Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

2. táblásat

A besugárzás havi összegei Pécsett kcal cm-/hó-ban (sokévi száinitott átlag)

I.

IT.

III.

TV.

v.

1 VIVII.

1 vm. 1

IX.

1 X.

1 XI.

XII.

Ev

3,1

4,8

8,7

10,9

13,5

14,8

15,4

13,0

9,2

5,5

2,9

1,7

102,9

3. táblázat

A legnaposabb (1), az átlagos (2) és a legborultabb (3) hónapok és évelt napsütéstartamának összegei

Pécs, (15)01—50)

I.

II.

III.

IV.

V.

1 VL

1 VII.

1 VIII.

IX.

! 1 XI.

1 XII.

1 Év

(1)

110

169

228

286

320

344

379

334

254

210

139

97

2372

(2)

07

93

136

179

249

266

299

278

193

141

73

51

2025

(3)

30

18

33

103

143

187

231

218

127

87

25

11

1830

A besugárzás intenzitása a legkedvezőbb légköri viszonyok mellett sem haladja meg az 1,6 cal/cm" • min. felső határt.

2.222 Napfénytartam

A Napsütéses órák évi átlagos összege területünkön 1900—2050 között van. Ez az átlagos összeg — amint a 7. ábra is mutatja —, a besugárzás átlagértékedhez hasonlóan keletről északnyugat felé haladva csökken.

Ennek a viszonylag bőséges napsütésnek mintegy 75%-a a nyári félévre (április, szeptember) esik. (8. ábra.) Decemberre, az év napfényben legszegényebb hónapjára 51 óra (napi 1,5 óra), míg júliusra 299 óra jut, tehát az átlagosan 15.5 órás nappal idején 9 óra hosszat van napsütés.

A napfénytartam évközi megoszlásának jellemzésére a 3. táblázatban Pécs havi átlagos és szélsőséges napfénytartamait közöljük. Utóbbiak ismerete elsősorban a mezőgazdasági termelés szempontjából fontos.

4. táblázat

A derült (1) és borult (2) napok átlagos száma és a %-os borultság (3)

Pécsett (1901—50)

I.

II.

III.

1 IV. 1

V- 1

VI.

(1)

3,9

4,2

5,0

4,9

6,2

6,0

(2)

13,9

9,9

9,1

8,6

5,7

5,0

(3)

6,9

6,3

5,8

6,0

5,1

5,1

Táblázatunk tanúságot tesz arról, hogy a napsütés — még hazánknak e viszonylag legkiegyenlítettebb éghajlatú vidékén is — meglehetősen szeszélyes elem, hiszen márciustól októberig minden hónapban 150—200 óra ingadozást is mutat, mely felér a tavaszi és őszi átlagos összegek nagyságával. A június—júliusi maximumokat a Földközi tenger környékéről, a december—januári minimumokat az északi sarki tengerek tájáról érkező légtömegek uralmának tulajdonítják.

2.223 Derült, borult és ködös napok

A borultság fogalmának a felhők és a köd égbolttakaró, sugárzást visszatartó szerepe egyesül. Jelentősége a sugárzás és általában hazánk légtere energiaviszonyainak alakulásában döntő.

Területünk jelentős részén — elsősorban a Mecsekben és az ún. Zselicen — a borultság évi átVII.

1 vni.

IX.

X.

XI.

XII.

Év

7,8

9,9

8,2

6,5

3,7

2,6

68,9

4,3

3,5

5,8

8,8

11,8

15,7

102,1

4,4

3,8

4,9

5,5

6,7

7,4

57

lagértéke viszonylag magas (55—57%), egyébként átlagos (50—55%), csak a Duna mentén találunk 50% alatti értékeket.

A derült és borult napok átlagos számát és az égbolt felhők, vagy sűrű köd által való takartsá- gának, fedettségének mértékét kifejező %-os borultságot a 4. táblázatban Pécs állomásról közöljük.

A ködös napok havi és évi átlagos számát az 5. táblázatban ismertetjük.

2.23 légnyomás, szél 2.231 Légnyomás

A tengerszintre átszámított légnyomás évi kő- zépértéke területünkön 762,6—762,9 Hgmm közötti. Értéke nyugat felé haladva növekszik. Az évi átlag izobárjait a 9. ábra szemlélteti.

55