküle a Balatonon csak helyi teherforgalom alakulhat ki, hiszen állandó és biztos összeköttetést az ország egyéb területeivel és a külfölddel csak a Sió biztosíthatná.

Ez a víziút tehermentesítené — az amúgy is teljesítménye határán álló vasutat, éppen azoknak a tömegáruknak a szállításától, amelynek tarifája az önköltség határán mozog. (A balatoni kiváló homokkő, bazalt, balatoni iszap, bauxit; Csehszlovákiába pl. 1960-ban 262 600 tonna bauxitot szállítottunk vasúton.)

De nemcsak a szállítás ügyét szolgálja a Sió csatornázása: A Sión évenként 70—1000 millió m" vizet eresztenek le, amelyhez még a mellékvízfolyások vízhozama is hozzájárul. Ez a hatalmas víz- mennyiség esetenként 2Уг —3 nap alatt átfolyik a Sió völgyén, azt a rendszertelen és előre nem jelezhető időpontok miatt kihasználni nem lehet. Ha a Sió csatornázása elkészül, a bögékben álló, vagy lassan mozgó kb, 3,0 m mély vízből tetszés szerint lehet az öntözésre, ipari vízhasználatra, itatásra, mosásra stb. szükséges vizet kiemelni és a kb. 380 ha vízterület sport és egészségügyi célokra és halgazdaság létesítésére kiválóan kihasználható. Hatalmas lendületet adna a Sió hajózhatóvá tétele a vízi turisztikának is. A harmincas években — az akkori rossz vízállások mellett 300—400 motor és evezős csónak ment a Dunáról a Balatonra, ez a szám megsokszorozódna. Külföldiek hajótúrái ma kivihetetlenek.) Végül, de nem utolsó sorban az állandó víziút a Sió-völgyben a most teljesen elhanyagolt iparfejlesztést is fellendítené. Az ipar decentralizációja a kormány feladata, a termékeny és sűrűn lakott Sió-vidék ipara eddig a közlekedés hiánya és a vízhiány miatt nem tudott fejlődni. A Siót 5 vasútvonal metszi ugyan, de a megközelítésük nehéz és a Sió menti hossz-szállítás csak óriási kerülőkkel lehetséges. A hajóút vonzási köre a Balatont is beleszámítva kb. 700 km2-re terjed s így forgalma 300 000 tonna/évnél többre becsülhető.

Építési költsége kisebb, mint egy helyiérdekű vasúté.

A Sió állandó víziúttá való fejlesztése a lépcsőzés után nemcsak a hajózással kapcsolatos nép- gazdasági jövedelmet fokozná, hanem lehetővé tenné a Balaton 70—1000 millió m3 vízfeleslegének komplex kihasználását is, elsősorban öntözésre, haltenyésztésre, majd közérdekű célokra, vízkivételre.

Lehetővé tenné a Siónak turisztikai és egészség- ügyi kihasználását és ipartelepek létesítését a sűrűn lakott termékeny Sió-völgyben.

268