Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
teken. A csatornahálózatokba kerülő szennyvíz mennyisége a következőképpen oszlik meg: fekális (házi) szennyvíz 2000 mVnap ipari szennyvíz 100 mVnap ipari, nem szennyezett 100 mVnap 2200 mVnap A város szennyvízcsatornáinak hossza 18 km, a csapadékvíz elvezető csatornahálózat hossza pedig 3,2 km, legnagyobb átmérő 80 cm. Ipari és házi szennyvizek tisztítása legnagyobb részben mechanikai. A csatornahálózatba kerülő szennyvíz 12%-a részleges szennyvíztisztás után kerül a befogadóba. Teljes értékű szennyvíztisztító berendezés csal? a Rákóczi lakótelepen van. Várpalotai Szénbányák Rákóczi bányásztelepe az állami közút déli oldalán létesült. A bányászlakótelep 120 lakásból áll. A keletkezett napi szennyvízmennyisége 120 mVnap. A mechanikailag tisztított vizet a gyűjtőaknából elektromos meghajtású két szivattyú emeli a szivattyúház mellett épült biológiai szűrőtestbe. Ezután a szennyvizet fertőtlenítő aknába, majd zárt vezetéken át nyílt árokba vezetik, mely a Csákány árokba torkollik. A Madács (kálvária dombi) lakótelep a Tés— Szápár felé vezető útmentén a Kálvária dombon épült. A lakótelep két részre oszlik. A nyugati rész 68., a keleti 12 lakásos. A lakótelepen keletkezett szennyvizet elválasztó rendszerű csatornahálózat gyűjti össze és vezeti a mechanikai ülepítőbe és kolloidfogóba. A lakások napi szennyvíz- mennyisége 16,0 m3. Az ülepített szennyvizet a lakóteleptől délre 2 db 3 kamrás medencébe elszikkasztják. Az összes ipari vízkibocsátás mennyisége 78 000 mVnap: ebből 60 300 mVnap ipari és fekáliás szennyeződésű, a többi nem szennyezett. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben 58 900 mVnap mennyiséget részlegesen tisztítanak. A tisztítás mértéke általában nem kielégítő. A kibocsátott 44 260 mVnap káros szennyvíznek 96%-a csak hatástalanítás alá kerül. Befogadó a Péti-víz—Hidegvölgyi árok. Várpalotai ahydráló A várpalotai szénbányákból kikerülő szén víztartalmát mintegy 303%-kal csökkenti. A víz ki- saj tolása 12 db autóklávban gőznyomással történik. Az ahydrálás folyamatához szükséges 220 t/nap gőzmennyiséget az ipartelep 150 mm 0/ve- zetéken keresztül az erőműtől kapja. Az autóklá- vok az ahydrálási folyamatok során 560 mJ igen erősen szennyezett fenolos vizet bocsátanak ki. Ezenkívül a gőz kiszívását végző gőzsugárszivaty- tyúk 700 m3/nap, az. előbbinél kisebb koncentrációjú fenolos vizet bocsátanak ki. Az öszesen 1260 m3 szennyvíz minden tisztítás nélkül zárt csatornában halad át a vasútállomás alatt és a Csákány árokba folyik be. Péti Nitrogénművek A Péti Nitrogénművek a Veszprém megyei iparvidék legnagyobb telepe. Ennek megfelelően a szennyvízmennyisége is a legnagyobb. Több önálló nagyobb üzemből áll. A gyártelepen kénsavat, fenolt, ammóniát, kátrányolajat és ásványi alkatrészeket tartalmazó szennyvizek keletkeznek, melyek napi mennyisége kereken 37 000 m'. Ehhez járul időszakosan a mészsalétrom üzem szennyvize is, melynek napi mennyisége kb. 3600 ms. Az összes szennyvizet a fenolátokkal erősen szennyezett napi 30 m3 kivételével a gyártelep területén kívül épített négy ülepítőbe vezetik be. Ennek feladata a mechanikai szennyeződések leülepítése, valamint az olajos szennyeződés összegyűjtése. Befogadó- képessége azonban a jelenlegi szennyvízmennyiség mellett nem elegendő, ezért működése sem megfelelő. Az ülepítőben a különböző kémhatású szennyvizek összekeveredése folytán a savas vizek közömbösítése, továbbá az olajos szennyeződés leválasztása megtörténik, egyébként azonban a szennyvizeket minden tisztítás nélkül bocsátják a Péti vízfolyásba. A tisztítás nélkül távozó nagy mennyiségű szennyvíz magas ammonia tartalma (20—40 mg/1) több esetben tömeges halpusztulást idézett elő, mely kártérítési pereket vont maga után és a bíróság súlyos kártérítési pereket vont maga után és a bíróság súlyos kártérítési összeg megfizetésére kötelezte a Péti Nitrogénműveket. 1956-ban a gyár neutrálolajos eljárással működő előfenoltalanítót épített. Azonban a szennyvízben maradó fenolmennyiség még így is 5—6 mg/1 volt, tehát halpusztulást idézhetett elő. Ezért a Péti Nitrogénművek a napi 30 m3 szennyvízmennyiséget előbb a salakhányón szikkasztotta el, most legújabban pedig az erőtelepen felhasználásra kerülő porszénre permetezve eltüzeli. Az 1958. évben bekövetkezett nagymértékű hal- pusztulás után az üzemeken belüli tisztításra és korszerűsítésre vonatkozó intézkedések végrehajtásával a gyártelep szennyvíz kezelése lényegesen megjavult, az olaj és fenol szennyeződés a minimálisra csökken és az ammónia szennyeződés is kisebb lett. Péti Kőolajipari Vállalat Az üzem a nyersolajat különböző eljárásokkal többféle minőségű olajtermékké dolgozza fel. Az Az üzemben keletkezett szennyvizek olajos, benzines és kénsavas szennyeződést tartalmaznak. Napi mennyiségük 6000 m8. 1958-ig az összes szennyvizet olajfogó medencékbe vezették. Ezek a medencék nem működtek megfelelően. Azért az elsőfokú vízügyi hatóság határozatilag kötelezte a vállalatot, hogy az olajfogó medencékbe olyan szerkezetet építsen be, mely automatikusan követi a vízszíningadozásokat és a bukóélen egyenletes átfolyást biztosít. A kazánház és vízlágyító szennyvizeit egy földmedencébe vezetik be és ott elszikkasztják. Péti Nitrogénművek lakótelepe. A péti lakótelepen keletkezett szennyvízmennyiség 45 m3/nap. A régi lakások szennyvíztisztító berendezése: 26 m3- es, kétszintes ületpítőből és 45 m3-es kolloidfogó236
