Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

1. táblázat

Л nmkroszinoptikus típusok előfordulási gyakorisága Magyarországon

Kategória

A

típus

Évi

jele

I.

II. 1

III.

IV.

V.

VI.

vn.

VIII.

IX.

X.

XI.

t

XII.

h a

V i

előfordulási valószínűsége %-ban

A

16,2

11,4

9,4

7,0

7,8

12,3

18,8

18,8

23,0

15,5

14,0

15,8

14,1

I.

Ae

13,2

13,1

14,5

12,0

10,6

4,3

2,9

6,8

13,0

21,3

22,7

16,8

12,6

Aw

10,0

8,8

8,1

8,3

8,4

17,3

25,5

20,0

11,7

8,7

9,0

8,4

12,1

An

9,0

10,0

9,7

8,3

13,2

8,3

Cm

8,7

9,9

11,6

11,7

8,7

6,3

AB

4,5

7,5

6,1

6,3

5,5

10,7

CMm

9,4

8,2

7,8

9,3

6,1

2,3

As

6,1

5,3

6,4

5,7

5,2

6,7

NY

3,8

4,9

4,5

8,3

8,3

6,3

Лп Anticiklon a Kárpát-medencétől északra. Szélirány: északkeleti, keleti. Csapadékviszonyok határozatlanok.

Cm Ciklonális helyzet. Hidegfront átvonulása előtt, délkörmenti, tehát déli, délnyugati szél. Nyáron általában csapadékmentes, télen csapadékos időjárási helyzet.

AB Anticiklon a Brit szigetek, vagy az Északi tenger felett. Szélirány: északi, északnyugati. Szeles idő, futó csapadékokkal. (Hasonló az Aw helyzethez)

CMm Mediterrán ciklon a Földközi tenger nyugati medencéjében. Szélirány: déli, délkelti. Nyáron dunántúli (50 mm/nap-ot is meghaladó), télen tiszántúli csapadék túlsúllyal.

AS Anticiklon a Kárpát-medencétől délre. Szélirány: déli, délnyugati. Csapadékszegény idő. NY Nyereghelyzet. A szélirány változó, meghatározhatatlan. Derült, száraz idő.

2.214 Az emberi tevékenység hatása a mezo- és mikroklímára

A terület zömét (kb. 75—80%-át) hajdan tölgyesek borították. A bükk csupán a belső-somogyi legmagasabb dombvonulatokon és a Mecsek északi lejtőin volt őshonos. Nyugati részén a Dráva menti síkságon futóhomokos területek, a folyóparton (Mohács környékén is) pedig ligeterdők voltak. Ma mindezek, a terület egészének kultúr- tájjá alakulása következtében, erősen visszahúzódtak, főleg a bükkösök és a tölgyesek. Kötetlen homok területe ma már nincs.

A klímamódosító emberi tevékenységek egyik legjelentősebbike az erdősávok különböző célok (erózió-és defláció elleni védelem, levegő tisztasága, erdő- és mezőgazdasági célkitűzések) érdekében történő telepítése. A helyi adottságoktól és az elérni kívánt céltól függően 6—20 m széles, korszerűen telepített erdősáv védelmi zónájában az eddig végzett mikroklíma-vizsgálatok szerint számos egyéb kedvező hatás mellett 20—30%-kal

5,5

9,7

9,0

10,8

9,3

9,7

9,4

4,3

5,5

6,3

7,4

10,7

9,0

8,3

8,1

7,7

7,3

4,8

4,3

2,9

6,3

1,4

1,3

4,3

6,5

7,3

9,3

6,1

6,2

5,5

5,0

6,5

4,0

6,1

5,7

6,4

6,6

5,3

4,0

3,7

4Д

5,5

csökken a szél sebesssége, s ezzel a relatív pára- tartalom értéke 15—20%-kal, a talajnedvességé 3— 4%-kal emelkedik.

Az öntözéses gazdálkodás térhódítása, víztározók és tógazdaságok építése, további vízrendezés, a talajjavítás, erdősítés, településhálózat átalakítása, stb. mind-mind a helyi klímaelemek — vízgazdálkodási szempontból jelentős — megváltozására és továbbaprózódására vezetnek, s így egyre sűrűbb hálózatú s több klímaelem regisztrálására berendezkedett helyszíni meteorológiai mérések elvégzését teszik szükségessé, sőt, ezek hiánya bizonyos fokig máris érezhető.

2.215 Az észlelési adatok gyakorlati értékelése

A terület mélyfekvésű, folyómenti síkjának jellemzésére Barcs és Mohács, a homokterületekhez Homokszentgyörgy, a dombvidékhez Iregszemcse adatai használhatók. A déli lejtőket Pécs, Siklós, Szentlőrinc képviselik. Hegyi állomásnak egyedül Misinatető-Obszervatórium tekinthető, amelyhez kiegészítő adatokat csak Komló adhat. Mező- és mikroklíma vonatkozásban lásd a 2.212 alatt mondottakat.

2.22 BESUGÁRZÁS, NAPFÉNY, BORULTSÁG

2.221 Besugárzás

Területünkön a besugárzás évi átlagos értéke kb. az országos átlagnak felel meg: a Napból a földfelszínre jutó energia mennyisége átlagosan 103—107 kcal/cm2 • év. Ebből a nyári félévre kb. 77 kcal env (75%), a téli félévre 26 kcal/cm2 (25%) esik.

A besugárzás átlagos havi összegei közül a decemberi (1,7 kcal/cm2-hó), a legkisebb, a júliusi (15 kcal/cm2-hó) a legnagyobb.

A besugárzás évközi megoszlásáról a terület átlagos viszonyait jól jellemző Pécs állomás adatai alapján a 2. táblázat tájékoztat.

54