Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
ból áll. A tisztított szennyvíz 2,25 m3 fertőtlenítő medencéből a kispétpusztai halastó tápcsatornájába folyik. Inotai November 7 Erőmű. A veszprémi iparvidék legnagyobb üzemei közé tartozik. Hat gőzturbinája segítségével napi 120 MW áramot termel. A szénportüzelésre berendezett kazánokban keletkezett finomszemcséjű salakot alacsony nyomású víz juttatja a szivattyúház gyűtjőmedencéjébe, innen acélcsövön a zagyülepítő térbe. A zagyvíz napi mennyisége kb. 12 000 m3. A vízlágyításnál keletkező mészvíz napi mennyisége 300 m3. Az erőmű zagyülepítése az üzembe helyezés első éveiben (1951—54) nem volt megfelelő. A nem kellően ülepített zagyvíz igen sok iszapot szállított a befogadó Hidegvölgyi árokba és a Nádor csatornába úgy, hogy kb. 4 év alatt a Nádor csatornában 50 000 m3 feliszapolást okozott. 1959-ben az Inotai Erőmű megvalósította az ülepített zagyvíz visszaforgatását. Az erőmű naponta kb. 8000 m3 tiszta vizet kap vissza és ipari vize biztosítva van, sőt még ivóvízminőségű ipari vízből is 3500 m"-t tud átadni Várpalota város ivóvíz ellátására. Inotai Alumíniumkohó. Az üzem kb. napi 700 m" ipari szennyvizét, amely káros szennyeződést csak kis mértékben tartalmaz, minden tisztítás nélkül az erőmű zagytározójába, majd onnan a Nádor csatornába vezetik be. Inotai Jakótelep. Az Inotai Erőműnek és Alu- kohónak közös lakótelepe van. Az itt összegyűtő házi szennyvizek tisztítására biológiai tisztítóberendezés épült, de ez nem működik megfelelően, mert az alumínium kohóban összegyűlő csurgalék és fürdővizeket is idevezetik és ezek annyira hígítják a házi szennyvizeket, hogy a biológiai szűrőtest nem működik. Az alukohó ezért új mechanikai rendszerű berendezés építését vette tervbe. A tervek készítése folyamatban van. Szekszárd A városi szennyvízcsatorna hálózat elválasztó rendszerű, azonban csak a város egy része van csatornázva. A szennyvízcsatorna hálózat hossza 7,0 km. A régi szennyvízcsatorna körkeresztmetszetű kőanyagcsövekből készült, az új főcsatorna anyaga talpas betoncső. A csatornák állapota általában kielégítő, kivéve a régi főcsatorna egyes szakaszait. A hálózat rendszeres tisztítása és öblítése hiányzik. Ennek ellenére eldugulások ritkán fordulnak elő, ez annak tulajdonítható, hogy a záporok alkalmával a szennyvízcsatornába engedély nélkül bebocsátott csapadékvíz az öblítést és tisztítást elvégzi. Ez azonban túlterhelést okoz. Csatornahálózattal ellátott lakoslétszám 4780 fő. A meglévő mechanikai szennyvíztisztító telepet napi 1000 m8 szennyvíz tisztítására méretezték. A jelenlegi szennyvízmennyiség ennek közel háromszorosa, 2700 mVnap, a telep túlterhelten működik. 1955—56 években korszerűsítést végeztek a tisztítóberendezésen, ennek ellenére a városi szennyvizek legnagyobb része tisztítás nélkül folyik a befogadó Szekszárd—Séd patakba. A csapadékcsatorna hálózat hossza 6,6 km. A hálózat 30—100 cm 0-ű betoncsövekből készült. Főgyűjtő a Csendes utcai (Damjanich u.) árok és az Alsóvárosi övárok. A város területén öt kis tisztítóberendezés épült. A kibocsátott napi összes szennyvíz 300 m3, melyet mechanikai tisztítás után legnagyobb részben a városi szennyvízcsatorna hálózatba, kis részben pedig a Csendes utcai árokba vezetnek. Az összes ipari vízkibocsátás mennyisége 600 mVnap: ebből 500 mVnap ipari és fekáliás szeny- nyeződésű, a többi nem szennyezett. Ipari szennyvíztisztító-berendezésben 400 m3/nap mennyiséget részlegesen tisztítanak. A tisztítás mértéke nem kielégítő. Ugyanis a Dunántúli Rostkészítő Vállalat szekszárdi üzemegységének elhasznált áztató vizét rothasztó tóba vezetik és kirot- hasztás után a Szekszárd—Bátai főcsatornába bocsátják. 1.212 Kis csatornaművel ellátott települések Bonyhád Könnyűiparára való tekintettel igen gyorsan fejlődik. Bonyhád összes lakosainak száma a teljes területet figyelembe véve 9386 fő, ebből belsőségben 8377 fő lakik. A község lakosságából 7% lakik szennyvízcsatornázással kiszolgált területen. Teljes értékű biológiai szennyvíztisztító berendezése csak a gimnáziumnak van. Bonyhád község csatorna- hálózata csak részben elválasztó rendszerű, hossza 0,6 km. Elvezetett szennyvízmennyiség 100 mVnap. A község területén három önálló kis tisztítóberendezésből kibocsátott szennyvízmennyiség 26 m", melyet részben mechanikai, részben biológiai tisztítás után a Völgységi árokba vezetnek be, illetve elszakkasztanak. Az összes ipari szennyvíz kibocsátás mennyisége 190 mVnap. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben a teljes mennyiséget részlegesen tisztítják. A tisztítás mértéke nem kielégítő. Bodajk Lakóslétszáma 4073 fő. Elválasztó rendszerű szennyvízcsatornájának hossza 1 km. Levezetett szennyvízmennyiség 100 mVnap, melyet kis tisztítóberendezésben kezelnek. Csatornával ellátott lakoslétszáma 960 fő. A TVK területén számos egyéb település rendelkezik kis körzeti csatornahálózattal, illetve ki- sebb-nagyobb szennyvízcsatorna szakaszokkal. Az ezeken levezetett szennyvíz mennyisége 290 mVnap, ellátott lakoslétszám 3920 fő. A csatornák össz- hossza 12,7 km. Kis szennyvíztisztító berendezések által kezelt szennyvíz-mennyiség 590 mVnap, tisztítási hatásfokuk azonban általában nem kielégítő. Csapadékcsatornák hossza 3,4 km. 237
