Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
Á területen 197 szennyviztisztó kisberendezés található, melyek 4240 mVnap házi szennyvizet kezelnek. A kisberendezések túlnyomó része azonban elvault, kezelésük gondatlan vagy egyáltalán nem történik, tisztítási hatásfokuk igen csekély. Az ipari létesítmények összes vízkibocsátása ~ 5 m3/s: ennek a mennyiségnek 27%-a ipari és fe- káliás szennyeződésű, a többi szennyezetten (hűtővizek, stb). Az összes vízkibocsátás 23%-a ipari szennyvíztisztító berendezésekben kerül részleges Ш. teljes tisztításra, ~ 1%-át kommunális hálózatba veztik be, 76%-a pedig közvtlenül a befogadóba kerül. Az ipari és fekáliás szennyeződésű vízkibocsátásból 0,17 mVs (14 600 mVnap) jut a befogadókba minden tisztítás nélkül. A keletkező káros ipari szennyvizek (mérgező cián, fenol, kátrány, lúg, sav, olaj és magas szervesanyag tartalmú stb.) mennyisége 71 340 mVnap, ennek 88%-át hatástalanítják, a többi maradéktalanul fejti ki romboló hatását a befogadókban. Az ipari létesítmények lakótelepein a csatorna- hálózattal ellátott lakosok száma 2900 fő, a levezetett szennyvíz mennyisége 310 mVnap. 1.211 Központi csatornaművel ellátott települések Székesfehérvár A város szennyvíztisztítását csak kezdetleges módon végzik. A városi csatornahálózat elválasztó rendszerű, a szennyvízcsatornák legnagyobb része elavult és túlterhelt. A városban összegyűlő szennyvizeket a Fürst Sándor utcai főcsatorna gyűti ösz- sze és a város D-i szélén a Váralja sor mellett épült szivattyútelephez vezeti. Innen a szennyvíz kettős nyomóvezetéken a Sóstó DK-i oldalán épült két, egyenként 900 m‘-es befogadóképességű ülepítőbe kerül. Az ülepített szennyvíz gravitációsan jut a Sóstó töltéssel elválasztott D-i részébe, amely rothasztó medencéül szolgál. A részben megtisztult szennyvizet zárt csatornán vezetik az Aszal- völgyi árokba. Ez a megoldás a múltban, amíg a napi szennyvíz mennyiség a 3500 m'-t nem haladta meg, elég jól bevált. Az elmúlt évtizedben azonban a város lakossága nagymértékben megnövekedett, nőtt az ipari üzemek száma és ezzel párhuzamosan emelkedett a szennyvíz mennyisége. Jelenleg a napi 12 000 m'-t meghaladja. Emiatt az utóbbi években a Sóstó déli részében létesített rothasztó tóban, különösen csapadékos időszakban a szennyvíz szintje annyira felemelkedett, hogy az elválasztó töltés koronáján átbukva a Sóstóba került. Az erősen szenyezett víz a déli városrészen főleg nyári időszakban erős bűzt terjesztett és egészségügyi szempontból tarthatatlan állapotot idézett elő. Ennek megszüntetésére a Sóstó—Aszalvölgyi árok közti zártcsatorna átépítése 50/70 cm tojásszelvényű csatornává részben már megtörtént. A város jelenlegi lakosszáma 55 934 fő. A lakosság 49%-a lakik szennyvízcsatornázással kiszolgált területen (26 900 fő). Napi átlagos szennyvízmennyiség 12 300 m8, ebből 79% (9700 m‘) házi és 21% (2600 m’) ipari szennyvíz. Az elválasztó rendszerű szennyvízcsatorna hálózat hossza 44,5 km, a főgyűjtő legnagyobb mérete 60/90 cm tojásszelvény. A csapadékvízcsatorna hálózat hossza 32,5 km. A hálózat 30—60 cm átmérőjű körkeresztmetszetű, 60/90, 90/100 cm tojásszelvényű csövekből épült. A 100/150 cm tojásszelvényű főgyűjtő a Népköz- társaság úton, a Lenin úton, a Vak Bottyán utcán és Vörösmarty téren áthaladva a Balatoni út kezdetén torkollik Gaja Malom-csatorna beboltozott szakaszába, mint befogadóba. Az összes ipari vízkibocsátás mennyisége 8430 mVnap: ebből 6430 mVnap ipari és fekális szeny- nyeződésű, a többi nem szennyezett. Ipari szennyvíztisztító berendezésekben 150 m3/nap mennyiséget teljes, 860 m3/nap-ot pedig részleges mértékben tisztítanak. A tisztítás mértékké általában nem kielégítő. Ipari szennyvizek kezelése az összes üzemnél csak mechanikai tisztításra terjed ki. A berendezések túlterheltek és még a mechanikai tisztítást sem végzik el megfelelően. A fenti vízmennyiségeken kívül még 3120 m’/nap szennyvíz kerül ipari tisztítóberendezésbe (ülepí- tés), azonban az igen kis tisztítási hatásfok miatt ez nem vehető figyelembe. A kibocsátott 5080 mVnap káros szennyvíznek mindössze 19%-a kerül hatástalanítás alá. A közcsatornahálózatba 2600 mVnap, gyakorlatilag tisztítatlan ipari szennyvizet vezetnek be. A Villamossági Rádió és Televízió Készülékek Gyára galvanizáló üzemében 150 m’/nap ciános és pácoló üzemében 100 m’/nap savas szennyvíz keletkezik. Ezeket ülepítés után a napi 150 m’ hűtővízzel együtt a városi csatornahálózatba vezietik be. Ciántartalmú szennyvizek savas szenny vizekkel való keveredése esetén ciánhidrogén gáz keletkezik, mely a csatornákban dolgozó munkásokra életveszélyes lehet. Káros ipari szennyvizet bocsát be az Aszalvölgyi árokba a MÁV Jármű Javító és a MÁV Pálya- fenntartási Üzem, rosszul tisztított olajos szennyvizük a vízfolyást erősen szennyezi. Dunaújváros Csatornahálózattal ellátott lakoslétszám 25 600 fő, a belterületi lakosság 85%-a. A városi csatornahálózat egyesített rendszerű, a főcsatorna átmérője azonban szűk, ezért nagyobb esőzések alkalmával nem tudja a csapadék és szennyvizeket együttesen elvezetni és a tisztítótelep környékén elöntéseket okoz. A város napi átlagos szennyvízkibocsátása 10 800 m’, ebből házi (fekális) szennyvíz 10 500 m’. ipari szennyezett 100, nem szennyezett 200 m’. Az egyesített csatornahálózat hossza 41,0 km, az ösz- szes bekötések száma 1200, ebből házi bekötés 1070. A szennyvíztisztító telep a város déli szélén, a Duna felé haladó horhosban épült. Szűrőrácsból, homokfogóból, és oldómedencéből áll. A tisztított szennyvizet nyílt árokban vezetik a befogadó Duna folyamba. 234
