Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
mélységű tározókat, ezek közül azonban csak a 2.43 sz. táblázatban felsorolt 7 tározónál, illetve emeltszintű halastónál irányoztunk elő intenzívebb halasítást. A Veszprémi Séd völgyében két helyen: Berhi- da és Márkó községek határában vizsgálták meg a víztározási Ehetőségeket. Utóbbi megvalósítását a VITUKI nei- íavasolta, a berhidai tározó építését viszont már ebben a tervidőszakban 1964— 1965. előirányoztuk. Berhidától délnyugatra, Rostás és Sári puszta mellett létesül a Séd egyik víztározója. A tározó zárógátjának hossza 340 m, magassága 10,5 m, itt a max vízmélység 8 m. (135. m A. f.), az elárasztott terület pedig 132 ha (300 kh). A tározó hasznos térfogata 6 millió m3. Építési költségét 33,8 millió Ft-ra becsülik. A völgyzárás feletti vízgyűjtőterület 483 km2. Ezzel a víztározással a Séd kis- vízhozamát 0,55 m8/s-ről 1,3 m3/s-re emelhetjük fel. Az itt tárolt vízből 5—6000 kh öntözőtelep vízigénye biztosítható. A tározó építése előtt azonban meg kell oldani a fűzfői üzemek savas szennyvizeinek elvezetését. Ez a legutóbbi benyújtót javaslat szerint egy, a tározót megkerülő csatorna útján lehetséges, ami a korábbi zárt vezetékes építés költségeinek cca. Vs-be kerülne eltekintve a műanyagcsövek beszerzési nehézségeitől. A tárolt víz felhasználására külön tanulmány készül. A márkói víztározó pedig a községtől közvetlenül délre épülne. A zárógát a csatári hegy alatti völgyszűkületben létesül, hossza 200 m. a max. vízmélység 16 m. (265,5 m A. f.) Az elöntött terület 70 ha (120 kh). A VITUKI javaslata szerint a 4 millió m8 tározótérfogatra való kiépítés gazdaságos. A Séd vízhozamát — az öntözési idényben — így tovább 0,5 mVs-mal lehet felemelni, ezáltal Veszprém megyében 1200 kh rétöntözés és 1300 kh szántóföldi öntözés biztosítható. Fehérvárcsurgói (Vaskapui) tározó a Gaja patakon épülne, Fehérvárcsurgó határában. A tározó gazdaságos térfogata 15,5 millió m*. A gát hossza 275 m, magassága pedig 15,2 m. Zámolyi (Császárvíz) tározó Zámoly, Pátka és Csákvár községek határában létesül, előreláthatólag 12 millió m' tározási térfogattal. Az elárasztott terület 550 ha (960 kh). Ezzel a víztározással elsősorban a Velencei tó vízháztartási egyensúlyát fogjuk biztosítani, de a tárolt víz 2/з-а víz vízhasznosítási célra is felhasználhat. Tekintettel a tározó sekélyebb vízmélységére, a fajlagos halhozamot megemeltük és hektáronként 70 kg haltermést tételeztünk fel. A Gyúrói tározó a Szentlászló-víz völgyében kerül majd kiépítésre. Ennek gazdaságos térfogata 2,4 millió ms, amelyből 130 lit/s folyamatos vízsugár biztosítható és ez kb. 1000 kh öntözőtelep viziényét elégíti ki. A VlZITERV legújabb tanulmánya szerint a tározó építése 31,5 millió Ft-ba kerül, de ez az összeg — bizonyos tervmódosítással — kb. 30%-kal csökkenthető. A gát hossza 210 m, legnagyobb magassága 12,0 m. A Bölcskei tározó inkább emeltszintű halastónak vehető 1,1 millió m8 tározási térfogattal, 3,8 ha vízfelülettel. Ebben már félintenzív haltenyésztés is folytatható, ezért ha-ként 5 q halhozamot tételeztünk fel. A Mezőfcilva (ménesmajori) víztározó ugyancsak emeltszintű halastónak tekinthető, így ebben is 5 q/ha halhozamot irányoztunk elő. Ez a Nagykarácsonyi vizen létesülne, 1 millió m3 tározási térfogattal és 60 ha víztükörrel. 1., 2., 3., 5. számú tározók halhozamát a nagyobb mélység miatt 0,5 q/ha-ra vettük fel. A tervszerű halasításra szánt hét tározó összes halhozama tehát közel 1000 q/100 t-ra tehető. (Lásd 6. A sz. mellékletet.) A nagyobb vízmélységű tározóknál előfordulhat a korai nyári lehalászás szükséges is, ez indokolja részben az alacsony hozamokat. 2.232 A rizstelepek járulékos haltenyésztési keretterve Rizstermesztés ebben a térségben, a távlati tervek szerint nincs tervbevéve, így rizstelepi hala- sítással a jövőben itt nem számolhattunk, pedig évekkel ezelőtt igen jó (175 kg/ha) haltermés-ered- ménnyel zárult ez a járulékos halászati hasznosítás. Ismert dolog ugyanis, hogy a gabonafélék és az állati protein együttes termelése ideális. A ponty életfeltételei (hőháztartás, az élettér mélysége, a vízfeletti növényzet erős fejlettsége stb.) szempontjából ugyan különböznek a rizstele- pek a tógazdaságoktól, de a telepek talaja, hidro- kémiai és oxigén-háztartása igen kedvező a halak fejlődésére. Ehhez járul még a ponty jelentékeny alkalmazkodó képessége is. 2.233 A szennyvizek tógazdasági hasznosításának keretterve Elsősorban a kommunális szennyvizek halastavi utótisztítása jöhet itt szóba. Az 1954. évben készült Országos Halászati Vázlatterv szerint az alábbi városokban, illetve községekben irányoztunk elő ezen a vidéken szenny vízi tógazdaságokat: Székesfehérvár (28 ha), Szekszárd (9 ha), Dunaföldvár (7 ha), Dunaújváros (14 ha), és Veszprémben (13 ha). Ezeket a halastavakat legalább háromszorosan tágított szennyvízzel kell feltölteni. Ahol nincs elegendő hígítóvíz, ott előülepítő tavakat is kell alkalmazni, az utóbbiakat azonban halasítás nélkül kell üzemeltetni. Ezeknek a szenny vízi tógazdaságoknak a halhozamát hektáronként 10 q-ra vettük fel, de ennél jóval magasabb hal termések is elérhetők. így a mindössze 90 ha-nyi tógazdaság halhozama 900 q- ra tehető. Igaz, hogy a berendezésük is drágább, ezért a tavak építési költségét megemelve: 30 000 FUha-val vettük számításba. (Lásd 6/B sz. táblázatot.) 2.24 HATÉKONYSÁGI VIZSGALAT A 2.42 sz. táblázatban javasolt tófejlesztések közül csak a Seregélyesi Állami Gazdaságnak — a Dinnyés-Kajtori csatorna mentén — tervbevett halastavaira készült beruházási program, illetve az ezt megelőző tanulmány. 27 5 TVK 209
