Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)

VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás

Baracs (Matild). Sekély vizű, gyékényes és nádas, gyenge hozamú tavak.

Baracs. Ifjúság Tsz tavait öntözővíz tárolásra is használják. Hozamuk közepes, vízinövényzettel erősen benőtt tavak.

A baracsi Kossuth Tsz halastavát elsősorban öntözővíztárolásra használják. Vízinövényzettel benőtt, sekély vizű tó.

Fentiekben nem szerepelt, elsősorban tsz-ek kezelésében lévő kisebb tavak elhanyagoltságának oka az, hogy a megyében nincs szakképzett halászati felügyelő és így a tsz-halastavakat a megyei tanács részéről senki sem patronálja, szakmailag nem irányítja. A megnövekedett területű tsz gazdaságok pedig nem sok gondot fordítanak ezekre a kis tavakra.

Simontornya. Itt a régi Corchus-féle tógazdaság felújított tavai — közepes hozammal — jó üzemelnek, vízellátási zavarok nincsenek.

Sióagárd: Béke Tsz tavai elhanyagoltak, vízinövényzettel benőttek, felújításra szorulnak (szivattyús üzeműek).

Hőgyész: Űj Barázda Tsz ugyan jól kezelt, de eléggé benőtt tó. Bővítése folyamatban van.

Závod: Megértés Tsz 12 kát. holdas régi tava elhanyagolt állapotban van. Sok a pézsma pocok. Teljes felújításra szorul. Üj tavai viszont jól üzemelnek. Igen drága építkezés volt, mivel nem szak- vállalat építette (kotróval).

Tevel: Kossuth Tsz nagyon jó hozamú, gondosan kezelt tó, vízellátása is megfelelő; teleltető építése folyamatban.

Aparhant: Kacsatenyésztéssel egybekötött, jó hozamú tavak, vízellátásuk is kielégítő.

A váraljai Alkotmány Tsz halastava 1960-ban épült, a Völgységi patakon.

Tabód: A Tolna megyei Halgazdaság felújított tava. Ivatásra és áruhaltermelésre alkalmas.

Kakasd: Paradicsom-pusztai tógazdaság kiöregedett, feliszapolódott, felújítása folyamatban. De a természetes hozam még így is 2,6—3,5 q/ha.

Kakasdi tó: műszakilag sem kifogástalan, erősen hínáros. Természetes hozama 1,7 q/ha. Mesze- zés után jó áruhaltermelő tó lesz.

A bonyhádi Dózsa Tsz tavai feliszapolódtak, növényzettel benőttek, felújításra szorulnak.

Felsőnána Zöld Mező Tsz. Elhanyagolt, de jó termésű tavak.

Kistormás Dózsa Tsz tava erősen benőtt, közepes hozamú tó, vízellátása biztosított.

Zomba Vörös Csillag Tsz. Jó tó, de kicsi (1 ha).

Tabód: A juhépusztai ÁG tó nem üzemel rendszeresen, felújításra szorul (nem szakszerűen épített tó).

Alsónyék Dózsa Népe Tsz tava felújított, régi tó, jóhozamú, de kis területű.

Dunaföldvár: A Fejér megyei Halgazdaság közepes hozamú, sekély vízmélységű, feliszapolódott tava, melynek 85%-ban természetes határa van. Szívós munkával a növényzetet lassan sikerül kiirtani belőle.

Bölcske: A Kémény esi tó igen jó hozamú. Holtági elzárás földgáttal.

Pales HTSz tavak. Jó kezelésben lévő, kitűnően üzemelő tavak. Vízáteresztő homok talajon létesültek. A töltések rejtett bentonit szigeteléssel vannak ellátva. Emeletes halászházzal és korszerű kiszolgáló létesítményekkel van ellátva. Jellemző, hogy itt a vízgyűjtő minden km'-re kb. 2,3 ha halastó esik és még az idei (1961. évi) rendkívüli kánikulában sem lépett fel vízhiány. Ezen az utóbbi Tolna megyei tsz-tógazdaságon meglátszik, hogy a megyének tapasztalt halászati felügyelője van. Igen jó átlagos tsz halhozamok vannak mindig a megyében.

Tab. Űj Élet Tsz halastava két tóegységből áll. Vízellátása biztosított. Jó természetes hozamú tavak.

Sársekszöllős. Augusztus 20 Tsz tava eléggé feliszapolódott. Nagyobb fejlesztésre nincs lehetőség.

1.23 A JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉS MÚLTJA ÉS JELENE

Területünkön csupán néhány kezdeményezés történt ezen a téren.

így 1958-ban a szabadbattyáni 7,5 ha-s rizstelepről 2 ha-on 150 kg/ha haltermés volt. A 7-es műút mellett a 9 ha-s pákozdi rizstelepen pedig (1954- ben) a Velencei HTSz 50—60 kg/ha haltermést ért el. A Sárbogárdi Május 1. Tsz (1958-ban) rizstelepére rendszeresen helyezett ki ivadékot és ebből legalább haszna lett, a rizstermelés ugyanis nem járt eredménnyel. A tsz-nek 1958. évben 80/kg haltermése volt. 1960-ban azonban a rizstelepeket kikapcsolták.

Halastavakból öntözést a területen lévő alábbi tsz-ek végeznek (ez azonban a halastavak komplex hasznosítási keretébe tartozik!):

A Pázmándi Lenin Tsz 10 ha-os halastavából 21 ha kertészetet öntözött 1959—60-ban, esőszerű módszerrel.

A Baracs Kossuth Tsz 3 ha halastavából több mint 57 ha burgonyát öntözött 1960-ban.

A A Baracs Ifjúság Tsz 10 ha-os halastavából 25 ha szántóföldi öntözést végzett.

1.3 A fejlesztés szükségessége

A terület összes haltermelése 1960-ban 14,603 q volt, a lakosság létszáma pedig kereken 660 000 fő. Egy főre esőhaltermelés tehát 2,3 kg volt. Területünk rendkívül alkalmas tógazdaságok létesítésére és ezeknek nagy múltja is van itt; ezenkívül az életszínvonal emelkedése is szükségessé teszi a halhústermelés fokozását, tehát a tavak fejlesztését is. A fejlesztést indokolja még az is, hogy a húsfogyasztás iránya a könnyen emészthető húsok felé tolódik. A dombvidéki komplex- hasznosítású tógazdasági beruházások gyorsan megtérülnek, vízszükségletük olyan időben jelentkezik, amikor más vízigény nincs. A hal jól értékesíti a takarmányt és olyan helyen is tenyészthető, amely terület más célra nem alkalmas (vizenyős, savanyúfüves rétek). Az exportlehetőségek is nagyok.

204