Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
ipari vízelvonás 300 m", az egy ellátott főre jutó fajlagos ivóvíztermelés 170—180 liter. A kutak élettartama az okkerosodás miatt nagyon rövid, vízhozamuk állandóan csökken, ami a jövő vízellátását bizonytalanná teheti. Ezért célszerűnek látszik a jövőben dunai felszíni vízkivétellel számolni. Székesfehérvár, mint a megye székhelye jelentős államigazgatási, ipari, közlekedési és kulturális centrum. A város jelenlegi vízellátását a városi vízmű biztosítja, mely három összefüggő vízműrendszerből áh. Az Aszalvölgyi vízmű 16 db 20—40 m mély fúrt kútból, valamint 6 ásott kútból szivornyarend- szerrel gyűjti össze a vizet egy 900 ms-es medencében, melyből 0 275 mm-es öntöttvas és 0 300 mm-es a. c. csővezetéken keresztül kerül a víz a városi hálózatba. A víz minősége megfelelő. A sóstói vízmű 13 db 40—150 m mély fúrt kútja 2500 m3 vizet termel naponta. A kutakban elhelyezett szivattyúk által összegyűjtött víz vas- és savtalanítás után 0 225 mm-es ö. v. nyomóvezetéken át jut a hálózatba. A csőri vízmű a csabafői források révén 5800 m5-t ad a városnak naponta. Négy forrásfoglalás, öt aknakút és az ezeket összekötő galériák hasznosítják a karsztforrásokat. A összegyűjtött vizet szivattyútelep továbbítja 0 300 mm-es a. c. csővezetéken keresztül a hálózatba. A három vízmű együttes teljesítménye 10 800 mVnap. A csőhálózat hossza 115 km. Száraz időszakban a vízmű nem képes megfelelő mennyiségű vízzel a lakosságot ellátni, emiatt a város egész területén időszakosan vízhiány mutatkozik. Ennek egyik oka, hogy nem áll rendelkezésre a termelt víznek megfelelően legalább 2000 —2500 m8-es tározó a csúcsigények kielégítésére. A jelenleg meglévő 900 m3-es tározótér lényegében nem is tározó, csupán gyűjtőtér, mivel nem magaslati elhelyezésű. Másik ok az ipari üzemek napi 3000 m8-es vízelvonása, ami az összes víztermelés kb. 1/3-át teszi ki. A városi vízművön felül hat közkút, további 1400 fő vízelátását biztosítja. Figyelembe véve az ipari vízelvonást, az egy belterületi lakosra jutó fajlagos ivóvíztermelés 140—150 liter. A városi vízellátás megjavítása érdekében első lépésként az ipari üzemeket kell az ivóvízhálózatról lekapcsolni és ellátásukat vagy önálló vízművel, vagy pedig bányavízzel kell megoldani. Ez fokozatosan meg is történik. Várpalota város Várpalota, Pétfürdő és Inota összevonásából jött létre. Fejlett nehéziparára való tekintettel igen gyorsan fejlődött és fejlődik ma is. Ivóvízzel ellátott lakosainak száma 19 890 fő, melyből 19 280 fő közműves, 310 fő körzeti, 300 fő közkutas ellátásban részesül. Várpalota jelenlegi központi vízellátását négy víznyerőhely biztosítja. Inotai kavicskutak Karsztakna Rákóczi fúrt kút Péti fúrt kút Összesen : 3500 minap 840 mVnap 600 mVnap 350 kmVnap 5290 mVnap Tározásra négy, összesen 1800 m* térfogatú tározómedence áll rendelkezésre. A víz szétosztását 40 m hosszú, túlnyomórészt öntöttvashálózat biz- tasítja. Az ipari vízelvonás 800 m3, az egy főre jutó fajlagos ivóvíztermelés 240 Uter. Veszprém város, megyei székhely, politikai, köz- igazgatási és társadalmi irányító központ. Lakosságának száma 1960-ban 25 495 fő, melyből belterületen 24 159 fő él. A város ivóvízszükségletét karsztforrásokból fedezi. A Sintérkuti, Lampert-kerti, Fejesvölgyi, Un- gervölgyi, Aranyosvölgyi karsztforrások és galériák kapacitása összesen 8100 mVnap. A városba gravitációs veztéken kersztül jut el a forrásvíz. A lakosság 100 %-ig el van látva ivóvízzel. 24 600 fő vízellátását a vízmű, 400, illetve 100 további lakos ellátását pedig egy-egy körzeti vízmű, illetve közkút biztosítja. Tározásra egy 800 m3-es medence, a víz szétosztására pedig 65 km hosszú ö. v. elosztóhálózat szolgál. Az ipari vízelvonás 1000 m8, az egy ellátott lakosra jutó napi ivóvíztermelés tehát 290 liter. 1.212 Törpevízművek Az 5. sz. TVK területén 19 községben működik jelenleg törpevízmű. Ezen községekben összesen 94 497 fő él, melyből 85 742 fő belterületi lakos. A törpevízművekről összesen 29 462 fő nyeri ivóvizét, ami az ellátott községek belterületi lakosságának 34%-át, a TVK összes lakosságának pedig 4,4%-át jelenti. Ugyanezen községekben további 11 200 fő nyeri közkutakról, illetve intézményi vízművekről vizét. A belterületi lakosságot tekintve tehát 47% intézményes, 53% pedig magánkutas ellátásban részesül. A törpevízművek együttes víztermelése 3120 m3/nap, melyből négy talajvízkút 290 m3-t, 29 fúrt kút 2630 m3-t, egy forrás pedig 200 m3-t termel. Ipari vízelvonásra öt településben kerül sor, összesen 180 m3 mennyiségben. Az egy ellátott főre jutó fajlagos ivóvíztermelés 100 liter, ami az országos átlagot meghaladja. A víz szállítására és szétosztására kiépített csőhálózat hossza 118 km. A lakosság túlnyomórészt közkifolyókon keresztül jut ivóvízhez. A hálózati nyomást, továbbá a tározást 4 községben víztorony, 10 községben medence, 5 településben pedig hidrofor biztosít ja. Az összes rendelkezésre álló tározótér 1810 m”, ami a napi víztermelés 58%-ának felel meg. 1.213 Körzeti vízművek A vizsgált területen 2 városban, továbbá 12 községben összesen 14 körzeti vízmű üzemel, melyről mintegy 4515 fő nyeri ivóvizét. 13 vízmüvet mélyfúrású kút, egyet pedig (Csór) karsztforrás táplál. Az összes napi víztermelés 460 m3, melyből 400 m réteg, 60 m” pedig karsztvíz eredetű. A kutak vize 10 km hosszú csőhálózaton keresztül jut el a fogyasztási helyekre. Az egy ellátott főre jutó ivóvíztermelés — a 30 m5-es ipari vízellátást is figyelembe véve — 95 liter. 28 s TVK 217
