Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
használása — az 1 millió m’-re becsült visszaforgatott vízmennyiséggel együtt — 1 133 700 m8, melyből 1 128 000 m8 üzemi (kb 70%-ban hűtési) célokat, a többi pedig ivó- és szociális célokat fog szolgálni. Veszprém jövőbeni ipari vízigénye 4200 m*. A tervidőszak során mintegy hét — elsősorban gépes könnyűipari — üzem létesítésével számolhatunk. A tervek szerint a meglévő üzemek továbbra is jelenlegi vízmüveiket fogják üzemben tartam, míg az új üzemek egységesen a közműre csatlakozva szerzik be 3100 m8 mennyiségű ipari és szociális vizüket. Az üzemek jövőbeni együttes vízforgalma 5200 m\ amiből 4450 m3 üzemi, 750 m8 pedig vízellátási célokat fog szolgálni. Bonyhádi jövőbeni ipari vízigénye az új gépipari üzem igényével együtt 600 m8, melyet teljes egészében mélyfúrású kutakra telepített ipari vízműről kell fedezni. A Zománcipari Művek továbbra is jelenlegi kútjaiból fogja ipari vizét nyerni. A jövőbeni vízforgalom 800 ms-re becsülhető, melyből 650 ma üzemi, 150 m8 pedig vízellátási célokat fog szolgálni. Ercsi. A Cukorgyár bővítése miatt a tervidőszak során a jelenlegi ipari vízigény 1980-ban 30 100 m8 mennyiségre emelkedik. Ennek megfelelően mintegy 10 partiszűrésű kutat kell telepíteni, melyek részére a meglévő kutakkal együtt megfelelő véd- területeket kell kijelölni és biztosítani. Az ipari vízmű elavult, korszerűtlen berendezéseit fokozatosan korszerűsíteni, illetve cserélni kell. Paks meglévő és új üzemének együttes vízigénye 9800 m8, melyből 5200 m8 felszíni, 3000 m8 mélységbeli, 1600 m8 pedig közműről vásárolva szerzendő be. A város jövőbeni legjelentékenyebb üzemeinek egyike az új Ttextilkombinát, melynek 2100 m összes igényéből 600 m8 minőségi vizet a városi közmű, 1500 m8-t pedig a Dunára telepített felszíni vízmű fog fedezni. A jelenlegi üzemek továbbra is meglévő berendezéseiket fogják a jövőben használni. Az üzemek együttes jövőbeni vízforgalma 10 800 m8, ebből 10 000 m8 üzemi, 800 m8 pedig vízellátási célokat fog szolgálni. Paks. A harmadik dunai hőerőmű az előzetes tervek szerint Paks térségében kerül megépítésre. A frissvíz hűtésű erőmű napi 3 210 000 m3 vízigénye a Dunából biztosítható. A Dunából kiemelt víz a vízkivételi művön keresztül nyiltszelvényű csatornában jut a Hőerőműhöz. A lágyítás esetleges szükségességét, továbbá annak mértékét további vizsgálatokkal kell eldönteni. Arra vonatkozóan, hogy a hőerőmű által kibocsátót víz másodlagos felhasználására sor kerül-e, döntés még nem született. Az üzem és a hozzátartozó lakótelep szociális vizét mintegy 4 mélyfúrású kútból kell biztosítani. Papkeszi. A Colorkémia megnövekedett vízigénye 1980-ban 3100 m8-re becsülhető. Ezt a víz- mennyiséget részben a meglévő felszíni vízmű bővítésével .részben új mélyfúrású kút telepítésével fedezni lehet. Peremarton. A vegyipari üzem igénye a tervidőszak folyamán 9000 m'-re emelkedik. Ezt a víz- mennyiséget a meglévő mélyfúrású kutak számának további növelésével kell fedezni. Simontornya meglévő és új üzemeinek együttes perspektivikus vízigénye 5000 m8, melyből 3000 m8 felszíni, 2000 m8 pedig rétegvízkészletből biztosítható. A tervidőszak során mintegy 5 új, (könnyű-, élelmiszer-, gépipari) üzemből álló gyártelep létesítése várható, melyet — tekintettel a község jövőbeni vízellátására — önálló vízműről célszerű ellátni. Ennek megfelelően az egyes üzemek nem telepíthetők távol egymástól. Az új ipari üzemek 1700 m3 nyersvízigényét a Sió csatornára telepített felszíni vízműből, a 670 ms minőségi igényt pedig mélyfúrású kutakra telepített kútvízműről kell biztosítani. A bőrgyár jövőbeni igényét a meglévő víznyerő helyek fogják kiszolgálni. A simontornyai üzemek jövőbeni vízforgalma 5300 m8, melyből 4700 m8 üzemi célokat fog szolgálni, míg 600 m3 az üzemi dolgozók, illetve az üzemi lakótelep szociális és ivóvízigényét fogja fedezni. Tolna perspektivikus ipari igénye 1500 m3/nap, melyből a jelenlegi üzemek 300 m8-t, az új textilüzem pedig 1200 m3-t igényel. A textilüzem 950 m8 nyersvízigényét a Dunaágon létesítendő felszíni vízmű, a 250 m8 minőségi igényt pedig mélyfúrású kút biztosítja. A meglévő ipartelep továbbra is jelenlegi vízbeszerző helyeit fogja igénybevenni. A jövőbeni vízfelhasználás mintegy 1600 m8, melyből 1400 m8 üzemi, 200 m8 pedig szociális célokat fog szolgálni. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 AZ IVÓVÍZELLÁTÁS MEGOLDASANAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Regionális vízmű. Megvalósítását 1965-ig 75%- ban javasoljuk végrehajtani, a létesítmény teljes befejezését pedig 1970-re. A lehetőség erre megvan, hiszen a főlétesítmények túlnyomó része már készen áll (iszkaszentgyörgyi vezeték, csőri vízmű, hidegvölgyi karsztaknák stb.), s csupán 2 új vízműtelepet kell létesíteni, továbbá a kisebb összekötő vezetékeket kell kiépíteni a regionális rendszer létrehozása érdekében. A mű sürgős megépítése indokolt, mivel Székesfehérvár és Várpalota térségének ivó- és ipari vízellátását csak így lehet biztonságosan és kielégítően megoldani. Központi vízművek. Székesfehérvár, Dunaújváros, Várpalota és Szekszárd városok tervezett vízműfejlesztését 1965-ig legalább 50 %-ban ki kell építeni, majd 1980-ig az építést arányos ütemezésben kell befejezni. Az új községi vízműveket a 3. ötéves tervben javasoljuk megkezdeni. A városi vízművek bővítése azért sürgős, mert azok jelenleg már vízhiánnyal küzdenek. A meglévő vízellátó berendezések elavultak, a csővezetékek nem megfelelő keresztmetszetűek és állapotúak. Figyelembe véve az anyagi fedezetet a városi vízművek fejlesztését mindenképpen az új községi központi vízművek létesítése elé kell helyezni. Törpevízművek. A törpevízművek sorrendiségének megállapításában az egyes tervidőszakokban 227
