Kelet-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 5., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
A Sárvíz völgyében ezek a tógazdaságok az el- mocsarasodott, lecsapolás nélküli rétöntözések helyén létesültek még a huszas években. A területen létesült tógazdaságok 17%-a az első világháború előtt, 45%-a 1922—28 között, 11%-a 1928—44 között és 27%-a 1954—1960-ig létesült; az utóbbi halastavak között van 33 termelőszövetkezet közel 570 ha tógazdasága. Az egyes tógazdaságok ismertetése a 2.42 táblázat sorrendjében: A Pétfürdői tógazdaság 4 tóból áll, sekély vizű és elgyomosodott. Töltésfejelés kellene. Vízellátása a Péti üzem miatt körülményes, nem megbízható. A Gyulafirátóti tavak elhanyagoltak, felújításra szorulnak. Orvhalászat miatt már több éve nem üzemelnek. A Csóri halastavak 2/з része a Nádor csatorna szennyezett vizét kapja (szivattyúzással), mivel a csóri források vizének egy része Székesfehérvár város ivóvízellátására szolgál. Tőzeges talajú tó, erősen meszezni kell. Ivadéknevelésre használják. Az Iszkaszentgyörgyi tavak, amelyek a Fejér megyei Halgazdaság kezelésében vannak, jó vízellátású és igen jó hozamú tavak. Felsőszentiváni halastavak erősen benőttek. Természetes hozamuk jó. A Nádor csatorna vizét használják, fontos lenne átkapcsolásuk a Sárvízi Malom-csatornába. Sárszentágotai ÁG tavakat a Sárbogárdi Május 1. Tsz építette eléggé szakszerűtlenül, itt is töltésfejelés kellene, mert a tavak vízmélysége átlagosan 0,60 m, ezért a növényzet benőtte. A tavak létesítése az Ágotái — kiveszőben lévő — erdő felfrissítettéi kedvező mikroklíma előidézésével. Megközelítése nehéz. Duzzogói halastavakat forrásvíz táplálta. Jelenleg azonban nem üzemelnek, mert a forrásvíz az Iszkaszentgyörgyi bánya szivattyúzása miatt eltűnt. Fehérvárcsurgói tavak ivadék és nyújtott hal előállítására kiválóan alkalmas, jó vízellátású tavak. Csákvári Tolbuchin Tsz halastavai nem üzemelnek, felújításra szorulnak. Lovasberényi halastavak. Közepesen jó természetes hozamú tavak. A tógazdaság vízellátása jó, áruhalat állít elő. A Csalai technikum kis tavát a növényzet benőtte, nagy gazdaságnak nem profil. Hantosi tavakat a Mezőföldi ÁG víztározónak használja, mert vízbiztosítása nem tökéletes (a vízgyűjtő tetején van!). Pázmándi Lenin Tsz tavait az előző elnök komplex módon hasznosította, az új vezetőség viszont nem törődik velük, pedig új és jóhozamú tavak. A Sukorói tó a Velencei tó számára ivadékne- velő, a Velencei HTSz kezelésében. Víztáplálása szivattyúval történik. Nagy lók Alkotmány Tsz tava nemtörődömség miatt nem üzemel, részben felújításra is szorul. Alsószentiváni Győzelem Tsz tava feliszapolódott, gyomos, kevés a vize, sok az orvhalász, kiesik az ellenőrzésből. Alapi tó vízellátása nem megoldott. Fel kellene újítani. Szabadbattyáni halastó a Fejér megyei Halgazdaság egyik legjobb hozamú tava. Vízellátása is jó. Tác Petőfi Tsz tava jól kezelt, bő termésű tó. Eddig ivadéknevelésre használták. Csősz Űj Tavasz Tsz halastava ugyancsak jól üzemel, de a zárógátak hullámvédelme hiányzik. Soponyai halgazdaság tavainak vízellátása megoldott. (Eléggé benőtt nád és gyékénnyel.) Soponya Tsz tó elhanyagolt, nem etetnek, sok a gém, 1960-ban nem is üzemelt. Pusztaegres, sárszentmiklósi tógazdaság a terület legnagyobb összefüggő gazdasága. Vízellátása nem teljesen zavartalan. Ivadék- és tenyészhalakat tenyésztenek benne. Jó közepes hozamú tavak, nagyobb részük felújításra szorul. A tavak hozama 1946-ban 2,35 q/ha volt, 1954-ben már 4,4 q/ha, 1957-ben 6,3 q/ha, 1960-ban 6,1 q/ha. A tógazdaság legnagyobb eredménye 1934-ben volt 6,5 q/ha. Kálóz Vörös Lobogó Tsz tavait nem szárítják ki kellőképpen, ezért a halak iszapízűek. Takarmányozásuk jó. A Nagyhörcsögi ÄG Sárréti tavai sekély vizűek, töltésfejelésük folyamatban van. Növényzettel benőtt, zsombékos fenekű, közepes hozamú tavak. Völgyzárógátas rendszerű kis tavai kitűnő hizlaló tavak. Enying Halgazdasági tavak jó hozamúak, egy tó kivételével vízellátásuk is jó. Enying tsz tó jó hozamú és jól kezelt tó; a tsz — saját erőből — állandóan fejleszti. Dég Búzakalász Tsz tógazdasági tavai ugyan jó vízellátásúak és jó hozamúak, de fejlesztésre szorulnak. (Bővítésük lehetséges!) Pusztavám Sallai Tsz halastava felújításra szorul. Vize hideg forrásvíz. Nem pontytermesztésre, hanem inkább szivárványos pisztráng tenyésztésre alkalmas. Etyek Űj Élet Tsz tava rendeltetésszerűen nem üzemel, erősen benőtt. (Sok az orvhalász is!) Alcsut ÁG. Jó hozamú vízellátású tó. Lehalászása nehézkes, mert a patakmeder bent a tóban különböző mélységű. A Tatai Halgazdaság bicskei tavai vízhiánnyal küzdenek. A halágyak feliszapolódtak, így a lehalászás nehéz. Hozamuk nagyon jó. Csatorna-tisztogatásra volna szükség. A németegyházai tavakban piaci és nyújtott halat is lehet tenyészteni. Közepes hozamú, felújításra szoruló tavak. Időnként vízhiány is előfordul. Cikolai tavak. A Líviái tavak növényzettel benőttek, töltés-felújításra szorulnak; a Cikolai tavak völgyzárógátas rendszerűek, erősen feliszapolódtak, hiszen már több mint 60 évesek. Néha vízhiány lép fel. Hozamuk közepes. Pusztaszabolcsi Mező Imre Tsz halastavai jól kezelt, jó hozamú kis tavak. Előszállás (Gulya-major). Jó hozamú, de feliszapolódott tavak, ezért felújításra szorulnak. Előszállás (Róbert-völgy). Feliszapolódott völgyzárógátas tavak, így vízmélységük kicsi. Vízhiánynyal is küzdenek. 203
