Dél-Dunántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 4., 1965)

XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás

A dombvidéki részeken elsősorban az ÁG-nál kell bevezetni a talajerózió elleni védelmi munká­latokat a rétegvonal menti művelést, nemcsak a mezőgazdasági, hanem a szőlészeti művelésnél is. 515 MEZŐGAZDASÁGI SZAKVÁLLALATOK A területen 33 nagyobb Állami Halgazdaság mű­ködik a Tolna—Baranya megyei, a Felsősomogyi és az Alsósomogy megyei Halgazdaságok Igazga­tóságának vezetésével. A sumonyi halastónak az okor—bükkösdi víz árhullámainak csökkentésénél jelentős szerepe van. A sumonyi halastóban a Bükkösdi víz árvízmeny- nyiségének jelentős része tározható, ez csupán ak­kor okoz nehézséget, ha az árvízbeeresztés lehalá­szás körüli időben történik. Az Alsósomogymegyei Halgazdaságok legnagyobb kiterjedésű halastavai a Babócsai Rinya vízgyűjtőterületein vannak (lásd VII. fejezet). 521 ÁLLAMI ERDŐGAZDASÁGOK Vízgazdálkodási vonatkozásban az Állami Er­dőgazdaságoknak elsősorban kisvízfolyások és a vízgyűjtőterületeik rendezésénél, kopáros terüle­tek fásításánál, a vízmosások erdészeti eszközök­kel történő megfogásánál van jelentős szerepe az errózió elleni védelmi beavatkozásokkal. Kapcso­lat van az Állami Erdőgazdaságokkal a folyók hul­lámterében lévő erdőkkel is, részben a dunai ár­téren, ahol pl. a Mohácstól délre fekvő területen, a bédai erdészetnél, az erdőgazdálkodás a belvíz- színt állandó szabályozását kívánja meg.A hul­lámtereken és a folyók mentén az erdőgazdasági telepítéseknek és kitermeléseknek figyelembe kell venni az árvédelem és a folyószabályozás szem­pontjait. Az erdőtelepítés és az erózióvédelem összefüg­gései különösen a pécsváradi, pécsi, továbbá a sás- di járásban, de a Kapos és Koppány vízrendsze­rében is kiemelkedő jelentőségű. 530 ÁLLAMI MEZŐGAZDASÁGI GÉPÁLLOMÁSOK Elsősorban az árvédelem vonatkozásában van kapcsolatuk a vízgazdálkodással, továbbá a belvíz- védelem terén. Védekezés esetén szállító jármű­veik, míg a belvízvédekezésnél a hordozható szi­vattyúk meghajtásához szükséges erőgépek bizto­sításánál van szerepük. Az öntözések elterjedésével, illetve a mezőgaz­dasági gépállomások állami gépjavító állomásokká való fejlesztése során az öntözőgépek javítása lesz egyik feladatuk. 551 MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK A mezőgazdasági tsz-ek fejlődésük, továbbá na­gyobb egységekbe való összevonásuk következté­ben egyre nagyobb vízgazdálkodási tevékenységet fejtenek ki. A vízrendezésre szoruló területen a III. kát. le­csapoló csatornák, a kisvízfolyások és belvízcsa­tornák fenntartását a tsz-ek vízrendezési és víz­hasznosítási társulatokba tömörülve tudják a leg­célszerűbben megoldani. Jelentős szerep jut az eró­zió elleni védelem során is a tsz-eknek. Részük­re a 30 004/3,4 és 5. sz. korm. határozatok jelentős kedvezményeket adnak a vízkárelhárítási, de a víz­hasznosítási munkálatokhoz is. A tsz-ek megszervezésével az öntözési igények jelentősen megnövekednek, így a Baranya megyei részen a II. ötéves terv időszakában azokat a fej­lesztési számokat kívánják megvalósítani, amelye­ket eredetileg 20 éves távlatra adtak meg a kor­mányszervek. A terület dombvidéki részén a he­lyi vizek hasznosítására nagy lehetőségek vannak, amelyeket jelenleg elsősorban a halastó létesítés­sel használtak ki. A jövőben fokozottan rá kell térni a helyi tározók építésére, és többcélú hasz­nosítására éspedig elsősorban öntözési és halte­nyésztési hasznosítást kell előtérbe helyezni. A te­rületen 1954 óta számos tsz halastó épült és je­lentős halastó fejlesztést irányoz elő a terv is. A Dráva és a Duna menti területeken a helyi öntö­zési lehetőségek kihasználása mellett tsz-vonalon hasznosítani kell az öntözési lehetőségeket, sőt na­gyobb távlatban a Drávától és a Dunától távolabb eső területeket kell bekapcsolni az öntözésbe a fő­művek kiépítése révén, mert e területen a beru­házások jövedelmezősége a kedvező éghajlati (ki­véve a csapadék) és talaj adottságok miatt bizto­sított. Az erózióra hajlamos területeken talajvédelmi társulások révén kell biztosítani az erózió elleni védelmet. Külön problémaként jelentkezik a tsz-i majorok vízellátása, amely jelenleg, különösen dombvidéki telepítésű majoroknál, nincs megfelelően megold­va. Vizet csak a völgyfenéki kutakból törpevíz­mű segítségével lehetne biztosítani, erre azonban a majorok építési hitelszükségletének megállapításá­nál nem biztosítanak kellő fedezetet. Ugyancsak gondot kell fordítani a majorok szennyvizeinek tisztítására, illetve helyszíni adott­ságok szabta elhelyezéséről is. A tsz-ek szőlő- és gyümölcstelepítéseinél dombvidéki területen be kell vezetni a rétegvonal menti telepítést, illetve művelést. 581 MEZŐGAZDASÁGI MINŐSÉGVIZSGÁLAT A területen az OMMI-nak kaposvári kirendelt­sége működik, amelynek elsősorban az erózió el­leni védelemnél van szoros kapcsolata a vízgazdál­kodással. Halastó létesítéseknél végzi a vízvizsgá­latokat, öntözések helykijelölésénél, akár csőkutas, akár felszíni vízből való öntözésről van szó, el­végzi a talajvizsgálati munkálatokat és megadja az öntözéssel kapcsolatban szükséges talajtani szakvéleményt. 583 MEZŐGAZDASÁGI TERVEZÉS Mezőgazdasági tervezés során a nagyüzemi táb­lák kialakításánál figyelembe kell venni a vízgaz­dálkodási szempontokat. A táblákat és a mező­gazdasági úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy a rétegvonal menti művelés és ezzel az erózió el­leni védelem hatékonyabbá váljon. A dombos vi­déken vezetett utak tervezésénél ügyelni kell arra, 372

Next

/
Thumbnails
Contents