Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
a Seregélyesi ÄG részére terveztük, a Dinnyés- Kajtori csatorna mindkét partján (közvetlenül a vasútvonal alatt), továbbá Csák vár határában ösz- szesen mintegy 1177 ha-on. Ennek egy részére a VlZITERV 1961-ben már tanulmányt is készített (12.539 tsz. a.) és a második ötéves tervben a tógazdaság egy része (a volt fertői területen) ki is épül. Ez a tanulmány csupán 382 ha tógazdaságra vonatkozik, amely a Dinnyés-Kajtori csatorna mindkét partján, közvetlenül a pusztaszabolcsi vasútvonal felett épülne. Az így első lépcsőben tervezett halastavak vízellátása a zámolyi tározó megépítése előtt is biztosítható, ha a tavakat fokozatosan építjük ki, megfelelő vízforgatást biztosítunk, a teleltetőkön átfolyt vizet is visszaemeljük a tavakba és rendkívüli aszály idején (25 éves gyakorisággal) vízkorlátozással számolunk, amikor is a tavakat nem lehet a tervezett üzemi vízszintre feltölteni. Ez a tókomplexum körtöltéses (kisebb részben hossztöltéses rendszerben épülne ki, míg a többi tavak inkább völgyzárógátasak lennének, és nagyobbrészt a szövetkezetek részére épülnének az ideeső patakvölgyekben, lehetőleg többcélú hasznosítással. (Lásd az idecsatolt 3. sz. táblázatot.) Ezért tervezzük a Fejér és Tolna megyékben építendő tógazdaságokat mind emeltszintű halastavakként, 2,0 m-es átlag vízmélységgel. Így még nyári vízpótlás nélkül is, a halélethez szükséges 1 m-es vízoszlop meghagyásával, legalább 0,5 m vastag vízréteg (ha-ként 5000 ms vízmennyiség) biztosítható — aszályos nyarakon — öntözővízpótlás céljára. Eszerint az előirányzott mintegy 5065 ha-nyi területen kereken 22 millió ms 5065+3640 „„„„ , . , . , ,,,,,,--------------= 5000, de a vizvesztesegek pótlásává! 2 (s zélső esetben) ennek kétszerese, tehát közel 40 millió m3 öntözővíz tározása vehető számításba. Egyébként Kelet-Dunántúlon, a Duna-jobbparti sávján (Paks, Tolna környékén), számolhatunk inkább nagyobb vízveszteségekkel, ezért ebben a térségben a halastavak nyári vízpótlását, illetve a tavak frissítését legalább 0,3 lit/s/kh, vagyis ha-kint kb. 0,5 lit/s folyamatos vízsugárral kell számolni. A 2.42 sz. táblázatokban a dombvidéki tavak megadott munka- és költségnormáit csak a völgyzárógátas tógazdaságoknál vettük számításba, míg a hossztöltéses és a vegyes rendszerű halastavaknál ezeket az értékeket arányosan megemeltük, eszerint: Tórendszer Földmunka Betonmunka Term. kő Költ ség m3/ha Ft/ha Völgyzárógátas 450 2,2 3,6 25 000 Hossztöltéses 500 2,4 3,6 28 000 Vegyes (hosszt, és völgyzárós) 480 2,3 3,6 27 000 A tófejlesztések második ötéves tervében az állami tógazdaságokban hektáronként 1050 kg halhozamot, míg a szövetkezeti tavaknál csak 600 kgot irányoztunk elő, amit a távlati tervek során bizonyos mértékben még tovább kívánunk fokozni. Tekintve, hogy Fejér és Tolna megyében inkább a tsz-ek részére épülnek majd meg a kijelölt halastavak, így ha-ként legfeljebb 10 q hozamot, illetve a víztározásból adódó hátrányok, valamint a jelenlegi halhozamok figyelembevételével Fejér megyében ha-ként 8 q halhozamot, míg Tolnában ha-ként 9 q haltermést vehetünk számításba, a halasított vízterület alapulvételével. A különböző tenyésztők és az egyes tavak eltérő természetes hozamai folytán ezek a halhozamok természetszerűleg változni fognak, de egyelőre megyénként azonos fajlagos hozamokat tételeztünk fel az egyes tógazdaságokban. A munkamennyiségeket és a költségeket — az előzőleg ismertetett normák alapján — csak halasított vízterületre vettük számításba, a tározásból származó többletköltségek ugyanis az öntözést és részben a vízrendezési szakágazatokat is terhelik. Tervezet szerint a kijelölt halastavak 1,3 m-es átlagvízmélységét 2 m-re kívánjuk felemelni. Belső padkás szelvénykiképzés, továbbá a minimális méretek figyelembevételével ez 55—60%-os szelvénynövelést jelent, a vízterület viszont legalább 30%- kal emelkedik, tehát a fajlagos költség ezeknél az emeltszintű halastavaknál kb. 25—30%-kal több mint a normál vízmélységű dombvidéki tavak költsége, vagyis ha-ként kb. 32 000 Ft beruházást igényel. Előzőleg már rámutattunk, hogy kedvező esetben közel 1 m-es vízréteg, tehát ha-ként kb. 10 000 m3 vízmennyiség biztosítható ezekből az emeltszintű halastavakból öntözésre, tehát a 7000 Ft-os többletköltség figyelembevételével a tározott víz m'-e 0,7 Ft-ba kerül. Többletcélú hasznosítás esetén, ha az öntözővíztározáson felül és a haltenyésztésen kívül még bevezetjük a víziszárnyas- tenyésztést is, és hatékonysági számításainkban figyelembe vesszük az árvízcsúcsok lefogásából, valamint az egyenletesebb vízjárásból származó előnyöket, úgy a hasznosulási eredmények igen kedvezően alakulnak. 2.23 A JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉS KERETTERVE 2.231 A tározók járulékos haltenyésztésének keretterve A víztározók halászata: a veszprémi Séd völgyében (Berhidán és Márkon), a Szentlászló vízfolyáson (Gyúrónál), a Gaja patakon (Vaskapunál) és a Zámolyi tározóban — a nagyobb vízmélységek miatt — csak külterjes halászat folytatható, de a tervbevett többi kisebb, helyi víztározókban, az öntözővíz tározásán felül még intenzív haltenyésztés is folytatható. (Pl. a bölcskei Rákóczi Tsz részére a Kanacs völgyben tervezett halastavaknál, illetve víztározónál. Erre a VITUKI készített 1961- ben tanulmányt 11.1.1 f. témasz. alatt.) Az 5. sz. TVK XII. Víztározás és annak többcélú hasznosítása fejezete szerint ugyan Kelet- Dunántúlon 26 helyen javasolunk nagyobb víz208
